< Luke 23 >
1 Hanchu, ântûpngei murdi an inthoia, Pilat makunga Jisua an tuonga.
Καὶ ἀναστὰν ἅπαν τὸ πλῆθος αὐτῶν ἤγαγον αὐτὸν ἐπὶ τὸν Πιλᾶτον.
2 “Hi mi hin, kin mingei anôk tieng a ruoia, Caesar kôma khom chôiruol chôi no roi,” a tipea. “Mapêna, ama reng Messiah rêng ki ni ântia, kin sûr ani,” tiin an nôna.
ἤρξαντο δὲ κατηγορεῖν αὐτοῦ λέγοντες· τοῦτον εὕρομεν διαστρέφοντα τὸ ἔθνος καὶ κωλύοντα Καίσαρι φόρους διδόναι, λέγοντα ἑαυτὸν Χριστὸν βασιλέα εἶναι.
3 Pilat'n, “Judangei rêng mo nani?” tiin a rekela. Hanchu, “Ani, mi ni ti zoi hate” tiin a thuona.
ὁ δὲ Πιλᾶτος ἐπηρώτησεν αὐτὸν λέγων· σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων; ὁ δὲ ἀποκριθεὶς αὐτῷ ἔφη· σὺ λέγεις.
4 Hanchu, Pilat'n, Ochaisingei le mipui ngei kôma, “Hi mi hih theiloi mintumna rang abi reng mu mu-ung” a tipe ngeia.
ὁ δὲ Πιλᾶτος εἶπε πρὸς τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ τοὺς ὄχλους ὅτι οὐδὲν εὑρίσκω αἴτιον ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ.
5 Hannisenla, anni han, “Galilee ram renga phutin hi mun dên rakin Judea ram pumpuia, a minchua, a minjêla,” tiin an nôn uol uola.
οἱ δὲ ἐπίσχυον λέγοντες ὅτι ἀνασείει τὸν λαὸν διδάσκων καθ᾽ ὅλης τῆς Ἰουδαίας, ἀρξάμενος ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας ἕως ὧδε.
6 Hanchu, Pilat'n ha chong hah a riet lehan, “Galilee mi mo ni ni” tiin a rekela.
Πιλᾶτος δὲ ἀκούσας Γαλιλαίαν ἐπηρώτησεν εἰ ὁ ἄνθρωπος Γαλιλαῖός ἐστι,
7 Galilee rama mi ani iti a rietin chu, Herod kôma a tîra; Herod khom Jerusalema a om lâitak ani.
καὶ ἐπιγνοὺς ὅτι ἐκ τῆς ἐξουσίας Ἡρῴδου ἐστίν, ἀνέπεμψεν αὐτὸν πρὸς Ἡρῴδην, ὄντα καὶ αὐτὸν ἐν Ἱεροσολύμοις ἐν ταύταις ταῖς ἡμέραις.
8 Jisua a mûn chu a râisân oka, a thurchi a lei rieta, amu rang a nuomna a lei sôt zoi sikin. Jisua sininkhêl mu rang khom a sabei sa ani.
ὁ δὲ Ἡρῴδης ἰδὼν τὸν Ἰησοῦν ἐχάρη λίαν· ἦν γὰρ ἐξ ἱκανοῦ θέλων ἰδεῖν αὐτὸν διὰ τὸ ἀκούειν αὐτὸν πολλὰ περὶ αὐτοῦ, καὶ ἤλπιζέ τι σημεῖον ἰδεῖν ὑπ᾽ αὐτοῦ γινόμενον.
9 Masikin, Herod'n chong rekelna tamtak a neia, ania, Jisua'n thuon maka.
ἐπηρώτα δὲ αὐτὸν ἐν λόγοις ἱκανοῖς· αὐτὸς δὲ οὐδὲν ἀπεκρίνατο αὐτῷ.
10 Ochai Inlalngei le Balam minchupungei mântieng an hôn thîna, Jisua an nôn uol uola.
εἱστήκεισαν δὲ οἱ γραμματεῖς καὶ οἱ ἀρχιερεῖς εὐτόνως κατηγοροῦντες αὐτοῦ.
11 Herod le a râlmingeiin Jisua an phenênga, esêl takin tusiem thonân an manga; male kancholi inchuol an minhaka, Pilat kôm an tîr nôk zoi.
ἐξουθενήσας δὲ αὐτὸν ὁ Ἡρῴδης σὺν τοῖς στρατεύμασιν αὐτοῦ καὶ ἐμπαίξας, περιβαλὼν αὐτὸν ἐσθῆτα λαμπρὰν ἀνέπεμψεν αὐτὸν τῷ Πιλάτῳ.
12 Hâni lelea han Herod le Pilat hah mal an inchanga, ma mâna han chu râla lei om an ni.
ἐγένοντο δὲ φίλοι ὅ τε Ἡρῴδης καὶ ὁ Πιλᾶτος ἐν αὐτῇ τῇ ἡμέρᾳ μετ᾽ ἀλλήλων· προϋπῆρχον γὰρ ἐν ἔχθρᾳ ὄντες πρὸς ἑαυτούς.
13 Hanchu, Pilat'n Ochaisingei, ruoipungei, mipui ngei a koitûpa.
Πιλᾶτος δὲ συγκαλεσάμενος τοὺς ἀρχιερεῖς καὶ τοὺς ἄρχοντας καὶ τὸν λαὸν
14 An kôma, “Hi mi hin mipui ngei aletieng a ruoisiet, tiin ko kôm nin hong tuonga, ania, hin nin makung renga ke ena, nin nôn lam angin ite theiloina man mu-ung.
εἶπε πρὸς αὐτούς· προσηνέγκατέ μοι τὸν ἄνθρωπον τοῦτον ὡς ἀποστρέφοντα τὸν λαόν, καὶ ἰδοὺ ἐγὼ ἐνώπιον ὑμῶν ἀνακρίνας οὐδὲν εὗρον ἐν τῷ ἀνθρώπῳ τούτῳ αἴτιον ὧν κατηγορεῖτε κατ᾽ αὐτοῦ.
15 Herod khomin a theiloina man maka, masikin ei kôma a hongtîr nôk ani. Athina rang dôrin hi mi hin ite tho minchâina nei mak.
ἀλλ᾽ οὐδὲ Ἡρῴδης· ἀνέπεμψα γὰρ ὑμᾶς πρὸς αὐτόν· καὶ ἰδοὺ οὐδὲν ἄξιον θανάτου ἐστὶ πεπραγμένον αὐτῷ.
16 Masikin jêm ka ta mojôk ki tih” a tia.
παιδεύσας οὖν αὐτὸν ἀπολύσω.
17 (Kalkân kût rachamin Pilat'n mi intâng inkhat an rangin a mojôk pe ngâi ani)
ἀνάγκην δὲ εἶχεν ἀπολύειν αὐτοῖς κατὰ ἑορτὴν ἕνα.
18 Mipui ngeiin an hêta, “That roh, kin rangin Barabbas mi mojôk pe roh” an tia.
ἀνέκραξαν δὲ παμπληθεὶ λέγοντες· αἶρε τοῦτον, ἀπόλυσον δὲ ἡμῖν Βαραββᾶν·
19 Barabbas chu khopuia injêlna le mithat sika jêlina intâng ani.
ὅστις ἦν διὰ στάσιν τινὰ γενομένην ἐν τῇ πόλει καὶ φόνον βεβλημένος εἰς τὴν φυλακήν.
20 Pilat'n chu Jisua mojôk rang a nuom sikin, mipui ngei kôma atharin a ti nôka.
πάλιν οὖν ὁ Πιλᾶτος προσεφώνησε, θέλων ἀπολῦσαι τὸν Ἰησοῦν.
21 Hannisenla, an hêtkhuma, “Khrosa jêmdel roh, Khrosa jêmdel roh” an tia.
οἱ δὲ ἐπεφώνουν λέγοντες· σταύρωσον σταύρωσον αὐτόν.
22 Pilat'n, avoithumnân, an kôma, “Imo a tho minchâina? Athina rangin a minchâina mu mu-ung! jêm ka ta, mojôk ki tih,” a tia.
ὁ δὲ τρίτον εἶπε πρὸς αὐτούς· τί γὰρ κακὸν ἐποίησεν οὗτος; οὐδὲν ἄξιον θανάτου εὗρον ἐν αὐτῷ· παιδεύσας οὖν αὐτὸν ἀπολύσω.
23 Hannisenla, rôl inring theidôrin, Jisua chu khrosa jêmdel rangin an ti ngita. Hanchu an iniekin a mene zoia.
οἱ δὲ ἐπέκειντο φωναῖς μεγάλαις αἰτούμενοι αὐτὸν σταυρωθῆναι, καὶ κατίσχυον αἱ φωναὶ αὐτῶν καὶ τῶν ἀρχιερέων.
24 An ngên lam angin Pilat'n aroi a masata;
ὁ δὲ Πιλᾶτος ἐπέκρινε γενέσθαι τὸ αἴτημα αὐτῶν,
25 an nuom lam angin, injêlna sika mithata intângpu a mojôk pea, Jisua chu an ning an nuoma an lo rangin an kôma a pêk ngei zoi.
ἀπέλυσε δὲ αὐτοῖς τὸν Βαραββᾶν τὸν διὰ στάσιν καὶ φόνον βεβλημένον εἰς τὴν φυλακήν, ὃν ᾐτοῦντο, τὸν δὲ Ἰησοῦν παρέδωκε τῷ θελήματι αὐτῶν.
26 Hanchu, râlmingeiin Jisua an tuonga, an se lâiin a riming Simon Cyrene mi khosûng renga khopuilien hong pan an tonga. An sûra, khros an min ruputa, Jisua nûka an min lôna.
Καὶ ὡς ἀπήγαγον αὐτόν, ἐπιλαβόμενοι Σίμωνός τινος Κυρηναίου, ἐρχομένου ἀπ᾽ ἀγροῦ, ἐπέθηκαν αὐτῷ τὸν σταυρὸν φέρειν ὀπίσω τοῦ Ἰησοῦ.
27 Mipui tamtakin an jûia, an lâia nupang senkhat ngei chu an châa, an chapa.
ἠκολούθει δὲ αὐτῷ πολὺ πλῆθος τοῦ λαοῦ καὶ γυναικῶν, αἳ καὶ ἐκόπτοντο καὶ ἐθρήνουν αὐτόν.
28 Jisua'n an tieng ânheia, “Jerusalem nupangngei o, micha no roi, nangni le nin nâingei rangin chap roi.
στραφεὶς δὲ πρὸς αὐτὰς ὁ Ἰησοῦς εἶπε· θυγατέρες Ἱερουσαλήμ, μὴ κλαίετε ἐπ᾽ ἐμέ, πλὴν ἐφ᾽ ἑαυτὰς κλαίετε καὶ ἐπὶ τὰ τέκνα ὑμῶν.
29 Nikhuo a hong tung tir zoi, mingeiin, ‘nupang a chingngei, nâi vong ngâi loi ngei, nâi neiloingei chu an ralvân asa pe bah na!’ la tîng an tih.
ὅτι ἰδοὺ ἔρχονται ἡμέραι ἐν αἷς ἐροῦσι· μακάριαι αἱ στεῖραι καὶ κοιλίαι αἳ οὐκ ἐγέννησαν, καὶ μαστοὶ οἳ οὐκ ἐθήλασαν.
30 Ha tikin chu mingeiin muolngei kôma, ‘Ni del roh,’ la tîng an tih. Muolngei kôma, ‘Ni thup roh’ la tîng an tih.
τότε ἄρξονται λέγειν τοῖς ὄρεσι, πέσετε ἐφ᾽ ἡμᾶς, καὶ τοῖς βουνοῖς, καλύψατε ἡμᾶς·
31 Thing aringa luo hi ang takin a thôn te, achâr vanga te i ang takin mo tho ta nih,” a tia.
ὅτι εἰ ἐν τῷ ὑγρῷ ξύλῳ ταῦτα ποιοῦσιν, ἐν τῷ ξηρῷ τί γένηται;
32 Hanchu, midang inik, mipuoloi, ama leh that sa rangin an tuonga.
Ἤγοντο δὲ καὶ ἕτεροι δύο κακοῦργοι σὺν αὐτῷ ἀναιρεθῆναι.
33 Hanchu, “Luru mun” an ti mun an tungin chu mahan Jisua khrosa an jêmdela, mipuoloi inik a voitieng inkhat a chang tieng inkhat.
Καὶ ὅτε ἀπῆλθον ἐπὶ τὸν τόπον τὸν καλούμενον Κρανίον, ἐκεῖ ἐσταύρωσαν αὐτὸν καὶ τοὺς κακούργους, ὃν μὲν ἐκ δεξιῶν ὃν δὲ ἐξ ἀριστερῶν.
34 Jisua'n, “O Pa, ngâidam ngei roh, imo an tho an riet loi kêng,” a tia. Hanchu taruo sânin a puon an insema.
ὁ δὲ Ἰησοῦς ἔλεγε· πάτερ, ἄφες αὐτοῖς· οὐ γὰρ οἴδασι τί ποιοῦσι. διαμεριζόμενοι δὲ τὰ ἱμάτια αὐτοῦ ἔβαλλον κλῆρον.
35 Hanchu mipui indingin an thîra, Juda ruoipungeiin, “Mi dangngei chu a mojôk ngâia, Pathien ithang, ani tatakin chu, a thenin jôk rese” tiin an êroa.
καὶ εἱστήκει ὁ λαὸς θεωρῶν. ἐξεμυκτήριζον δὲ καὶ οἱ ἄρχοντες σὺν αὐτοῖς λέγοντες· ἄλλους ἔσωσε, σωσάτω ἑαυτόν, εἰ οὗτός ἐστιν ὁ Χριστὸς ὁ τοῦ Θεοῦ ἐκλεκτός.
36 Râlmingei khomin an khorâia; a kôma an honga ju thûr an pêka.
ἐνέπαιζον δὲ αὐτῷ καὶ οἱ στρατιῶται προσερχόμενοι καὶ ὄξος προσφέροντες αὐτῷ
37 A chunga, “Judangei rêng na nîn chu ne theiin jôk roh bah!” an tia.
καὶ λέγοντες· εἰ σὺ εἶ ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων, σῶσον σεαυτόν.
38 A chunga, “Hi mi hih Judangei Rêng ani” iti miziek a oma.
Ἦν δὲ καὶ ἐπιγραφὴ γεγραμμένη ἐπ᾽ αὐτῷ γράμμασιν Ἑλληνικοῖς καὶ Ῥωμαϊκοῖς καὶ Ἑβραϊκοῖς· οὗτός ἐστιν ὁ βασιλεὺς τῶν Ἰουδαίων.
39 Mipuoloi inkhat an makhâi han êro chongin a kôma, “Messiah nimak che mo? jôk inla, keini khom mi mojôk sa roh” a tia.
Εἷς δὲ τῶν κρεμασθέντων κακούργων ἐβλασφήμει αὐτὸν λέγων· εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστός, σῶσον σεαυτὸν καὶ ἡμᾶς.
40 Inkhatpa han a ngoa a kôma, “Pathien ni chi loi mo? Ama leh in-ang banga dûk min mintong hih.
ἀποκριθεὶς δὲ ὁ ἕτερος ἐπετίμα αὐτῷ λέγων· οὐδὲ φοβῇ σὺ τὸν Θεόν, ὅτι ἐν τῷ αὐτῷ κρίματι εἶ;
41 Eini chu ei sintho man ei man rangtum piel ei man ani, aniatachu, ama chu ite tho minchâina nei mak,” a tia.
καὶ ἡμεῖς μὲν δικαίως· ἄξια γὰρ ὧν ἐπράξαμεν ἀπολαμβάνομεν· οὗτος δὲ οὐδὲν ἄτοπον ἔπραξε.
42 Hanchu, Jisua kôma, “Jisua Rêngin nu juong tikin ni riettit roh,” a tia.
καὶ ἔλεγε τῷ Ἰησοῦ· μνήσθητί μου, Κύριε, ὅταν ἔλθῃς ἐν τῇ βασιλείᾳ σου.
43 Hanchu, Jisua'n a kôma, “Chong kên khâm, avien ko kôma Paridise'a om ni tih,” a tipea.
καὶ εἶπεν αὐτῷ ὁ Ἰησοῦς· ἀμὴν λέγω σοι, σήμερον μετ᾽ ἐμοῦ ἔσῃ ἐν τῷ παραδείσῳ.
44 Hanchu, sûnlâi dâr sômleinik renga kholoi dârthum dênin, nisa avâr ân ngama, ram pumpui a jîngkhap zoi.
Ἦν δὲ ὡσεὶ ὥρα ἕκτη καὶ σκότος ἐγένετο ἐφ᾽ ὅλην τὴν γῆν ἕως ὥρας ἐνάτης, τοῦ ἡλίου ἐκλείποντος,
45 Hanchu, Biekina puonjâr hah inikin a kêrphata.
καὶ ἐσχίσθη τὸ καταπέτασμα τοῦ ναοῦ μέσον·
46 Jisua'n rôl inring takin ânieka, “O Pa, na kuta ka ratha ka bâng,” a tia. Mahah a ti zoiin chu a rang achat zoi.
καὶ φωνήσας φωνῇ μεγάλῃ ὁ Ἰησοῦς εἶπε· πάτερ, εἰς χεῖράς σου παρατίθεμαι τὸ πνεῦμά μου· καὶ ταῦτα εἰπὼν ἐξέπνευσεν.
47 Hanchu, râlmi ulienpu han neinun omtie a mûn chu, “Inkhel loiin midik ani khet” tiin Pathien a minpâk zoia.
ἰδὼν δὲ ὁ ἑκατόνταρχος τὸ γενόμενον ἐδόξασε τὸν Θεὸν λέγων· ὄντως ὁ ἄνθρωπος οὗτος δίκαιος ἦν.
48 Ha enhoi ithîra mipui intûpngei han neinun omtie an mûn chu, ngâisieta rôp ruchumin an in tieng an kîr nôk zoi.
καὶ πάντες οἱ συμπαραγενόμενοι ὄχλοι ἐπὶ τὴν θεωρίαν ταύτην, θεωροῦντες τὰ γενόμενα, τύπτοντες ἑαυτῶν τὰ στήθη ὑπέστρεφον.
49 Jisua mêlrietngei le nupangngei murdi Galilee ram renga ama hong jûingeiin lâtaka indingin an thîra.
εἱστήκεισαν δὲ πάντες οἱ γνωστοὶ αὐτοῦ ἀπὸ μακρόθεν, καὶ γυναῖκες αἱ συνακολουθήσασαι αὐτῷ ἀπὸ τῆς Γαλιλαίας, ὁρῶσαι ταῦτα.
50 Hanchu Judea ram, Arimathea khuo mi a riming Joseph a oma. Ama hah midik, mi mirit om, Pathien Rêngram juong tung rang lei ngâk mi ania. Roijêkpungei lâia mi inkhat nikhomrese an roi masat lam le an sintho lam nuom loi mi ani.
Καὶ ἰδοὺ ἀνὴρ ὀνόματι Ἰωσήφ, βουλευτὴς ὑπάρχων καὶ ἀνὴρ ἀγαθὸς καὶ δίκαιος —
οὗτος οὐκ ἦν συγκατατεθειμένος τῇ βουλῇ καὶ τῇ πράξει αὐτῶν — ἀπὸ Ἀριμαθαίας πόλεως τῶν Ἰουδαίων, ὃς προσεδέχετο καὶ αὐτὸς τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ,
52 Pilat kôma a sea Jisua ruok a zonga.
οὗτος προσελθὼν τῷ Πιλάτῳ ᾐτήσατο τὸ σῶμα τοῦ Ἰησοῦ,
53 Hanchu ruok hah a musuma, rosom puonin a thoma, thân, lungkuo ihel tute la minjâlna ngâi loia a min jâla.
καὶ καθελὼν αὐτὸ ἐνετύλιξε σινδόνι καὶ ἔθηκεν αὐτὸ ἐν μνήματι λαξευτῷ, οὗ οὐκ ἦν οὐδεὶς οὐδέπω κείμενος·
54 Hanchu, sûn rangnga ni ania, Sabath ni phut rang ani zoia.
καὶ ἡμέρα ἦν παρασκευή, σάββατον ἐπέφωσκε.
55 Galilee ram renga nupang Jisua hong jûi ngei hah Joseph ngei leh an sea, thân le Jisua ruok an dar tie khom an mua.
Κατακολουθήσασαι δὲ αἱ γυναῖκες, αἵτινες ἦσαν συνεληλυθυῖαι αὐτῷ ἐκ τῆς Γαλιλαίας, ἐθεάσαντο τὸ μνημεῖον καὶ ὡς ἐτέθη τὸ σῶμα αὐτοῦ,
56 Hanchu ina an sea, mirimhoi le sariekngei ruok pol rangin an sinsiema. Balam angin Sabathnin chu an ingam zoi.
ὑποστρέψασαι δὲ ἡτοίμασαν ἀρώματα καὶ μύρα. καὶ τὸ μὲν σάββατον ἡσύχασαν κατὰ τὴν ἐντολήν.