< Sinthongei 28 >
1 Damtakin tuipânga kin hong lehan, tuihuol hah Malta ani ti kin riet zoi.
Καὶ διασωθέντες τότε ἐπέγνωμεν ὅτι Μελίτη ἡ νῆσος καλεῖται.
2 Ma rama mingei hah keini rangin mal satak an lei nia. Ruo ajuonga adâi sikin mei an thoa male kin rêngin uôt rangin min modôm ani.
οἵ τε βάρβαροι παρεῖχαν οὐ τὴν τυχοῦσαν φιλανθρωπίαν ἡμῖν· ἅψαντες γὰρ πυρὰν προσελάβοντο πάντας ἡμᾶς διὰ τὸν ὑετὸν τὸν ἐφεστῶτα καὶ διὰ τὸ ψῦχος.
3 Paul han thing pomkhat ava lâka meia a tuoa alum lehan murûl ahong jôka Paul kut hah a muchuka a kher tita.
συστρέψαντος δὲ τοῦ Παύλου φρυγάνων τι πλῆθος καὶ ἐπιθέντος ἐπὶ τὴν πυράν, ἔχιδνα ἀπὸ τῆς θέρμης ἐξελθοῦσα καθῆψεν τῆς χειρὸς αὐτοῦ.
4 Ma rama mingei han Paul kuta murûl akâi hah an mua, inkhat le inkhatin, “Ma miriempa hi mi thatpu kêng ani ngêt rang, tuikhanglien renga damin a hong jôka, aniatachu adika roijêkpu han min ring no nih,” an tia.
ὡς δὲ εἶδον οἱ βάρβαροι κρεμάμενον τὸ θηρίον ἐκ τῆς χειρὸς αὐτοῦ, πρὸς ἀλλήλους ἔλεγον Πάντως φονεύς ἐστιν ὁ ἄνθρωπος οὗτος, ὃν διασωθέντα ἐκ τῆς θαλάσσης ἡ Δίκη ζῆν οὐκ εἴασεν.
5 Hannirese, Paul han murûl hah mei lâia a hirthâk paia, khoite tiriêk mak.
ὁ μὲν οὖν ἀποτινάξας τὸ θηρίον εἰς τὸ πῦρ ἔπαθεν οὐδὲν κακόν·
6 Anni ngei han chu inthing a ta, aninônchu harenghan inletin a thi rang, ha an ôta. Hannisenla zora sôtzan an ôt suole khoite ati an mu loi lechu, an mindona hah an thûla, “Paul hi pathien kêng ani duo!” an ti zoi.
οἱ δὲ προσεδόκων αὐτὸν μέλλειν πίμπρασθαι ἢ καταπίπτειν ἄφνω νεκρόν. ἐπὶ πολὺ δὲ αὐτῶν προσδοκώντων καὶ θεωρούντων μηδὲν ἄτοπον εἰς αὐτὸν γινόμενον, μεταβαλόμενοι ἔλεγον αὐτὸν εἶναι θεόν.
7 Ma mun le inla bâkloi han ram alekti a oma a puma chu, tuihuola an ruoipu lien a riming Publius ani. Ama han mulunghoitakin mi lei modôma sûnthum tena khuolmi kin chang ani.
Ἐν δὲ τοῖς περὶ τὸν τόπον ἐκεῖνον ὑπῆρχεν χωρία τῷ πρώτῳ τῆς νήσου ὀνόματι Ποπλίῳ, ὃς ἀναδεξάμενος ἡμᾶς ἡμέρας τρεῖς φιλοφρόνως ἐξένισεν.
8 Publius a pa hah jâlmun sûnga a oma, ritun le êksen damloi ani. Paul hah khâltana ava sea, chubai a thoa, a chunga a kutngei a minngama, a mindam zoi.
ἐγένετο δὲ τὸν πατέρα τοῦ Ποπλίου πυρετοῖς καὶ δυσεντερίῳ συνεχόμενον κατακεῖσθαι, πρὸς ὃν ὁ Παῦλος εἰσελθὼν καὶ προσευξάμενος, ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας αὐτῷ ἰάσατο αὐτόν.
9 Masuole chu, ma tuihuola om damloi dangngei murdi an honga an dam zoi.
τούτου δὲ γενομένου καὶ οἱ λοιποὶ οἱ ἐν τῇ νήσῳ ἔχοντες ἀσθενείας προσήρχοντο καὶ ἐθεραπεύοντο,
10 Neinun ngâihoipêk tamtak min pêka, male rukuonga kin se lehan, rukuonga kin om sûnga kin nâng rang ngei hah rukuonga an dar zoi.
οἳ καὶ πολλαῖς τιμαῖς ἐτίμησαν ἡμᾶς καὶ ἀναγομένοις ἐπέθεντο τὰ πρὸς τὰς χρείας.
11 Thânthum suole chu Alexandria renga rukuong inkhat han kin sea, ariming “Pathien Inphîr,” maha phalbia ma tuihuola alei om sai ani.
Μετὰ δὲ τρεῖς μῆνας ἀνήχθημεν ἐν πλοίῳ παρακεχειμακότι ἐν τῇ νήσῳ, Ἀλεξανδρινῷ, παρασήμῳ Διοσκούροις.
12 Syracuse khopuilien kin tunga male mahan sûnthum kin oma.
καὶ καταχθέντες εἰς Συρακούσας ἐπεμείναμεν ἡμέρας τρεῖς,
13 Ma renga hah kin se nôka male Rhegium khopuilien kin tunga. Anangtûka chu sim phâivuo ahonga, sûnnik sûngin Puteoli khopui kin tung zoi.
ὅθεν περιελθόντες κατηντήσαμεν εἰς Ῥήγιον. καὶ μετὰ μίαν ἡμέραν ἐπιγενομένου νότου δευτεραῖοι ἤλθομεν εἰς Ποτιόλους,
14 Mahan iempungei senkhat kin mua an kôm sûn sari nikhuo châm rangin min tia, masuole chu Rom kin hong zoi.
οὗ εὑρόντες ἀδελφοὺς παρεκλήθημεν παρ’ αὐτοῖς ἐπιμεῖναι ἡμέρας ἑπτά· καὶ οὕτως εἰς τὴν Ῥώμην ἤλθαμεν.
15 Rom taka iempungei han kin thurchi an rieta male alazan ten Appius khopuingeia bazar lei Tung-in Inthum ten han keini ngei leh intong rangin an honga. Paul'n a mu ngei lechu, Pathien kôm râisânchong a rîla mohôkna lientak ngei a man ani.
κἀκεῖθεν οἱ ἀδελφοὶ ἀκούσαντες τὰ περὶ ἡμῶν ἦλθαν εἰς ἀπάντησιν ἡμῖν ἄχρι Ἀππίου Φόρου καὶ Τριῶν Ταβερνῶν, οὓς ἰδὼν ὁ Παῦλος εὐχαριστήσας τῷ Θεῷ ἔλαβε θάρσος.
16 Rom kin tung lechu, Paul hah a rungpu râlmi inkhat leh atheivaia om rang an phal zoia.
Ὅτε δὲ εἰσήλθομεν εἰς Ῥώμην, ἐπετράπη τῷ Παύλῳ μένειν καθ’ ἑαυτὸν σὺν τῷ φυλάσσοντι αὐτὸν στρατιώτῃ.
17 Sûnthum suole chu Paul'n khotuola Juda ruoipungei hah intong rangin a koitûpa. An intûp suole, ama'n an kôm, “Ka champui Isrealngei, ei mipuingei chunga nônchu ei jât balam ei richibulngei renga ei manna chunga ite minchâina dôn khom no ronga, Jerusalema intâng ina min khuma male Rom ngei kuta mi bânga.
Ἐγένετο δὲ μετὰ ἡμέρας τρεῖς συνκαλέσασθαι αὐτὸν τοὺς ὄντας τῶν Ἰουδαίων πρώτους· συνελθόντων δὲ αὐτῶν ἔλεγεν πρὸς αὐτούς Ἐγώ, ἄνδρες ἀδελφοί, οὐδὲν ἐναντίον ποιήσας τῷ λαῷ ἢ τοῖς ἔθεσι τοῖς πατρῴοις, δέσμιος ἐξ Ἱεροσολύμων παρεδόθην εἰς τὰς χεῖρας τῶν Ῥωμαίων,
18 Chong min rekel suole, Rom ulienngeiin mi mojôk rang an nuoma, asikchu thi rang dôra ki minchâina ite an mu loi ani.
οἵτινες ἀνακρίναντές με ἐβούλοντο ἀπολῦσαι διὰ τὸ μηδεμίαν αἰτίαν θανάτου ὑπάρχειν ἐν ἐμοί·
19 Aniatachu maha Judangei an makhal lechu, ki mingei lelê doi ngei rang jôt khom no ronga, Caesar kôm jêk rangin namnôl ko tho zoi ani.
ἀντιλεγόντων δὲ τῶν Ἰουδαίων ἠναγκάσθην ἐπικαλέσασθαι Καίσαρα, οὐχ ὡς τοῦ ἔθνους μου ἔχων τι κατηγορεῖν.
20 Masikin kêng nangni inmupuia nangni chongpui rangin nangni ko koi ani. Maha atatak kêng, Ma sabeina hanchu Israelngei an sabeipu han zingjirûi leh thungin ma anghin ko om ani,” a tia.
διὰ ταύτην οὖν τὴν αἰτίαν παρεκάλεσα ὑμᾶς ἰδεῖν καὶ προσλαλῆσαι· εἵνεκεν γὰρ τῆς ἐλπίδος τοῦ Ἰσραὴλ τὴν ἅλυσιν ταύτην περίκειμαι.
21 Anni ngeiin a kôm han, “Judea renga nu chungroia lekhamuthuon khom ite man makme, ei miriem so renga juong ngei khomin no roi ngei aninônchu nu chunga asie juong ti mak ngei.
οἱ δὲ πρὸς αὐτὸν εἶπαν Ἡμεῖς οὔτε γράμματα περὶ σοῦ ἐδεξάμεθα ἀπὸ τῆς Ἰουδαίας, οὔτε παραγενόμενός τις τῶν ἀδελφῶν ἀπήγγειλεν ἢ ἐλάλησέν τι περὶ σοῦ πονηρόν.
22 Aniatachu nu huongvârngei hih riet rang kin nuom ani, asikchu muntina mingeiin no omna pâl hah an misîr minsiet ngâi kin riet,” an tia.
ἀξιοῦμεν δὲ παρὰ σοῦ ἀκοῦσαι ἃ φρονεῖς· περὶ μὲν γὰρ τῆς αἱρέσεως ταύτης γνωστὸν ἡμῖν ἐστιν ὅτι πανταχοῦ ἀντιλέγεται.
23 Masikin Paul le nikhuo an khita, ma nikhuo han chu mi tamtak Paul omna han an honga. Jîng renga jânjîng ten an kôm Pathien Rêngram thurchi a misîr minthâr pe ngeia, Moses Balam le dêipungei miziekngei hah mangin Jisua thurchi min iem ngei rang a pûta.
Ταξάμενοι δὲ αὐτῷ ἡμέραν ἦλθον πρὸς αὐτὸν εἰς τὴν ξενίαν πλείονες, οἷς ἐξετίθετο διαμαρτυρόμενος τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ πείθων τε αὐτοὺς περὶ τοῦ Ἰησοῦ ἀπό τε τοῦ νόμου Μωϋσέως καὶ τῶν προφητῶν, ἀπὸ πρωῒ ἕως ἑσπέρας.
24 Senkhatngeiin chu an iema, hannirese senkhatngeiin chu iem mak ngei.
καὶ οἱ μὲν ἐπείθοντο τοῖς λεγομένοις, οἱ δὲ ἠπίστουν·
25 Masikin anni le anni khom inngêi khâi mak ngeia, Paul'n hi chong inkhat hih a ti pe ngei suole: “Ratha Inthieng han dêipu Isaiah renga nin richibulngei kôma a lei misîr ha idôra adik mini.
ἀσύμφωνοι δὲ ὄντες πρὸς ἀλλήλους ἀπελύοντο, εἰπόντος τοῦ Παύλου ῥῆμα ἓν, ὅτι Καλῶς τὸ Πνεῦμα τὸ Ἅγιον ἐλάλησεν διὰ Ἡσαΐου τοῦ προφήτου πρὸς τοὺς πατέρας ὑμῶν
26 Ama'n a kôm ‘Sênla ma mingei kôm han va ti roh: Rangâi rangâi nin ta, aniatachu rietthei no tunui; En en nin ta, aniatachu mu no tunui,
λέγων Πορεύθητι πρὸς τὸν λαὸν τοῦτον καὶ εἰπόν Ἀκοῇ ἀκούσετε καὶ οὐ μὴ συνῆτε, καὶ βλέποντες βλέψετε καὶ οὐ μὴ ἴδητε·
27 asikchu ma miriemngei an mindona hih ânmôl zoi, male an kuorngei hîprap an ta an mitngei sîng an tih. Aninônchu, an mitin a mu rang, an kuorin a riet rang, an mulungbôkngei han rietthei an ta, male ko kôm hong kîr an tih, Pathien'n a ti, male keiman lei mindam ngei duoi nîng,’” a tia.
ἐπαχύνθη γὰρ ἡ καρδία τοῦ λαοῦ τούτου, καὶ τοῖς ὠσὶν βαρέως ἤκουσαν, καὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτῶν ἐκάμμυσαν· μή ποτε ἴδωσιν τοῖς ὀφθαλμοῖς καὶ τοῖς ὠσὶν ἀκούσωσιν καὶ τῇ καρδίᾳ συνῶσιν καὶ ἐπιστρέψωσιν, καὶ ἰάσομαι αὐτούς.
28 Male Paul'n: “Nangnin nin riet rang chu, Pathien'n sanminringna chong hah Jentailngei kôm min pêl ani zoia. Anni ngei ke a lei rangâi rang!” tiin a khâr zoi.
γνωστὸν οὖν ἔστω ὑμῖν ὅτι τοῖς ἔθνεσιν ἀπεστάλη τοῦτο τὸ σωτήριον τοῦ Θεοῦ· αὐτοὶ καὶ ἀκούσονται.
30 Kum nik ten chu Paul hah athena rang in man oma han a oma, male mahan ama mu nuoma ahong ngei murdi chu a lei modôm ani.
Ἐνέμεινεν δὲ διετίαν ὅλην ἐν ἰδίῳ μισθώματι, καὶ ἀπεδέχετο πάντας τοὺς εἰσπορευομένους πρὸς αὐτόν,
31 Pathien Rêngram thurchi a misîrpe ngeia male Pumapa Jisua Khrista thurchi a rila, tutên khap mak ngeia ngamtakin a misîr tit ani.
κηρύσσων τὴν βασιλείαν τοῦ Θεοῦ καὶ διδάσκων τὰ περὶ τοῦ Κυρίου Ἰησοῦ Χριστοῦ μετὰ πάσης παρρησίας ἀκωλύτως.