< Maluko 8 >

1 Lele inzhiku izyo, paliiibuga ingosi, salinishalwe. U Yesu abhakuga asundwa bhakwe ahabhula,
Ἐν ἐκείναις ταῖς ἡμέραις πάλιν πόλλου ὄχλου ὄντος καὶ μὴ ἐχόντων τί φάγωσιν, προσκαλεσάμενος τοὺς μαθητὰς λέγει αὐτοῖς·
2 “Injisajila ibuga ini bhendelile abhe nani inzhiku zitatu na sani shalye.
σπλαγχνίζομαι ἐπὶ τὸν ὄχλον, ὅτι ἤδη ἡμέραι τρεῖς προσμένουσίν μοι καὶ οὐκ ἔχουσιν τί φάγωσιν.
3 Khimba nyaphanye huje bhabhuye huzinyumba zyabho bila alye bhagazimila mwidala nizala. Mhati yabho bhamo bhafuma hutali sana.”
καὶ ἐὰν ἀπολύσω αὐτοὺς νήστις εἰς οἶκον αὐτῶν, ἐκλυθήσονται ἐν τῇ ὁδῷ· καί τινες αὐτῶν ἀπὸ μακρόθεν ἥκασιν.
4 Asundwa bhakwe bhajibula, “Tubhagaje wii amabumunda agabhaye bhutnthi ibha nabha kutizye abhantu ibha ineo ilyaleshilye?”
καὶ ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ ὅτι πόθεν τούτους δυνήσεταί τις ὧδε χορτάσαι ἄρτων ἐπ’ ἐρημίας;
5 Ahabhabhuzya, “mulini vipande vhilinga ivhimabumunda?” Bhayanga, “Saba.”
καὶ ἠρώτα αὐτούς· πόσους ἔχετε ἄρτους; οἱ δὲ εἶπαν· ἑπτά.
6 Awamulila ibhuga bhakhale panzi. Ahega amabumunda saba, ahasalifya Ungulubhi, na budulanye. Abhapela asunda bhakwe bhagabhishe witanzi lyabho, bhahagahiha witanzi libhuga.
καὶ παραγγέλλει τῷ ὄχλῳ ἀναπεσεῖν ἐπὶ τῆς γῆς· καὶ λαβὼν τοὺς ἑπτὰ ἄρτους εὐχαριστήσας ἔκλασεν καὶ ἐδίδου τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ ἵνα παρατιθῶσιν· καὶ παρέθηκαν τῷ ὄχλῳ.
7 Bhope bhali ni samaki zindodo nyishe, na bada yahusalifye, abhamulila asudwa bhakwe bhaganyiivhi vhope.
καὶ εἶχαν ἰχθύδια ὀλίγα· καὶ εὐλογήσας αὐτὰ παρέθηκέν.
8 Na bhahalya naye. Nabhabhunganya ipande ivhisangele ivitundu, ivigasi saba.
καὶ ἔφαγον καὶ ἐχορτάσθησαν, καὶ ἦραν περισσεύματα κλασμάτων ἑπτὰ σπυρίδας.
9 Bhelega abhantu elufu zine. Aheleha bhashalaje.
ἦσαν δὲ ὡς τετρακισχίλιοι· καὶ ἀπέλυσεν αὐτούς.
10 Mara ahinjila mashua nasundwa bhakwe, nabhashila katika ukanda wa Dalmanuta.
Καὶ εὐθὺς ἐμβὰς εἰς τὸ πλοῖον μετὰ τῶν μαθητῶν αὐτοῦ ἦλθεν εἰς τὰ μέρη Δαλμανουθά.
11 Amafalisayo bhafumahuzina wande adalisanye nawo. Bhazaga ishimanyilo afume humwanya, bhajelaga.
καὶ ἐξῆλθον οἱ Φαρισαῖοι καὶ ἤρξαντο συζητεῖν αὐτῷ, ζητοῦντες παρ’ αὐτοῦ σημεῖον ἀπὸ τοῦ οὐρανοῦ, πειράζοντες αὐτόν.
12 Asebha sana mmwoyo gwakwe ayanga, “Yenu ishizazi ishi shiwaza imanyilo? Imbabhula amwe lyoli, na shimo ishimanyilo ishashaifuma hushi zazi ishi.”
καὶ ἀναστενάξας τῷ πνεύματι αὐτοῦ λέγει· τί ἡ γενεὰ αὕτη ζητεῖ σημεῖον; ἀμὴν λέγω ὑμῖν εἰ δοθήσεται τῇ γενεᾷ ταύτῃ σημεῖον.
13 Ipo ahambaleha, ahinjila muhati mmashua anthele ahashila awelekele upauwenje.
καὶ ἀφεὶς αὐτοὺς πάλιν ἐμβὰς ἀπῆλθεν εἰς τὸ πέραν.
14 Umuda ugwo asudwa bhahi wilwe aweje amabumunda. Sagabhali nishipande shashundhi ishibumunda hata shimo ishali mashua.
Καὶ ἐπελάθοντο λαβεῖν ἄρτους, καὶ εἰ μὴ ἕνα ἄρτον οὐκ εἶχον μεθ’ ἑαυτῶν ἐν τῷ πλοίῳ.
15 Abhonya hayanje, “Mubhanje maso na witunze ishilela aluzu iya Mafalisayo na haluzu aHarode.
καὶ διεστέλλετο αὐτοῖς λέγων· ὁρᾶτε, βλέπετε ἀπὸ τῆς ζύμης τῶν Φαρισαίων καὶ τῆς ζύμης Ἡρῴδου.
16 Asundwa bhayangana bhene wabhene, “Pipo sagatuli namabumunda.”
καὶ διελογίζοντο πρὸς ἀλλήλους ὅτι ἄρτους οὐκ ἔχομεν.
17 U Yesu ahamanya ili nabhabhula, “Yenu muyangana pasamuli namabumunda? Hamuminye bado? Hagamuwelewa? Amoyo ginyu mapupusu?
καὶ γνοὺς λέγει αὐτοῖς· τί διαλογίζεσθε ὅτι ἄρτους οὐκ ἔχετε; οὔπω νοεῖτε οὐδὲ συνίετε; ἔτι πεπωρωμένην ἔχετε τὴν καρδίαν ὑμῶν;
18 Amaso hamulola? Munakutu, sagamuhuvhwa? Hagaamukumbuha?
ὀφθαλμοὺς ἔχοντες οὐ βλέπετε, καὶ ὦτα ἔχοντες οὐκ ἀκούετε, καὶ οὐ μνημονεύετε,
19 Pihagabhaya amabumunda gasanu wa bhantu elufu zisanu, mwahejile ivitundu vhilyinga ivhavimemile amabumunda?” Bhahajibula “ilongo navhele.”
ὅτε τοὺς πέντε ἄρτους ἔκλασα εἰς τοὺς πεντακισχιλίους, καὶ πόσους κοφίνους κλασμάτων πλήρεις ἤρατε; λέγουσιν αὐτῷ· δώδεκα.
20 Pahagabhanya amabumunda saba huelufu ine, muhega ivitundu vhilinga?”
ὅτε καὶ τοὺς ἑπτὰ εἰς τοὺς τετρακισχιλίους, πόσων σπυρίδων πληρώματα κλασμάτων ἤρατε; καὶ λέγουσιν· ἑπτά.
21 Bhahayanga, “Saba.” Ahabhabhula, “Bado haga muwelewa?”
καὶ ἔλεγεν αὐτοῖς· οὔπω συνίετε;
22 Bhajiza Bethsaida. Abhantu ibho bhahuleta wa Yesu umuntu uwafyile amaso bhahalamba uYesu akhate.
Καὶ ἔρχονται εἰς Βηθσαϊδάν. καὶ φέρουσιν αὐτῷ τυφλὸν, καὶ παρακαλοῦσιν αὐτὸν ἵνα αὐτοῦ ἅψηται.
23 U Yesu ahukhata nukhano ola uwafyile amaso nahulongole huzi ishijiji ahaswa amante pamwanya yimaso nagolosye amakhono pamwanya yakwe, ahabhuzwa, “Uhalola hahunte?”
καὶ ἐπιλαβόμενος τῆς χειρὸς τοῦ τυφλοῦ ἐξήνεγκεν αὐτὸν ἔξω τῆς κώμης, καὶ πτύσας εἰς τὰ ὄμματα αὐτοῦ, ἐπιθεὶς τὰς χεῖρας αὐτῷ, ἐπηρώτα αὐτόν, εἴ τι βλέπει;
24 Ahenyizywe humwanya nayanje, “Imbalola abhantu bhabhoneha nishi amapishi gajenda.”
καὶ ἀναβλέψας ἔλεγεν· βλέπω τοὺς ἀνθρώπους, ὅτι ὡς δένδρα ὁρῶ περιπατοῦντας.
25 Ipo ahagolosya amakono gakwe pa mwanay iyimaso gakwe, umuntu ola gafunguha amaso gakwe, ahalola nanhele, ahalola shilahandu shishiza.
εἶτα πάλιν ἐπέθηκεν τὰς χεῖρας ἐπὶ τοὺς ὀφθαλμοὺς αὐτοῦ, καὶ διέβλεψεν, καὶ ἀπεκατέστη, καὶ ἐνέβλεπεν δηλαυγῶς ἅπαντα.
26 U Yesu ahaleha ashila akhaya yakwe nahabhula, “Unganje aeinjile hujini.”
καὶ ἀπέστειλεν αὐτὸν εἰς οἶκον αὐτοῦ λέγων· μὴ εἰς τὴν κώμην εἰσέλθῃς.
27 U Yesu ashila nasundwa bhakwe huvijiji ivha Kaiseria ya Filipi. Bhali mwidala abhabhuzwa asundwa, “Abhantu bhayiga ni nanu?”
Καὶ ἐξῆλθεν ὁ Ἰησοῦς καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ εἰς τὰς κώμας Καισαρείας τῆς Φιλίππου· καὶ ἐν τῇ ὁδῷ ἐπηρώτα τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ λέγων αὐτοῖς· τίνα με λέγουσιν οἱ ἄνθρωποι εἶναι;
28 Bhahajibula bhahayanag, “Yohana uwabhozwa. Bhamo bhayanga, 'Eliya' na bhamo, 'Muntu umo Nakuwa.”
οἱ δὲ εἶπαν αὐτῷ λέγοντες ὅτι Ἰωάννην τὸν βαπτιστήν, καὶ ἄλλοι, Ἡλείαν, ἄλλοι δὲ ὅτι εἷς τῶν προφητῶν.
29 Ahabhabhuzwa, “Lelo amwe muiga ane ninanu?” Petulo ahabhula, “Awe wi Kristi.”
καὶ αὐτὸς ἐπηρώτα αὐτούς· ὑμεῖς δὲ τίνα με λέγετε εἶναι; ἀποκριθεὶς ὁ Πέτρος λέγει αὐτῷ· σὺ εἶ ὁ Χριστός.
30 U Yesu abhula bhanje hibhule umuntu yayunti uwahusu umwene.
καὶ ἐπετίμησεν αὐτοῖς ἵνα μηδενὶ λέγωσιν περὶ αὐτοῦ.
31 Ahanda abhamanyinzye huje umwene Mwana wa Adamu lazima alavhe humambo aminji, ayikanwa nalongozi na achungaji agosi nasimbi, na gagwe bada yinsiku zitatu aizyuuha.
Καὶ ἤρξατο διδάσκειν αὐτοὺς ὅτι δεῖ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου πολλὰ παθεῖν, καὶ ἀποδοκιμασθῆναι ὑπὸ τῶν πρεσβυτέρων καὶ τῶν ἀρχιερέων καὶ τῶν γραμματέων καὶ ἀποκτανθῆναι καὶ μετὰ τρεῖς ἡμέρας ἀναστῆναι.
32 Aliyanjile iga apazelu. Epo uPetulo ahamwega paka pashinje anda hudamile.
καὶ παρρησίᾳ τὸν λόγον ἐλάλει. καὶ προσλαβόμενος ὁ Πέτρος αὐτὸν ἤρξατο ἐπιτιμᾶν αὐτῷ.
33 Lelo uYesu agaluhana na bhenye asundwa bhakwe na ahadamila uPetulo nayanje, “Sahinzanya huhosi yane Setano! Haga usaga amambo aga Ngulubhi, ila amambo agabhantu.”
ὁ δὲ ἐπιστραφεὶς καὶ ἰδὼν τοὺς μαθητὰς αὐτοῦ ἐπετίμησεν Πέτρῳ καὶ λέγει· ὕπαγε ὀπίσω μου, σατανᾶ, ὅτι οὐ φρονεῖς τὰ τοῦ θεοῦ ἀλλὰ τὰ τῶν ἀνθρώπων.
34 Ipo ahakuga ibuga nabhasundwa abhakwe palishimo, nabhabhule, “Kama huli umuntu uya wanza afwuate awikhane nyuyo, ayegaje ishikhovhehanyo shakwe na afhunte.
Καὶ προσκαλεσάμενος τὸν ὄχλον σὺν τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ εἶπεν αὐτοῖς· ὅστις θέλει ὀπίσω μου ἀκολουθεῖν, ἀπαρνησάσθω ἑαυτὸν καὶ ἀράτω τὸν σταυρὸν αὐτοῦ καὶ ἀκολουθείτω μοι.
35 Wahuje wabhunti uya wanza awokole amaisha gakwe aigatenzwa nauyantezywa amaisha gakwe kwa ajili ya lini na kwa ajili izyo ayokola.
ὃς γὰρ ἐὰν θέλῃ τὴν ψυχὴν αὐτοῦ σῶσαι, ἀπολέσει αὐτήν· ὃς δ’ ἂν ἀπολέσει τὴν ἑαυτοῦ ψυχὴν ἕνεκεν ἐμοῦ καὶ τοῦ εὐαγγελίου, σώσει αὐτήν.
36 Aipata yenu umuntu khapate inzhi yunthi wa pante ihasala akahle wakwe?
τί γὰρ ὠφελεῖ ἄνθρωπον κερδῆσαι τὸν κόσμον ὅλον καὶ ζημιωθῆναι τὴν ψυχὴν αὐτοῦ;
37 Umuntu agawezya afumwe yenu badala yaifumwe ubhumi wakwe?
τί γὰρ δοῖ ἄνθρωπος ἀντάλλαγμα τῆς ψυχῆς αὐτοῦ;
38 Uwaindolela inshoni ninogwa zywani ishizazi ishinishi zazi ishabhivhivhi, Umwana wa Adamu ayilolela inshoni paiyinza nubhutawala uwa dada wakwe palishimo naa wandumi azelu.
ὃς γὰρ ἐὰν ἐπαισχυνθῇ με καὶ τοὺς ἐμοὺς λόγους ἐν τῇ γενεᾷ ταύτῃ τῇ μοιχαλίδι καὶ ἁμαρτωλῷ, καὶ ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπαισχυνθήσεται αὐτὸν, ὅταν ἔλθῃ ἐν τῇ δόξῃ τοῦ πατρὸς αὐτοῦ μετὰ τῶν ἀγγέλων τῶν ἁγίων.

< Maluko 8 >