< Imbombo zya Atume 7 >
1 Ugosi we shibhanza waga,”ezi enongwa zye lyoli”?
Εἶπεν δὲ ὁ ἀρχιερεύς· εἰ (ἄρα *k*) ταῦτα οὕτως ἔχει;
2 U Stefano wagamula waga, “Bhaholo bhane na bhaise bhane ntejelezi zyeyanga: Ungulubhi yabhunishie uise wetu u Ibulahimu nahali hu Mesopotamia, sasele asamile ensi ene eye hu Harani,'
ὁ δὲ ἔφη· ἄνδρες ἀδελφοὶ καὶ πατέρες, ἀκούσατε. ὁ θεὸς τῆς δόξης ὤφθη τῷ πατρὶ ἡμῶν Ἀβραὰμ ὄντι ἐν τῇ Μεσοποταμίᾳ πρὶν ἢ κατοικῆσαι αὐτὸν ἐν Χαρράν,
3 Ungulubhi ahabhuula ahagu epa awe munsi ene usame ubhale hunsi yembahulanje'.
καὶ εἶπεν πρὸς αὐτόν· ἔξελθε ἐκ τῆς γῆς σου καὶ ἐκ τῆς συγγενείας σου καὶ δεῦρο εἰς (τὴν *no*) γῆν ἣν ἄν σοι δείξω.
4 Wasogola wasama hunsi ya Hukardayo wakhala hu Harani, afume epo, uise wakwe nawafwiwa, Ungulubhi waleta munsi ene yabhakhala eshi.
Τότε ἐξελθὼν ἐκ γῆς Χαλδαίων κατῴκησεν ἐν Χαρράν· κἀκεῖθεν κἀκεῖθεν μετὰ τὸ ἀποθανεῖν τὸν πατέρα αὐτοῦ μετῴκισεν αὐτὸν εἰς τὴν γῆν ταύτην εἰς ἣν ὑμεῖς νῦν κατοικεῖτε,
5 Sigapiya nahamo ahagale, siga alinapo ata pibhishe eshinama. Lelo Ungulubhi alaginye u Ibulahimu sasele apate umwana huje aipelwa ensi ene aje aiigala nabhana bhakwe.
καὶ οὐκ ἔδωκεν αὐτῷ κληρονομίαν ἐν αὐτῇ οὐδὲ βῆμα ποδὸς καὶ ἐπηγγείλατο δοῦναι αὐτῷ εἰς κατάσχεσιν αὐτὴν καὶ τῷ σπέρματι αὐτοῦ μετ᾽ αὐτόν, οὐκ ὄντος αὐτῷ τέκνου.
6 Ungulubhi ayanjile nawo eshi abhana bhaho hunsi eyeshijinyi na akhaya bhaibhabhiha bhaboyi bhabho(bhafubhilwa) nantele bhaibhabhomba embibhi humahaemia zine 400.
ἐλάλησεν δὲ (οὕτως *NK(O)*) ὁ θεός, ὅτι ἔσται τὸ σπέρμα αὐτοῦ πάροικον ἐν γῇ ἀλλοτρίᾳ καὶ δουλώσουσιν αὐτὸ καὶ κακώσουσιν ἔτη τετρακόσια.
7 Ungulubhi ahaga naibhalonga abhantu bhabhaibhabhombela embibhi abhe ensi eyo, abhantu bhane naibhagalusya bhayenza ampuute ane munsi ene.'
καὶ τὸ ἔθνος ᾧ (ἐὰν *NK(o)*) (δουλεύσουσιν, *N(k)O*) κρινῶ ἐγώ, ὁ θεὸς εἶπεν, καὶ μετὰ ταῦτα ἐξελεύσονται καὶ λατρεύσουσίν μοι ἐν τῷ τόπῳ τούτῳ.
8 Wapela uIbulahimu ilagano lye tohara, u Ibulahimu wabha ise wa Isaka watahiri isiku elya nane; u Isaka wabha ise wa Yakobo, uYakobo wabha yise wa yise bhetu ilongo na bhabhili.
καὶ ἔδωκεν αὐτῷ διαθήκην περιτομῆς· καὶ οὕτως ἐγέννησεν τὸν Ἰσαὰκ καὶ περιέτεμεν αὐτὸν τῇ ἡμέρᾳ τῇ ὀγδόῃ, καὶ (ὁ *k*) Ἰσαὰκ τὸν Ἰακώβ, καὶ (ὁ *k*) Ἰακὼβ τοὺς δώδεκα πατριάρχας.
9 Aise bhetu bhalolela ukero(umwone) uYusufu bhakazya hu Misri, Ungulubhi ali pandwimo nawo,
καὶ οἱ πατριάρχαι ζηλώσαντες τὸν Ἰωσὴφ ἀπέδοντο εἰς Αἴγυπτον· καὶ ἦν ὁ θεὸς μετ᾽ αὐτοῦ
10 ungulubhi aponizye na malabha gonti, Ungulubhi wapela ineema, ne hekima hwa Farao, uFarao wabhiha aje abhe gosi munsi yonti na munyumba yakwe.
καὶ ἐξείλατο αὐτὸν ἐκ πασῶν τῶν θλίψεων αὐτοῦ καὶ ἔδωκεν αὐτῷ χάριν καὶ σοφίαν ἐναντίον Φαραὼ βασιλέως Αἰγύπτου καὶ κατέστησεν αὐτὸν ἡγούμενον ἐπ᾽ Αἴγυπτον καὶ (ἐφ᾽ *n*) ὅλον τὸν οἶκον αὐτοῦ.
11 Enzala ihagwiye hunsi yonti eya hu Misri ba hu Kanani, abhantu bhapiite amalabha sana abhaise bhetu sebhali neshalye.
ἦλθεν δὲ λιμὸς ἐφ᾽ ὅλην τὴν (γῆν *k*) (Αἴγυπτον *N(k)O*) καὶ Χανάαν καὶ θλῖψις μεγάλη καὶ οὐχ ηὕρισκον χορτάσματα οἱ πατέρες ἡμῶν.
12 U Yakobo nawumvwa huje hu Misri, hulineshalye, abhatumile aise bhetu ulwahwande.
Ἀκούσας δὲ Ἰακὼβ ὄντα (σιτία εἰς Αἴγυπτον *N(k)O*) ἐξαπέστειλεν τοὺς πατέρας ἡμῶν πρῶτον,
13 Nabhabhalile ulwabhili uYusufu ahwibhonisizya hwa holo bhake aholo bha Yusufu bhamanyiha hwa Farao.
καὶ ἐν τῷ δευτέρῳ (ἀνεγνωρίσθη *NK(o)*) Ἰωσὴφ τοῖς ἀδελφοῖς αὐτοῦ, καὶ φανερὸν ἐγένετο τῷ Φαραὼ τὸ γένος τοῦ (Ἰωσήφ. *NK(O)*)
14 O Yusufu wabhatuma aholo bhakwe bhabhale humweje uise wabho na bhanji bhakhalaga nabho bhonti bhaali amalongo saba na bhasanu 75.
ἀποστείλας δὲ Ἰωσὴφ μετεκαλέσατο Ἰακὼβ τὸν πατέρα αὐτοῦ καὶ πᾶσαν τὴν συγγένειαν (αὐτοῦ *k*) ἐν ψυχαῖς ἑβδομήκοντα πέντε.
15 U Yakobo wiha hunsi ya hu Misri, umwene wafwa naise bhetu bonti.
(καὶ *no*) κατέβη (δὲ *ko*) Ἰακὼβ εἰς Αἴγυπτον, καὶ ἐτελεύτησεν αὐτὸς καὶ οἱ πατέρες ἡμῶν
16 Bhabhega mpaka hushekemu bhasyelwa munkungwa yakalile uIburahimu ne hela hwa bhana bha Hamori hula hu Shekemu.
καὶ μετετέθησαν εἰς Συχὲμ καὶ ἐτέθησαν ἐν τῷ μνήματι (ᾧ *N(k)O*) ὠνήσατο Ἀβραὰμ τιμῆς ἀργυρίου παρὰ τῶν υἱῶν Ἑμμὼρ (ἐν *N(k)O*) Συχέμ.
17 Ululagano lula Ungulubhi lwalaginne nu Ibulahimu na lwapalamila, abhantu nabhonjelela uwinji hula hu Misri,
καθὼς δὲ ἤγγιζεν ὁ χρόνος τῆς ἐπαγγελίας ἧς (ὡμολόγησεν *N(K)O*) ὁ θεὸς τῷ Ἀβραάμ, ηὔξησεν ὁ λαὸς καὶ ἐπληθύνθη ἐν Αἰγύπτῳ
18 aheenza umfumu uwamwabho hu Misri, abhasuliha abhantu aje bhabhavitwe abha Israeli, nabude abhaana adodo aje bhasahonjelele apapane.
ἄχρι οὗ ἀνέστη βασιλεὺς ἕτερος (ἐπ᾽ Αἴγυπτον *NO*) ὃς οὐκ ᾔδει τὸν Ἰωσήφ.
19 Umfumu uyo abhakhopela abhantu nabhasulishe, bhabhabhombile embibhi aise bhetu nataje abhana bhabho aje bhasahabhe bhoomi.
οὗτος κατασοφισάμενος τὸ γένος ἡμῶν ἐκάκωσεν τοὺς πατέρας ἡμῶν τοῦ ποιεῖν τὰ βρέφη ἔκθετα αὐτῶν εἰς τὸ μὴ ζῳογονεῖσθαι.
20 Ulwo uMusa aapepwe; ali mwinza hwa Ngulubhi, walelwa amezi gatatu muntumba ya ise.
ἐν ᾧ καιρῷ ἐγεννήθη Μωϋσῆς καὶ ἦν ἀστεῖος τῷ θεῷ· ὃς ἀνετράφη μῆνας τρεῖς ἐν τῷ οἴκῳ τοῦ πατρός (αὐτοῦ· *k*)
21 Unyina watabhila ahatundu wazyema ne lami wabhala wataga umwale wa Farao wabhala watola walela neshi unyina.
(ἐκτεθέντος *N(k)O*) δὲ (αὐτοῦ *N(k)O*) ἀνείλατο αὐτὸν ἡ θυγάτηρ Φαραὼ καὶ ἀνεθρέψατο αὐτὸν ἑαυτῇ εἰς υἱόν.
22 U Musa wafundiziwa enfunizyo zyonti ezyeshi Misri; ali nikhone munongwa na bhombe.
καὶ ἐπαιδεύθη Μωϋσῆς (ἐν *no*) πάσῃ σοφίᾳ Αἰγυπτίων· ἦν δὲ δυνατὸς ἐν λόγοις καὶ (ἐν *k*) ἔργοις (αὐτοῦ. *no*)
23 Nawafisya amaha amalongo gane, wasiibha humwoyo aje ashuule hwa holo bhakwe abhana bha Israeli.
ὡς δὲ ἐπληροῦτο αὐτῷ τεσσερακονταετὴς χρόνος, ἀνέβη ἐπὶ τὴν καρδίαν αὐτοῦ ἐπισκέψασθαι τοὺς ἀδελφοὺς αὐτοῦ τοὺς υἱοὺς Ἰσραήλ.
24 Walola uholo wakwe abhone lwa nu Mmisri watanjila wakhoma ula Umsri wabuda:
καὶ ἰδών τινα ἀδικούμενον ἠμύνατο καὶ ἐποίησεν ἐκδίκησιν τῷ καταπονουμένῳ πατάξας τὸν Αἰγύπτιον.
25 umwene asibhile huje aholo bhakwe bhabhaje ayinzele atokole Ungulubhi atumile fwanii aholo bhakwe sebhasibhile isho.
ἐνόμιζεν δὲ συνιέναι τοὺς ἀδελφοὺς αὐτοῦ ὅτι ὁ θεὸς διὰ χειρὸς αὐτοῦ δίδωσιν σωτηρίαν αὐτοῖς· οἱ δὲ οὐ συνῆκαν.
26 Isiku ilya mwabho wabhaga abha Israeli bhalwa bheene; walenga abhamulanye waga amwe mulibhaholo yeenu mulwa mubhene?
τῇ τε ἐπιούσῃ ἡμέρᾳ ὤφθη αὐτοῖς μαχομένοις καὶ (συνήλλασσεν *N(K)O*) αὐτοὺς εἰς εἰρήνην εἰπών· ἄνδρες, ἀδελφοί ἐστε (ὑμεῖς· *k*) ἱνατί ἱνατί ἀδικεῖτε ἀλλήλους;
27 Ulayalwanga nuwamwabho wabunshila hula wabhuula waga wenu yabhishile awe aje ubhe tanzanyi wetu?
ὁ δὲ ἀδικῶν τὸν πλησίον ἀπώσατο αὐτὸν εἰπών· τίς σε κατέστησεν ἄρχοντα καὶ δικαστὴν ἐφ᾽ (ἡμῶν; *N(k)O*)
28 Uhwanzaje ungoje neshi uhagojile Ummisri ula igamo?”
μὴ ἀνελεῖν με σὺ θέλεις ὃν τρόπον ἀνεῖλες ἐχθὲς τὸν Αἰγύπτιον;
29 U Musa washimbila ahwumvwe isho; wabhala hu Midiani, uhwo wabha yise wa bhana bhabhili.
ἔφυγεν δὲ Μωϋσῆς ἐν τῷ λόγῳ τούτῳ καὶ ἐγένετο πάροικος ἐν γῇ Μαδιάμ, οὗ ἐγέννησεν υἱοὺς δύο.
30 Amaha amalongo gane nagashila, umalaika ahajendela hwijangwa mwatatango hahahaga umwoto.
καὶ πληρωθέντων ἐτῶν τεσσεράκοντα ὤφθη αὐτῷ ἐν τῇ ἐρήμῳ τοῦ ὄρους Σινᾶ ἄγγελος (κυρίου *K*) ἐν φλογὶ πυρὸς βάτου.
31 U Musa ahaswiga ajawalola atatango hahwaha umwoto, lelo sehalungulila, nawalinga ahazubhilile, wumvwa izu liyanga,
ὁ δὲ Μωϋσῆς ἰδὼν ἐθαύμαζεν τὸ ὅραμα· προσερχομένου δὲ αὐτοῦ κατανοῆσαι, ἐγένετο φωνὴ κυρίου (πρὸς αὐτόν· *K*)
32 'Ane ne Ngulubhi wa yise bhaho, uIbulahimu, nu Isaka, nu Yakobo'. U Musa wogopa nayinje se hwenye.
ἐγὼ ὁ θεὸς τῶν πατέρων σου, ὁ θεὸς Ἀβραὰμ καὶ (ὁ θεὸς *k*) Ἰσαὰκ καὶ (ὁ θεὸς *k*) Ἰακώβ. ἔντρομος δὲ γενόμενος Μωϋσῆς οὐκ ἐτόλμα κατανοῆσαι.
33 Ungulubhi wabhuula waga satula evilato vyaho, puyimiliye epa nsintuntumu.
εἶπεν δὲ αὐτῷ ὁ κύριος· λῦσον τὸ ὑπόδημα τῶν ποδῶν σου· ὁ γὰρ τόπος (ἐφ᾽ *N(k)O*) ᾧ ἕστηκας γῆ ἁγία ἐστίν.
34 Engalolile amalabha gabhantu bhane na mayemba gabhali nago hu Misri; Ane enishile abhavwe; eshi enza etume, ubhale hu Misri.'
ἰδὼν εἶδον τὴν κάκωσιν τοῦ λαοῦ μου τοῦ ἐν Αἰγύπτῳ καὶ τοῦ στεναγμοῦ (αὐτῶν *NK(o)*) ἤκουσα· καὶ κατέβην ἐξελέσθαι αὐτούς· καὶ νῦν δεῦρο (ἀποστείλω *N(k)O*) σε εἰς Αἴγυπτον.
35 Unu uMusa yabhakhine yabhajile wenu yabhishile awe ubhe gamulanyi wetu?'- Ungulubhi yatumile abhookole afumiye mumwoto atatango nahahahaga.
Τοῦτον τὸν Μωϋσῆν ὃν ἠρνήσαντο εἰπόντες· τίς σε κατέστησεν ἄρχοντα καὶ δικαστήν; τοῦτον ὁ θεὸς (καὶ *no*) ἄρχοντα καὶ λυτρωτὴν (ἀπέσταλκεν σὺν *N(k)O*) χειρὶ ἀγγέλου τοῦ ὀφθέντος αὐτῷ ἐν τῇ βάτῳ.
36 U Musa abhalongozizye afume hu Misri ashilile hwijangwa Ungulubhi abhombile amambo minji agaswijizye hu Misri ashilile hwa Musa bhalobhoshe ebahari abhalongozizye humaha amalongo nane'.
οὗτος ἐξήγαγεν αὐτοὺς ποιήσας τέρατα καὶ σημεῖα ἐν (γῇ *NK(o)*) (Αἰγύπτῳ *N(k)O*) καὶ ἐν ἐρυθρᾷ θαλάσσῃ καὶ ἐν τῇ ἐρήμῳ ἔτη τεσσεράκοντα.
37 Yu Musa yunu yabhabhuulile abhantu huje Ungulubhi aibhaletela ukuwe yali neshane afume hulimwe'.
οὗτός ἐστιν ὁ Μωϋσῆς ὁ εἴπας τοῖς υἱοῖς Ἰσραήλ· προφήτην ὑμῖν ἀναστήσει (κύριος *K*) ὁ θεὸς (ὑμῶν *K(O)*) ἐκ τῶν ἀδελφῶν ὑμῶν ὡς ἐμέ (αὐτοῦ ἀκούσεσθε. *K*)
38 Unu muntu yaali hubhungano, hula hwijangwa nu malaika yayanjile nawo hwigamba lya Sinai. Unu yayula yaali na ise bhetu, unu yayula ahe eleye izu elyomi natipele ate.
οὗτός ἐστιν ὁ γενόμενος ἐν τῇ ἐκκλησίᾳ ἐν τῇ ἐρήμῳ μετὰ τοῦ ἀγγέλου τοῦ λαλοῦντος αὐτῷ ἐν τῷ ὄρει Σινᾶ καὶ τῶν πατέρων ἡμῶν ὃς ἐδέξατο (λόγια *NK(O)*) ζῶντα δοῦναι (ἡμῖν· *NK(O)*)
39 Unu yayula aise bhetu bhahakhanile, bhabunshiye uhutali na humoyo gabho bhagalushe hu Misri.
ᾧ οὐκ ἠθέλησαν ὑπήκοοι γενέσθαι οἱ πατέρες ἡμῶν, ἀλλ᾽ ἀπώσαντο καὶ ἐστράφησαν (ἐν *no*) (ταῖς καρδίαις *NK(o)*) αὐτῶν εἰς Αἴγυπτον,
40 Eshipindi esho bhahabhuula u Haruni.'bhahaga tilenganyizye ungulubhi(mangulubhi) atilongozye uMusa manyi zyazimwajile uhwo.
εἰπόντες τῷ Ἀαρών· ποίησον ἡμῖν θεοὺς οἳ προπορεύσονται ἡμῶν· ὁ γὰρ Μωϋσῆς οὗτος ὃς ἐξήγαγεν ἡμᾶς ἐκ γῆς Αἰγύπτου, οὐκ οἴδαμεν τί (ἐγένετο *N(k)O*) αὐτῷ.
41 Bhagomba(bhalinganya) endama hunsiku izyo bhafumyia ne sadaka hundama bhaisungwa embombo ye makhono gabho.
καὶ ἐμοσχοποίησαν ἐν ταῖς ἡμέραις ἐκείναις καὶ ἀνήγαγον θυσίαν τῷ εἰδώλῳ καὶ εὐφραίνοντο ἐν τοῖς ἔργοις τῶν χειρῶν αὐτῶν.
42 Ungulubhi ahavitwa ahabhaleha bhapuute entondwe sazyasimbilwe eshakuwe aje mwamfumizizye ane esadaka ezyevyuma hwijangwa humaha amalongo gane amwe bha Israeli?
ἔστρεψεν δὲ ὁ θεὸς καὶ παρέδωκεν αὐτοὺς λατρεύειν τῇ στρατιᾷ τοῦ οὐρανοῦ, καθὼς γέγραπται ἐν βίβλῳ τῶν προφητῶν· μὴ σφάγια καὶ θυσίας προσηνέγκατέ μοι ἔτη τεσσεράκοντα ἐν τῇ ἐρήμῳ, οἶκος Ἰσραήλ;
43 Muyetesha ihema elyatanganile elya Moleki ne ntondwa ya Ungulubhi refani, ne shifwani shamulingenye na puute hwa bhene: eshi embabhabhenje embabhatwale ohutali ashile hu Babeli.'
καὶ ἀνελάβετε τὴν σκηνὴν τοῦ Μολὸχ καὶ τὸ ἄστρον τοῦ θεοῦ ὑμῶν Ῥαιφάν, τοὺς τύπους οὓς ἐποιήσατε προσκυνεῖν αὐτοῖς· καὶ μετοικιῶ ὑμᾶς ἐπέκεινα Βαβυλῶνος.
44 Aise bhetu bhaali ni hema elyatanganile, Ungulubhi shayanjile nu Musa huje alenganye neshi lila shalilolile.
Ἡ σκηνὴ τοῦ μαρτυρίου ἦν (ἐν *K*) τοῖς πατράσιν ἡμῶν ἐν τῇ ἐρήμῳ, καθὼς διετάξατο ὁ λαλῶν τῷ Μωϋσῇ ποιῆσαι αὐτὴν κατὰ τὸν τύπον ὃν ἑωράκει·
45 Eli lihema aise bhetu, ojoshwa pabhaletaga ensi ene Ungulubhi pabhabhenjele akhaya aise bhetu sabhasile ahwinze ensi ene ezi zya esho mpaka ensiku ezya Daudi,
ἣν καὶ εἰσήγαγον διαδεξάμενοι οἱ πατέρες ἡμῶν μετὰ Ἰησοῦ ἐν τῇ κατασχέσει τῶν ἐθνῶν, ὧν ἐξῶσεν ὁ θεὸς ἀπὸ προσώπου τῶν πατέρων ἡμῶν ἕως τῶν ἡμερῶν Δαυίδ·
46 umwene ahetehwe nu Ngulubhi,' na alabhile ahwanze ukkhalo hwa Ngulubhi wa Yakobo.
ὃς εὗρεν χάριν ἐνώπιον τοῦ θεοῦ καὶ ᾐτήσατο εὑρεῖν σκήνωμα τῷ (οἴκῳ *N(K)O*) Ἰακώβ.
47 Lelo u Sulemani azenjeye Ungulubhi enyumba.
Σολομὼν δὲ οἰκοδόμησεν αὐτῷ οἶκον.
48 Eshi umwene Ungulubhi sigaakha munyumba zyazizengwilwe namakhono neshi ukuwezya yanjile,
ἀλλ᾽ οὐχ ὁ ὕψιστος ἐν χειροποιήτοις (ναοῖς *K*) κατοικεῖ, καθὼς ὁ προφήτης λέγει·
49 Emwanya litengo lyane elye ufumu na ensi pabhishe amanama gane. Mubhanzenjele nyumba wili?, ayanga Ungulubhi: na apatuye ane paposhi?'
ὁ οὐρανός μοι θρόνος, ἡ (δὲ *NK(o)*) γῆ ὑποπόδιον τῶν ποδῶν μου· ποῖον οἶκον οἰκοδομήσετέ μοι; λέγει κύριος, ἢ τίς τόπος τῆς καταπαύσεώς μου;
50 Ukhono gwane segwagwogu gwabhombile ezi zyonti?'
οὐχὶ ἡ χείρ μου ἐποίησεν ταῦτα πάντα;
51 Amwe mubhensingo ehome mwasigamtahiliwe amoyo na makutu, mwamuhupinga Umpepo Ufinjile,' mubhomba neshi shabhabhombaga aise benyu.
σκληροτράχηλοι καὶ ἀπερίτμητοι (τῇ *k(o)*) (καρδίαις *N(k)O*) (ὑμῶν *o*) καὶ τοῖς ὠσίν, ὑμεῖς ἀεὶ τῷ πνεύματι τῷ ἁγίῳ ἀντιπίπτετε, ὡς οἱ πατέρες ὑμῶν καὶ ὑμεῖς·
52 Kuwe wili hwa kuwe bhonti aise bhenyu bhasiga bhabhatesile? Bhabhabudile akuwe bhonti bhabhakuwaga ahwenze hwa ula Umuntu Umwinza,'neshi mulumenye na hubude,
τίνα τῶν προφητῶν οὐκ ἐδίωξαν οἱ πατέρες ὑμῶν; καὶ ἀπέκτειναν τοὺς προκαταγγείλαντας περὶ τῆς ἐλεύσεως τοῦ δικαίου, οὗ νῦν ὑμεῖς προδόται καὶ φονεῖς (ἐγένεσθε· *N(k)O*)
53 amwe mwamwaposhiye esheria ela yamwalajiziwe nantele semwahanzaga aikhate.”
οἵτινες ἐλάβετε τὸν νόμον εἰς διαταγὰς ἀγγέλων καὶ οὐκ ἐφυλάξατε.
54 Ajumbe nabhonvwa enongwa ezyo zyabhavwalazya humwoyo bhamwenya eshibhibhi e Stefano.
Ἀκούοντες δὲ ταῦτα διεπρίοντο ταῖς καρδίαις αὐτῶν καὶ ἔβρυχον τοὺς ὀδόντας ἐπ᾽ αὐτόν.
55 Lelo umwene, uStefano abhe amemile Umpepo Ufinjile wenya amaso gakwe humwanya waulola utuntumu wa Ngulubhi,' nu Yesu akhiye hukhono ulilo gwa Ngulubhi.
Ὑπάρχων δὲ πλήρης πνεύματος ἁγίου, ἀτενίσας εἰς τὸν οὐρανὸν εἶδεν δόξαν θεοῦ καὶ Ἰησοῦν ἑστῶτα ἐκ δεξιῶν τοῦ θεοῦ
56 U Stefano waga, “Enzilola emwanya zigushe nu Yesu ayimiliye hukhono ulilo gwa Ngulubhi.”
καὶ εἶπεν· ἰδοὺ θεωρῶ τοὺς οὐρανοὺς (διηνοιγμένους *N(k)O*) καὶ τὸν υἱὸν τοῦ ἀνθρώπου ἐκ δεξιῶν ἑστῶτα τοῦ θεοῦ.
57 Lelo abhantu abhi baraza bhabwaga ibwago, igosi bhadinda amakutu gabho bhashimbilila bhakhata,
κράξαντες δὲ φωνῇ μεγάλῃ συνέσχον τὰ ὦτα αὐτῶν καὶ ὥρμησαν ὁμοθυμαδὸν ἐπ᾽ αὐτόν·
58 bhapanya hwunzi ye khaya bhakhoma na mawe” naketi bhasatula amenda gabho bhabhiha pamanama gasahala umo itawa yu Sauli.
καὶ ἐκβαλόντες ἔξω τῆς πόλεως ἐλιθοβόλουν. καὶ οἱ μάρτυρες ἀπέθεντο τὰ ἱμάτια αὐτῶν παρὰ τοὺς πόδας νεανίου καλουμένου Σαύλου
59 Nabhahwendelela ahupuule na mawe umwene wenya amaso gakwe humwanya waga Yesu, ejelela eroho yane,'.
καὶ ἐλιθοβόλουν τὸν Στέφανον ἐπικαλούμενον καὶ λέγοντα· κύριε Ἰησοῦ, δέξαι τὸ πνεῦμά μου.
60 Wafugamila wakwizya hwizu igosi waga gosi wane Yesu usabhabhazizye embibhi ezi zyabhabhomba. “Nawayanga isho wapuma wafwa.
θεὶς δὲ τὰ γόνατα ἔκραξεν φωνῇ μεγάλῃ· κύριε, μὴ στήσῃς αὐτοῖς ταύτην τὴν ἁμαρτίαν. καὶ τοῦτο εἰπὼν ἐκοιμήθη.