Mateos 27
1 Fefetu anan, basa atahori mana nggero dedꞌeat agama naa, rala haraꞌ sa, fo rae tao risa Yesus.
Amikor pedig reggel lett, tanácsot tartottak mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2 Huu naa, ara paꞌa rendi E neu nataa hofernor Pilatus. Huu ara nauꞌ a hofernor Pilatus hukun nisa Yesus.
Megkötözték, elvitték és átadták Poncius Pilátusnak, a helytartónak.
3 Leleꞌ Yudas bubꞌuluꞌ oi, Yesus nene hukun mate ma, ana fale ralan, huu eni mana seo hendi Yesus. Basa ma ana baliꞌ nisiꞌ malangga agama Yahudi ra malangga nara, ro lasi-lasi adat ra, fo fee baliꞌ doi fula ka telu nulu nara.
Akkor látta Júdás, aki őt elárulta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstpénzt a főpapoknak és a véneknek,
4 Ana nafadꞌe nae, “Au sala ena, huu au fee hendi atahori nda mana naꞌena salaꞌ saa sa boe.” Te ara rataa rae, “Weh! Hai nda bubꞌuluꞌ mo nggo saa ena! Mesaꞌ nggo musi lemba-musaa salaꞌ naa.”
és ezt mondta: „Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért.“Azok pedig ezt mondták: „Mi közünk hozzá? A te dolgod!“
5 Basa ma Yudas mbia hendi doiꞌ ra risiꞌ Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a. De lao dea neu londa aon losa ana mate.
Ő pedig eldobta az ezüstpénzeket a templomban, eltávozott, elment, és felakasztotta magát.
6 Boe ma malangga agama Yahudi ra malangga nara reu tengga rala doiꞌ fo Yudas nggari hendiꞌ naa ra. Ara ola-olaꞌ rae, “Ata afiꞌ tao baliꞌ doiꞌ ia ra risiꞌ peti doiꞌ rala neu, te doiꞌ ia manggenggeoꞌ.
A főpapok pedig felszedték az ezüstpénzeket, és ezt mondták: „Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vér díja.“
7 Dadꞌi malole lenaꞌ teu hasa rae ombat esa sia mana tao huraꞌ ra. Mete ma atahori feaꞌ ra mate, ma atahori nda rahine e sa, na, ata taꞌoi e sia naa.”
Tanácsot ültek, és megvásárolták azon a Fazekasmezőt, idegenek számára temetőnek.
8 Basa ma ara pake doiꞌ naa ra, de reu hasa rendiꞌ neu rae. Naa de losa faiꞌ ia, atahori roꞌe rae naa oi, “Rae raaꞌ’.
Ezért hívják ezt a mezőt Vérmezőnek mind a mai napig.
9 No taꞌo naa, ara tungga Lamatuaꞌ mana ola-olan Yermia nafadꞌe memaꞌ nae, “Ara pake doi fulaꞌ telu nulu fo hasa rae. Ara pake doiꞌ naa ra, huu doiꞌ naa dai bae neu atahori sa felin, tungga saa fo atahori Israꞌel ra raꞌetuꞌ memaꞌ ena.
Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása, aki így szólott: „És vették a harminc ezüstpénzt, a megbecsültnek árát, akit Izrael fiai ennyire becsültek.
10 Rae naa ara hasa mia mana tao huraꞌ, tungga Lamatualain parendan neu au.”
És adták a Fazekasmezőért, amint az Úr rendelte nékem.“
11 Leleꞌ naa atahori toꞌu rendi Yesus nisiꞌ hofernor, boe ma ana naselu bale no Yesus nae, “Taꞌo bee e? Ho ia, tebꞌe-tebꞌeꞌ atahori Yahudi ra, Manen do?” Ana nataa nae, “Tebꞌe. Pak olaꞌ naa nda ena.”
Jézus pedig ott állt a helytartó előtt, aki ezt kérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?“Jézus pedig ezt mondta neki: „Te mondod.“
12 Te leleꞌ malangga agama Yahudi ra malangga nara ro lasi-lasi adat ra fua salaꞌ hetar neu Yesus. Ana nda nataa saa sa boe.
És amikor a főpapok és a vének vádolták őt, semmit sem felelt.
13 Basa ma hofernor natane mbali E nae, “Nda rena oꞌolan nara sa do? Ara fee salaꞌ hetar neu Nggo. Te taꞌo bee de nda muselu sa boe?!”
Akkor ezt mondta neki Pilátus: „Nem hallod, milyen sok mindent vallanak ellened?“
14 Te Ana nda nataa mbei sa boe, losa hofernor a o ndindiiꞌ a boe.
És nem felelt neki egyetlen szóra sem, úgyhogy a helytartó igen elcsodálkozott.
15 Tungga too, mete ma atahori Yahudi ra tao fefeta Paska, na, Hofernor a biasa mboi atahori bui esa fee neu se tungga sira hihiin.
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, akit akarnak.
16 Lele naa, atahori bui esa, naran Barabas. Basa atahori rahine e, huu deꞌulakan seli.
Volt akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak.
17 Faiꞌ naa o, atahori hetar reu risiꞌ hofernor fo roꞌe ana mboꞌi hendi atahori bui esa onaꞌ biasan. Boe ma Pilatus natane se nae, “Malole! Te au mboꞌi seka? Sia ia Barabas, ma Yesus fo atahori roꞌe rae, Yesus, Kristus. Au mboꞌi seka? Hei pili.”
Mikor ezért egybegyűltek, ezt mondta nekik Pilátus: „Melyiket akarjátok, hogy elbocsássam nektek: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak hívnak?“
18 (Hofernor olaꞌ naꞌo naa, te ana bubꞌuluꞌ malangga agama Yahudi ra malangga nara rendi Yesus fee neu eni, huu mburuoeꞌ seli ro E.)
Mert jól tudta, hogy irigységből adták őt kezére.
19 Leleꞌ hofernor feꞌe paresaꞌ dedꞌeat naa, ma saon haitua haraꞌ fee neu e nae, “Amaꞌ, e! Besa-besa o te Yesus nda naena salaꞌ saa sa boe. Huu Yesus, de tembaꞌ au ulumein nda maloleꞌ sa. Losa leleꞌ ia boe o au feꞌe medꞌa na nda maloleꞌ sa.”
Amint pedig az ítélőszékben ült, küldött jött hozzá feleségétől, aki ezt üzente: „Ne avatkozz ennek az igaz embernek dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta.“
20 Te malangga agama Yahudi ra malangga nara ro lasi-lasi adꞌat ra akaꞌ tusu-hai atahori hetar naa ra, fo roꞌe hofernor mboꞌi Barabas, ma hukun risa Yesus.
A főpapok és vének pedig rábeszélték a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21 Basa de natane seluꞌ se fai nae, “Mia atahori ka ruaꞌ ia ra, au mboꞌi seka?” Ma basa se rataa randaa rae, “Barabas! Mboꞌi Barabas!”
A helytartó megkérdezte tőlük: „A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam nektek?“Azok pedig ezt mondták: „Barabbást.“
22 Basa ma natane se nae, “Mete ma taꞌo naa, na, au tao Yesus ia taꞌo bee, fo atahori roꞌe rae, Kristus?” Boe ma basa se nggasi randaa rae, “Mbaku misa Yesus sia hau ngganggeꞌ a!”
Pilátus ezt mondta nekik: „Mit cselekedjem hát Jézussal, akit Krisztusnak hívnak?“Mindnyájan ezt mondták: „Feszíttessék meg!“
23 Hofernor natane fai nae, “Te Yesus salan saa? Au paresaꞌ Yesus ena, te nda hambu salan saa sa boe!” Te basa se nggasi rahereꞌ fai rae, “Tao misa E! Mbaku E neu hau ngganggeꞌ a leo!”
A helytartó ezután ezt mondta: „Mert mi rosszat cselekedett?“Azok pedig még inkább kiáltoztak: „Feszíttessék meg!“
24 Nda dooꞌ sa ma, ana nahine nae, eni nda bisa tao saa sa ena, huu basa atahori naa ra rae ramue ena. Naa de ana haꞌi oe de safe liman sia mata nara, de nafadꞌe nae, “Au nda lemba-doi atahori ia mamaten sa! Hei mana lemba-doi!”
Pilátus pedig látva, hogy semmit sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet hozatott, megmosta kezeit a sokaság előtt, és ezt mondta: „Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek vérétől. Ti lássátok!“
25 Boe ma basa atahori naa ra nggasi rataa rae, “Hei, hela neu! Hela fo hai mo hai umbu ana mara lemba-doi mala raa na!”
Az egész nép ezt mondta: „Az ő vére mirajtunk és magzatainkon!“
26 Rena onaꞌ naa, ma ana oi, “Neu.” Boe ma ana mboꞌi Barabas, tungga hihii nara. Ma ana parenda atahori mana raneaꞌ ra, fo reu liꞌu Yesus rendiꞌ ue. Liꞌu basa, boe ma soldꞌadꞌu ra ro Yesus, de rae reu mbaku risa E sia hau ngganggeꞌ a.
Akkor elbocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kezükbe adta, hogy feszítsék meg.
27 Basa naa ma, soldꞌadꞌu ra lea ro Yesus nisiꞌ sira ume nenean nembeleon. Sia naa, roꞌe rala nonoo nara batalion esa.
Akkor a helytartó vitézei elvitték Jézust az őrházba, és odagyűjtötték hozzá az egész csapatot.
28 Boe ma ara fee Yesus pake badꞌu naruꞌ dula mbila rorooꞌ esa.
Levetkőztették, bíborpalástot adtak rá,
29 Boe ma, ara haꞌi rala hau manggouꞌ a longgen de hano e dadꞌi soloꞌ. De ara ndeni solo mahinat naa neu Yesus langgan, de raꞌamiminaꞌ onaꞌ ara rae soꞌu mane feuꞌ rendiꞌ solo panggat. Boe ma ara fee Yesus toꞌu hau esa sia lima onan, onaꞌ tetea parendaꞌ. Basa ma ara sendeꞌ lululangga nara mbali Yesus, ma raꞌaeꞌeiꞌ E rae, “Hadꞌa-hormat atahori Yahudi ra manen.”
tövisből font koronát tettek fejére, és nádszálat a jobb kezébe, és térdet hajtva előtte csúfolták őt, ezt mondva: „Üdvözlégy, zsidóknak királya!“
30 Boe ma ara puras miru neu Yesus, ma haꞌi teteas mia liman, de dedꞌeu raꞌamiminaꞌ neu Yesus langgan.
Amikor megköpdösték őt, elvették tőle a nádszálat, és fejéhez verdesték.
31 Ara raꞌaꞌeꞌeiꞌ basa Yesus, ma ara olu hendi badꞌu naruꞌ a. De ara olu baliꞌ Yesus bua-baꞌu na. Basa ma, ara ro Yesus kalua mia kota Yerusalem, fo reu mbaku Yesus sia hau ngganggeꞌ losa mate.
Miután megcsúfolták, levették róla a palástot, maga ruháiba felöltöztették, és elvitték, hogy keresztre feszítsék őt.
32 Leleꞌ ara lea rendi Yesus, losa dalaꞌ taladꞌan ma randaa ro atahori Kirene sa nae kota rala neu. Naran Simon. Ara raꞌasusuuꞌ e nasaa nggati Yesus hau ngganggen.
Kifele menet pedig találkoztak egy cirénei emberrel, akit Simonnak hívtak, ezt kényszerítették, hogy vigye az ő keresztjét.
33 Basa ma ara losa mamanaꞌ sa, naran Golgota. (Sia dedꞌea Aram, sosoan nae, “Mamana langga ruiꞌ.”)
Amikor eljutottak arra a helyre, amit Golgotának, azaz Koponya-helynek neveztek,
34 Sia naa ara rae fee Yesus ninu anggor mana sambor no modꞌo mana meruꞌ, naa fo Ana bisa naꞌatataaꞌ mambetaꞌ a. Yesus sobꞌa nala mbei ma, Ana timba hendi e.
méreggel kevert ecetet adtak neki inni. De amikor megízlelte azt, nem akart inni.
35 Basa ma ara mbaku E sia hau ngganggeꞌ. Boe ma soldꞌadꞌu ra lea lot fo rae rahine seka mana hambu bua-baꞌun.
Miután pedig megfeszítették őt, elosztották ruháit, sorsot vetve, hogy beteljesedjék a próféta mondása: „Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.“
36 Basa ma ara endoꞌ ranea E sia naa.
Azután leültek ott, és őrizték őt.
37 Ara suraꞌ sia papaꞌ sa rae, “IA YESUS, ATAHORI YAHUDI RA MANEN” Boe ma ara mbaku papaꞌ neu Yesus Langgan ataꞌ, de rafadꞌe saa de ara hukun risa Lamatuaꞌ Yesus.
Feje fölé illesztették elítélésének okát, ez volt odaírva: „Ez Jézus, a zsidók királya.“
38 Sia naa, ara o mbaku risa atahori naꞌo rua boe. Esa sia Yesus bobꞌoa onan; ma esa sia bobꞌoa diin.
Akkor megfeszítettek vele együtt két latrot is, egyiket jobb kéz felől, a másikat bal kéz felől.
39 Basa atahori mana lao tungga naa, mete E. Boe ma ara penggo-ule bafa nara ma raꞌaꞌeꞌei E.
Az arra menők pedig szidalmazták őt, fejüket csóválva,
40 Ara eki-randu E rae, “Hoi! Ho mae, Ho bisa ofe hendi Lamatualain Ume Hule-oꞌe Huu na, basa fo mufefela baliꞌ e sia akaꞌ fai telu, rala, to? Mete ma tebꞌeꞌ-tebꞌeꞌ Ho Lamatualain Anan, na, sobꞌa mboꞌi hendi Aom fo onda mia hau naa ata.”
és ezt mondták: „Te, aki lerontod a templomot, és harmadnapra felépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!“
41 Malangga agama Yahudi ra malangga nara, meser agama ra, ro lasi-lasi adat ra o raꞌaeꞌeiꞌ E onaꞌ naa boe rae,
Hasonlóképpen csúfolódtak a főpapok az írástudókkal és vénekkel együtt, és ezt mondták:
42 “Ana fee atahori laen rasodꞌa ena, te Ana nda tao nasodꞌa nala aon sa, o. Ana nae, Eni atahori Israꞌel ra Manen! Mete ma taꞌo naa na malole lenaꞌ Ana onda mia hau ngganggeꞌ a leo. Mete ma tita taꞌo naa, fo ata feꞌe tamahere E Ena.
„Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk neki.
43 Mete ma tebꞌe-tebꞌeꞌ Eni Lamatualain Anan, Hela neu fo ‘Ana namahena neu Lamatualain. Dadꞌi mete ma Lamatuaꞌ hii E, hela neu fo Lamatuaꞌ mana fee E masodꞌa.’”
Bízott az Istenben: mentse meg most őt, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok.“
44 Naꞌo karuaꞌ ra o raꞌaeꞌeiꞌ E onaꞌ naa boe.
Akiket vele együtt feszítettek meg, a latrok is ugyanazt hányták szemére.
45 Basa naa ma, maꞌahatuꞌ a tatana nala mamanaꞌ naa mia reorendun losa liiꞌ telu bobꞌon.
Hat órától kezdve sötétség lett mind az egész földön, kilenc óráig.
46 Nandaa no liiꞌ telu bobꞌon ma, Yesus nggasi nendiꞌ dedꞌea Aram nae, “Eli-Eli! Lama sabaktani?” (Sosoan oi, “Au Lamatua ngga! Au Lamatualain ngga, e! Taꞌo bee de Amaꞌ musudꞌea lao hela Au taꞌo ia?”)
Kilenc óra körül pedig hangosan kiáltott Jézus: „Éli, Éli! Lamá sabaktáni?“azaz: „Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engemet?“
47 Hambu atahori hira deka-deka sia naa rena haran. Boe ma ara rae, “Hoi! Hei rena dei. Ana noꞌe Elia, Lamatuaꞌ mana ola-ola maꞌahulun!’
Némelyek pedig az ott állók közül, amint ezt hallották, ezt mondták: „Illést hívja.“
48 Basa ma atahori sa nela-nelaꞌ neu haꞌi nala lombu de boroꞌ neu anggor maꞌeiꞌ a. Boe ma ana dosoꞌ te a tonggo na neu lombu a, de loo neu Yesus nudꞌun fo Ana musi.
Egy közülük azonnal odafutott, fogott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, és egy nádszálra tűzte, majd inni adott neki.
49 Te atahori ruma fai olaꞌ rae, “Tahani dei fo ata mete sobꞌa, Elia nau nema fee masodꞌaꞌ neu E, do hokoꞌ?”
A többiek pedig ezt mondták: „Hagyd el, lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa őt?“
50 Basa ma Yesus nggasi nahereꞌ seluꞌ, ma etu hahaen boe.
Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kiadta lelkét.
51 Sia Ume Hule-Oꞌe Huuꞌ a, hambu teme babꞌa monae loaꞌ sa doko-doko bambi Lamatualain Kama Meumare manaseliꞌ Na. Leleꞌ Yesus hahaen etu boe, ma teme babꞌaꞌ a sika hendi neu rua, mia ataꞌ losa raeꞌ neu. Boe ma rae a nanggenggo losa fatu monaeꞌ ra senggi.
És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a kősziklák megrepedeztek.
52 Rates ra o tabuka boe. Boe ma Lamatualain tao nasodꞌa bali atahori mana mate nara ruma.
A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek a teste feltámadt.
53 Leleꞌ Yesus nasodꞌa baliꞌ, ma ara dea rema mia rates ra, de masoꞌ risiꞌ Yerusalem. Atahori hetar rita se mia naa.
És kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek.
54 Sia Golgota, malangga no ana mana tungga nara ranea Yesus hau nggangge na. Leleꞌ ara rita raefafoꞌ nanggenggo, no basa manadadꞌiꞌ ra, boe ma ara ramatau rae mate. Ara ola-olaꞌ rae, “Awi! atahori ia, memaꞌ tebꞌe-tebꞌeꞌ Lamatualain Anan.
A százados pedig és akik vele őrizték Jézust, látva a földrengést, és amik történtek, igen megrémültek, és ezt mondták: „Bizony Istennek Fia volt ez!“
55 Sia naa boe o hambu mama hira, mana rita Yesus mamaten miaꞌ a dodꞌooꞌ. Ara tungga E eniꞌ a mia Galilea, te sira mana mete-seꞌu E eniꞌ a dalahulun.
Sok asszony volt ott, akik távolról szemlélődtek, akik Galileából követték Jézust, szolgálva neki.
56 Mia mama naa ra, Maria mia Kambu Magdala, Maria esa fai (naeni Yakobis no Yusuf maman), Ma Sabadius saon (naeni Yakobis no Yohanis maman).
Ezek közt volt a magdalai Mária és Mária, Jakab és József anyja és a Zebedeus fiainak anyja.
57 Sia naa hambu atahori mamasuꞌi esa naran Yusuf mia kambo Arimatea. Ana tungga Lamatuaꞌ Yesus nenorin dooꞌ ena. Yesus mamaten naa, nandaa no hari Lima. Mbilaꞌ neu nandaa no atahori Yahudi ra fai hule-oꞌen. Naa de leleꞌ relo a nae mopo ma, Yusuf sangga dalaꞌ fo nae naꞌondaꞌ memaꞌ Yesus ao sisin mia hau ngganggeꞌ a.
Amikor pedig beesteledett, eljött egy gazdag ember Arimátiából, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak.
58 Boe ma ana neu nisiꞌ hofernor Pilatus, de noꞌe Yesus ao sisin. Boe ma hofernor o parenda fo ara fee Yesus ao sisin neu Yusuf.
Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Akkor megparancsolta Pilátus, hogy adják át neki.
59 Ma Yusuf o Golgota neu boe. Ana naꞌondaꞌ Yesus ao sisin mia hau ngganggeꞌ a. De ana mboti nalolole Yesus ao sisin nendiꞌ teme feu mafelit.
És magához vette József a testet, begöngyölte tiszta gyolcsba,
60 Leleꞌ naa, atahori feꞌe na paa basa ndolaꞌ sa sia lete fatuꞌ, fo tao memaꞌ rates fee Yusuf no bobꞌonggi nara. De Yusuf se oꞌo Yesus ao sisin reu tao nisiꞌ ndolaꞌ naa rala. Boe ma, ara lolir rala fatu monaeꞌ sa, de reu tatana malolole ndolaꞌ naa. Basa ma, Yusuf se baliꞌ.
és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír szájára egy nagy követ hengerített, és elment.
61 Leleꞌ naa, Maria mia Magdala no Maria laen o, tungga losa naa boe. Ara nggua-nggua mbali ndolaꞌ naa.
Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek.
62 Mbilaꞌ neu ma, nandaa no atahori Yahudi ra fai hahae tao ues na. Boe ma malangga agama Yahudi ra malangga nara ro atahori Farisi ra reu randaa ro hofernor.
Másnap pedig, amely péntek után következik, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,
63 Ara rafadꞌe rae, “Amaꞌ Hofernor, hai misinedꞌa leleꞌ mana peko-lelekoꞌ a feꞌe masodꞌan, ana parna nafadꞌe naꞌo ia: ‘Memaꞌ Au mate, te finiesan na, Au usodꞌa baliꞌ.’
és ezt mondták: „Uram, emlékszünk rá, hogy az a csaló még életében azt mondta: Harmadnapra föltámadok.
64 Huu naa, amaꞌ tulun denu soldꞌadꞌu ra ranea malolole rates a losa nala fai ka telun. No taꞌo naa, ana mana tungga nara nda bisa ramanaꞌo rala ao sisin, fo lelekoꞌ atahori rae, Ana nasodꞌa baliꞌ ena sa. Huu mete ma ara lelekoꞌ taꞌo naa, naa deꞌulaka nara lenaꞌ feꞌesaꞌan sira leleko nara, leleꞌ ara rafadꞌe oi Eni, naa Kristus.”
Parancsold meg ezért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy a tanítványai odamenve éjjel, ellopják őt, és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból. Ez az utolsó hitetés még gonoszabb lenne az elsőnél.“
65 Rena taꞌo naa, ma hofernor nataa nae, “Maloleꞌ boe! Te hei o miꞌena atahori mana maneaꞌ boe. Malole lenaꞌ denu se, fo reu ranea matalolole mamanaꞌ naa.”
Pilátus pedig ezt mondta nekik: „Van őrségetek, menjetek, őriztessétek, ahogyan tudjátok.“
66 Basa ma ara reu sia mamanaꞌ naa, de roo sira atahori mana manea nara.” Losa naa, ara segel risa fatu neu rates lelesun. Boe ma ara denu atahori naa ra ranea rakandoo mamanaꞌ naa, fo atahori feaꞌ ra afiꞌ rema ramanaꞌo aosisiꞌ naa.
Ők pedig elmentek, lepecsételték a követ, és az őrséggel őrizet alá helyezték a sírt.
