< Markus 14 >

1 Basa ma, malangga agama Yahudi ra feꞌe sangga dalaꞌ fo humu Yesus no nee-nee, te ara rae risa E. Ara rae, ‘Nehati dei! Te fai-fai malole a deka ena. Hita afiꞌ humu E dei, afiꞌ losa atahori ramue.” Ara ola-olaꞌ taꞌo naa, huu hela feꞌe fai rua fali, te atahori Yahudi fai malole nara, fo ara babꞌae, rae ‘Fai Paska’ no ‘Fefeta roti nda tao bibit sa’. Sia fai maloleꞌ naa ra, ara rasanedꞌa fai maꞌahulu naa, leleꞌ sira bei-baꞌi nara lao hela nusa Masir.
Két nap mulva pedig húsvét vala és a kovásztalan kenyerek ünnepe. És a főpapok és az írástudók tanakodnak vala, hogy csalárdsággal mimódon fogják meg és öljék meg őt.
2
Mert azt mondják vala: Ne az ünnepen, hogy a nép fel ne zendüljön.
3 Sia kambo Betania, hambu atahori esa, nara na Simon. Maꞌahulu na, eni namahedꞌi kusta. Te ia naa, ana hai ena. Fai malole ra nda feꞌe losa sa, Yesus se reu raa mia Simon ume na. Leleꞌ ara raa, inaꞌ esa masoꞌ rala neu. Ana toꞌu boto fatuꞌ esa. Isi na mina maꞌameniꞌ mafelit. Basa ma, inaꞌ a helu-tiku botoꞌ a tatana na. De ana mboꞌa nandali mbei-mbei neu Yesus langga na, fo fee hadꞌat neu E.
Mikor pedig Bethániában a poklos Simon házánál vala, a mint asztalhoz üle, egy asszony méne oda, a kinél alabástrom edény vala valódi és igen drága nárdus olajjal; és eltörvén az alabástrom edényt kitölté azt az ő fejére.
4 Te hambu atahori laen hira tungga raa sia naa boe. Rita inaꞌ a tao taꞌo naa, ara ramanasa, de olaꞌ koao rae, “Hmm! Ina saa a ia! Ana mboꞌa hendi parsumaꞌ a mina maꞌameni mafelit a!
Némelyek pedig háborognak vala magok között és mondának: Mire való volt az olajnak ez a tékozlása?
5 Malole lenaꞌ seo, fo banggi doi naa ra, neu mana toꞌataꞌ ra!
Mert el lehetett volna azt adni háromszáz pénznél is többért, és odaadni a szegényeknek. És zúgolódnak vala ellene.
6 Te Yesus naselu nae, “Hei onaꞌ miꞌisususaꞌ inaꞌ ia! Hela neu! Au umuhoꞌo, huu ana mboꞌa mina maꞌameniꞌ ia neu langga ngga.
Jézus pedig monda: Hagyjatok békét néki; miért bántjátok őt? jó dolgot cselekedett én velem.
7 Atahori mana toꞌataꞌ ra raꞌabꞌue ro hei rakandoo a. De hei bisa tulun se sudꞌiꞌ a leleꞌ bee. Te nda doo saꞌ ena, Au nda uꞌubꞌue o hei sa.
Mert a szegények mindenkor veletek lesznek, és a mikor csak akarjátok, jót tehettek velök; de én nem leszek mindenkor veletek.
8 Au masodꞌa ngga nda doo saꞌ ena. No mboꞌa mina ia a, inaꞌ ia sadꞌia memaꞌ au ao ngga, soa neu au fai naꞌoi ngga.
Ő a mi tőle telt, azt tevé: előre megkente az én testemet a temetésre.
9 Misinedꞌa matalolole! Sia bee atahori dui-bꞌenggaꞌ Lamatualain Hara-lii Malole na, sa naa o ara dui-bꞌengga inaꞌ ia tatao malole na, fo basa atahori rasanedꞌa e.
Bizony mondom néktek: Valahol csak prédikálják ezt az evangyéliomot az egész világon, a mit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére.
10 Boe ma Yesus mana tungga kasanahulu rua nara esa, nara na Yudꞌas Iskariot, neu sangga malangga agama Yahudi ra, fo seo Yesus neu se. Nandaa no se, ma nafadꞌe dudꞌuꞌa na.
Akkor Júdás, az Iskariotes, egy a tizenkettő közül, elméne a főpapokhoz, hogy őt azoknak elárulja.
11 Leleꞌ ara rena boe, ramahoꞌo seli. Ara helu rae, “Mete ma ho seo Yesus na, hai bae.” Boe ma Yudꞌas dea neu, sangga dalaꞌ fo fee Yesus neu se.
Azok pedig, a mint meghallák, örvendezének, és igérék, hogy pénzt adnak néki. Ő pedig keresi vala, mimódon árulhatná el őt jó alkalommal.
12 Faiꞌ naa, fai kaesaꞌ mia atahori Yahudi fai malole na. No fai naa, ara tunu roti nda tao bibit sa, ma mbau bibꞌi lombo. Leleꞌ naa, Yesus mana tungga nara rema ratane E rae, “Papa! Faiꞌ ia, hita fai malole Paska. De Papa nau hai mi sadꞌia nanaat sia ume bee?”
És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?
13 Basa ma, Yesus denu mana tungga nara rua nae, “Hei mi miꞌihuluꞌ misiꞌ kota. Sia naa hei mindaa mo touꞌ esa, nasaa oe nggusi esa. Hei tungga e leo.
Akkor elkülde kettőt az ő tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, a ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,
14 Mete ma ana ume rala neu, hei tungga e. Mifadꞌe tenu umeꞌ a mae, ‘Papa! Hai papa meser ma noꞌe kama esa fo tao fefeta Paska no mana tungga nara.
És a hová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, a hol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
15 Dei fo ana natudꞌuꞌ kama loaꞌ esa sia tadꞌaꞌ ata ka. Ana sadꞌia nala kama ena. Helaꞌ a hei sadꞌia nanaat.”
És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk.
16 Boe ma ruꞌa se lao kota reu. Sia naa, randaa ro saa fo Yesus nafadꞌe se. Ara sadꞌia basaꞌ e, fo sira raa fefeta Paska sia naa. De ruꞌa se reu roꞌe Yesus no mana tungga laen ra.
Elmenének azért az ő tanítványai, és jutának a városba, és úgy találák, a mint nékik megmondotta, és elkészíték a húsvéti bárányt.
17 Relo a mopo boe, Yesus no mana tungga kasanahulu rua nara lao reu.
Mikor pedig este lőn, oda méne a tizenkettővel.
18 Basa ma ara endoꞌ, de raa raꞌabꞌue. Ara raa boe, Yesus olaꞌ nae, “Rena, e! Esa mia hei, nau seo Au neu atahori laen ra.”
És a mikor leülnek és esznek vala monda Jézus: Bizony mondom néktek, egy közületek elárul engem, a ki velem eszik.
19 Rena taꞌo naa, rala nara mera. Esa-esa natane Yesus nae, “Nda au sa, to?”
Ők pedig kezdének szomorkodni és néki egyenként mondani: Csak nem én? A másik is: Csak nem én?
20 De Yesus nataa nae, “Atahori mana boroꞌ roti nisiꞌ manggo a rala naꞌabꞌue no Au, naa eni mana seo Au.
Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, a ki velem együtt márt a tálba.
21 Misinedꞌa e! Au ia, Atahori Matetuꞌ. Au musi mate onaꞌ ara suraꞌ memaꞌ sia Lamatualain susura na. Te, besa-bꞌesa! Atahori mana seo Au, ana lemba huku-doki na! Malole lenaꞌ, mama na afiꞌ bꞌonggi e!
Az embernek Fia jóllehet elmegy, a mint meg van írva felőle; de jaj annak az embernek, a ki az embernek Fiát elárulja; jobb lenne annak az embernek, ha nem született volna.
22 Leleꞌ ara feꞌe raa, Yesus haꞌi nala roti bueꞌ esa, de noꞌe makasi neu Lamatualain. Ana bibꞌibꞌi roti a, de soro fee mana tungga nara, ma nafadꞌe nae, “Roti ia, Au ao ngga. Haꞌi, fo mia leo.”
És mikor ők evének, vévén Jézus a kenyeret, és hálákat adván, megtöré és adá nékik, mondván: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
23 Basa ma, Ana haꞌi nala oe anggor nggalas esa. Ana noꞌe makasi neu Lamatualain, de loo nggalas naa neu mana tungga nara fo rinu.
És vévén a poharat, és hálákat adván, adá nékik; és ivának abból mindnyájan;
24 Nafadꞌe nae, “Oe anggor ia, Au raa ngga. Raaꞌ ia nandali fo fee masodꞌaꞌ neu atahori naeꞌ. Raaꞌ ia o dadꞌi nesenedꞌaꞌ nae, “Saa fo Lamatualain helu, memaꞌ dadꞌi ena. Haꞌi, fo minu leo.
És monda nékik: Ez az én vérem, az új szövetség vére, a mely sokakért kiontatik.
25 Rena! Au nda inu seluꞌ oe anggor sa, losa Ama ngga sia sorga endoꞌ parenda.”
Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szőlőtőnek gyümölcséből mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában.
26 Basa boe ma, ara sodꞌa sosodꞌat esa fo koa-kio Lamatualain. Basa ma ara dea reu de lao risiꞌ Lete Saitun.
És dicséretet énekelve kimenének az olajfák hegyére.
27 Ara laoꞌ boe ma, Yesus nafadꞌe memaꞌ nae, “Tetembaꞌ ia, basa hei mela hela Au. Te ara suraꞌ memaꞌ sia Lamatualain susuraꞌ na nae, ‘Lamatualain nisa manatadꞌa, de bibꞌi lombo nara rela sea-saranggaa.’
És monda nékik Jézus: Ezen az éjszakán mindnyájan megbotránkoztok bennem; mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok.
28 Au memaꞌ mate. Te leleꞌ Au usodꞌa baliꞌ naa, Au lao uꞌuhuluꞌ hei isiꞌ propensi Galilea.”
De feltámadásom után előttetek fogok felmenni Galileába.
29 Rena Yesus ola taꞌo naa, Petrus nda nau sa, de nae, “Papa! Mae atahori laen ra basa se rela hela Papa o, te au hokoꞌ!”
Péter pedig monda néki: Ha mindnyájan megbotránkoznak is, de én nem.
30 Yesus nataa nae, “Petrus! Musunedꞌa, e! Tetembaꞌ ia, manu ra nda feꞌe koꞌo-kee lao rua sa, te ho olaꞌ lao telu mae ho nda muhine Au sa!
És monda néki Jézus: Bizony mondom néked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem.
31 Te Petrus nataa seluꞌ fai nae, “Hokoꞌ, Papa! Mete ma Papa mate, au o mate tungga boe. Te au nda ela hela Papa sa!” Petrus nono nara o, basa se raꞌo naa boe.
Ő pedig annál inkább erősíti vala: Ha veled együtt kell is meghalnom, semmiképen meg nem tagadlak téged. Hasonlóképen szólanak vala a többiek is.
32 Basa naa, Yesus se laoꞌ rakandoo losa osi esa sia Lete Saitun, nara na ‘Getsemani’. Boe ma Yesus nafadꞌe mbali se nae, “Hei endoꞌ mihani ia. Au ae uu hule-oꞌe sia naa.”
És menének ama helyre, a melynek Gecsemáné a neve; és monda az ő tanítványainak: Üljetek le itt, a míg imádkozom.
33 Boe ma Yesus noꞌe Petrus, Yakobis, ma Yohanis, fo reu raꞌabꞌue ro E. Mia faiꞌ naa, Yesus rala na namedꞌa susa no nda malololeꞌ sa.
És maga mellé vevé Pétert és Jakabot és Jánost, és kezde rettegni és gyötrődni;
34 Ana nafadꞌe se nae, “Au rala ngga susa nala seli! Au medꞌa na onaꞌ a Au ae mate. Hei endoꞌ minea sia ia.”
És monda nékik: Szomorú az én lelkem mind halálig; maradjatok itt, és vigyázzatok.
35 Basa ma Ana lao naꞌadꞌooꞌ mbei. Boe ma sendeꞌ lululangga na neu rae a, de hule-oꞌe nae, “Papa e! Mete ma Papa hii naa, afiꞌ fee Au lemba doidꞌosoꞌ naa losa mate. Au bubꞌuluꞌ memaꞌ ae, nda hambu sa fo Papa nda bisa tao sa. Mete ma bisa, Papa naꞌadꞌodꞌoo hendi doidꞌosoꞌ ia mia Au. Te afiꞌ tungga Au hihii ngga; tungga akaꞌ a Papa hihii na.”
És egy kevéssé előre menvén, a földre esék, és imádkozék, hogy, ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra;
És monda: Abba, Atyám! Minden lehetséges néked. Vidd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne az én akaratom legyen meg, hanem a tied.
37 Basa ma, Ana baliꞌ nisiꞌ mana tungga katelu nara, te ara sungguꞌ rasambeta ena. Ana fafae se, de olaꞌ no Petrus nae, “He! Petrus! Ho sungguꞌ, do? Au ma naa nda doo sa, te hei nda bisa minea mbei saꞌ boe!
Azután visszatére és aluva találá őket, és monda Péternek: Simon, alszol? Nem bírtál egy óráig vigyázni?
38 Ose mumeu mata ma dei, fo fela munea mo Au! Hei rala mara memaꞌ dꞌua tao maloleꞌ, te huu au sisi mara nda beꞌi sa. De malole lenaꞌ hei hule-oꞌe, fo mete ma hambu sosobꞌa-dꞌodꞌouꞌ naa, hei nda tudꞌa sa.”
Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne jussatok; a lélek ugyan kész, de a test erőtelen.
39 Basa ma Yesus neu hule-oꞌe seluꞌ lao esa fai. Ana noꞌe seluꞌ neu Lamatualain, fo afiꞌ fee Eni lemba doidꞌosoꞌ naa.
És ismét elmenvén, imádkozék, ugyanazon szavakkal szólván.
40 Basa ma Ana baliꞌ nisiꞌ mana tungga katelu nara. Te ara sungguꞌ baliꞌ fai, te mata nara nduar seli. Basa ma Ana fafae seluꞌ se, te ara nda ritaꞌ rae rataa saa mbali E saꞌ boe.
A mikor pedig visszatére, ismét aluva találá őket; mert a szemeik megnehezedtek vala, és nem tudták mit feleljenek néki.
41 Basa naa, Yesus lao hela se, de neu hule-oꞌe lao katelu na. Basa ma, Ana baliꞌ de fafae se nae, “Hei feꞌe sungguꞌ fai, do? Dai ena! Fela leo! Te atahori mana nae seo Au, Atahori Matetuꞌ ia, ana deka ena. Ia naa, ara rae humu Au ena, fo fee neu atahori deꞌulaka ra lima na.
Harmadszor is jöve, és monda nékik: Aludjatok immár és nyugodjatok. Elég; eljött az óra; ímé az embernek Fia a bűnösök kezébe adatik.
42 Fela leo! Milaa mata mara fo mete sobꞌa sia naa dei! Atahori mana nae seo Au a, nema ena. Ima fo teu tandaa to se!
Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, a ki engem elárul.
43 Leleꞌ Yesus feꞌe olaꞌ naꞌo naa, aiboiꞌ ma, Yudꞌas nema no atahori naeꞌ. Ara rema rendi tafaꞌ no hau eꞌetuꞌ, fo rae humu Yesus. Ara tao taꞌo naa, tungga parendaꞌ mia malangga agama Yahudi ra, meser agama ra, ro lasi adat ra.
És mindjárt még mikor ő szól vala, eljöve Júdás, egy a tizenkettő közül, és vele együtt nagy sokaság, fegyverekkel és botokkal, a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől.
44 Yudꞌas nafadꞌe memaꞌ neu se nae, “Mete malolole! Seka fo au idꞌu e, hei humu mala E leo! Atahori fo hei sangga a, naa Eni ena!
Az ő elárulója pedig jelt ada nékik, mondván: A kit megcsókolok majd, ő az; fogjátok meg azt, és vigyétek el biztonsággal.
45 Yudꞌas se losa naa ma, ana neu nandaa no Yesus. Natea nae, “Papa Meser!” De ana holu ma idꞌu E.
És odajutván, azonnal hozzáméne, és monda: Mester! Mester! és megcsókolá őt.
46 Boe ma, atahori naeꞌ mata reu, de humu rala Yesus.
Azok pedig ráveték kezeiket, és megfogák őt.
47 Te Yesus atahori na esa lesu nala tafa na, de soe atahori esa ndiki roo na. Atahori maꞌahinaꞌ naa, malangga manae agama Yahudi aten.
De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonván, a főpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét.
48 Basa ma Yesus olaꞌ no atahori mana rema humu E nae, “Taꞌo bee? Hei mae Au ia atahori deꞌulakaꞌ, do? De hei ima humu Au mendi tafaꞌ no hau eꞌetuꞌ!
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Mint egy rablóra, úgy jöttetek-é reám fegyverekkel és botokkal, hogy megfogjatok engem?!
49 Tungga fai, Au unori hei sia Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, te nda hambu atahori esa fo nema humu Au saꞌ bee. Humu Au leo! Te ara suraꞌ memaꞌ taꞌo naa mia fai maꞌahulu na sia Lamatualain susuraꞌ na.
Naponta nálatok valék, a templomban tanítva, és nem fogtatok meg engem; de szükség, hogy az írások beteljesedjenek.
50 Leleꞌ naa, Yesus mana tungga nara ramatau seli. De rela hela mesaꞌ ne.
Akkor elhagyván őt, mindnyájan elfutának.
51 Sia naa o hambu atahori soru esa tungga-tungga Yesus dea na. Ana mboti ao na nendiꞌ temeꞌ eꞌetuꞌ esa. Atahori ra o rae humu e boe,
Egy ifjú pedig követé őt, a kinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák őt az ifjak.
52 te ara toꞌu rala akaꞌ a eni teme na. De ana nela no maꞌahola na, huu namatau nae mate na.
De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük.
53 Basa ma, ara toꞌu rendi Yesus nisiꞌ malangga manae agama Yahudi umen. Sia naa, atahori moko ra raꞌabꞌue ena. Ia eni, malangga agama ra, meser agama ra, ro lasi adat ra.
És vivék Jézust a főpaphoz. És oda gyűlének mindnyájan a főpapok, a vének és az írástudók.
54 Leleꞌ ara toꞌu rendi Yesus, Petrus naꞌafuniꞌ tungga-tungga deaꞌ, losa malangga manae agama Yahudi ume na. Ana o nisiꞌ nembeleo na rala, de endoꞌ no atahori mana dara ai ra.
Péter pedig távolról követé őt, be egészen a főpap udvaráig: és ott üle a szolgákkal, és melegszik vala a tűznél.
55 Sia ume naa rala, malangga agama ra ola-olaꞌ ro atahori mana endoꞌ sia mamana nggengero agama. Basa se sangga dalaꞌ fo rae fee salaꞌ neu Yesus, fo rae hukun risa e. Te ara nda hambu dalaꞌ saa-saa saꞌ bee.
A főpapok pedig és az egész tanács bizonyságot keresnek vala Jézus ellen, hogy megölhessék őt; de nem találnak vala.
56 Boe ma ara roꞌe rala sakasii naeꞌ fo rae raꞌatutudꞌa Yesus. Te sira dedꞌea ola na, esa nda nandaa no esa saꞌ bee.
Mert sokan tesznek vala ugyan hamis tanúbizonyságot ellene, de a bizonyságtételek nem valának megegyezők.
57 Boe ma hambu sakasii hira fela rambariiꞌ, de olaꞌ peko-lelekoꞌ rae,
És némelyek fölkelének és hamis tanúbizonyságot tőnek ellene, mondván:
58 “Hai rena atahori ia olaꞌ nae, ‘Au ndefaꞌ hendi Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a fo atahori rafafela rendiꞌ limaꞌ. Finiesa na ma, Au ufefela baliꞌ e, te nda pake atahori liman sa.
Mi hallottuk, mikor ezt mondá: Én lerontom ezt a kézzel csinált templomot, és három nap alatt mást építek, a mely nem kézzel csináltatott.
59 Te sira oꞌola nara boe, esa nda nandaa no esa saꞌ bee.
De még így sem vala egyező az ő bizonyságtételük.
60 Basa ma malangga manae agama Yahudi, fela nambariiꞌ mia atahori mata nara mana endoꞌ mia mamana nggengeroꞌ naa. Ana natane Yesus nae, “Atahori naeꞌ kalaak ho ena. Te, saa de ho nee-neeꞌ a?”
Akkor a főpap odaállván a középre, megkérdé Jézust, mondván: Semmit sem felelsz-é? Miféle bizonyságot tesznek ezek te ellened?
61 Yesus nda olaꞌ saa-saa saꞌ boe. Basa ma malangga manaeꞌ a natane seluꞌ nae, “Mutaa dei! Memaꞌ Ho ia, tebꞌe-tebꞌeꞌ Kristus, Lamatualain Ana na fo Ana helu-fuli mia maꞌahulu na, do?”
Ő pedig hallgat vala, és semmit sem felele. Ismét megkérdezé őt a főpap, és monda néki: Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia?
62 Yesus nataa nae, “Memaꞌ tebꞌe! Au ia eni. Basa fo hei mete-mita Au, Atahori Matetuꞌ ia, endoꞌ sia sorga sia Lamatualain bobꞌoa ona na. Lamatualain naa, koasa na mana seliꞌ! Au o E miꞌibꞌue toꞌu parendaꞌ! Basa naa boe, Au onda mia sorga o leleeꞌ a.
Jézus pedig monda: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljőni az ég felhőivel.
63 Rena Yesus olaꞌ naꞌo naa ma, malangga manaeꞌ a namanasa, losa ana sidꞌa nalutu badꞌu naru na. Basa ma ana nafadꞌe atahori mana endoꞌ sia mamana nggengero naa nae, “Hita nda parlu sangga sakasii seluꞌ sa!
A főpap pedig megszaggatván ruháit, monda: Mi szükségünk van még tanúkra?
64 Hei rena no ndiki mara, Eni mesaꞌ ne olaꞌ naꞌo naa, to? Ana soꞌu ao na dadꞌi Lamatualain Ana na. Ia neꞌemutis! Tungga atoran agama, mete ma atahori tao ao na onaꞌ Lamatualain, atahori naa musi mate! De ia naa, hei mae nggero taꞌo bee? Boe ma basa se nggero rae, “Atahori ia memaꞌ sala ena! De ana musi hambu hukun mate!”
Hallátok a káromlást. Mi tetszik néktek? Azok pedig halálra méltónak ítélték őt mindnyájan.
65 Basa ma atahori bꞌaꞌubꞌe mata reu puras miru neu Yesus. Ara mboti rala mata na, de tutu E. Basa ma ratane rae, “Mete ma ho muꞌena koasa naa, rai sobꞌa. Seka tutu Nggo?” Basa ma ara parenda atahori mana manea Ume Hule-oꞌe Huuꞌ a, fo rema ro Yesus. Ara ro Yesus neu, no mbasa raꞌamiminaꞌ E.
És kezdék őt némelyek köpdösni, és az ő orczáját elfedni, és őt öklözni, és mondani néki: Prófétálj! A szolgák pedig arczul csapdossák vala őt.
66 Leleꞌ naa, Petrus feꞌe endoꞌ sia nembeleo naa. Sia naa o hambu malangga manae agama Yahudi ate ina na esa. Ana nema nita Petrus dara ai. Ana mete namemeu mata na, ma olaꞌ nae, “Faꞌra, ho o tungga muꞌubꞌue mo Yesus, atahori Nasaret naa. Ia, to?”
A mint pedig Péter lent vala az udvarban, odajöve egy a főpap szolgálói közül;
És meglátván Pétert, a mint melegszik vala, rátekintvén, monda: Te is a Názáreti Jézussal valál!
68 Te Petrus nataa nae, “Hokoꞌ! Taꞌo bee de mutane taꞌo naa! Au nda uhine Eni sa.” Basa naa ma, Petrus kalua neu nambariiꞌ sia lelesu ineꞌ a. Nandaa no leleꞌ naa ma, manu a koꞌo-kee boe.
Ő pedig megtagadá, mondván: Nem ismerem, s nem is értem, mit mondasz. És kiméne a tornáczra; és a kakas megszólala.
69 Basa ma, inaꞌ a nita seluꞌ Petrus. De nafadꞌe atahori mana sia naa ra nae, “Atahori ia, esa mia sira!”
A szolgáló pedig meglátva őt, kezdé ismét mondani az ott állóknak: Ez közülök való.
70 Te Petrus nareresi nae, “Seꞌute ho muluꞌ! Au nda uhine atahori naa sa, ma!” Nda doo saꞌ fali ma, atahori feaꞌ ra olaꞌ seluꞌ neu Petrus rae, “He! Ho feꞌe pepekoꞌ mae ho nda muꞌubꞌue mo atahori naa ra sa!? Wei! Basa hei, atahori Galilea, to?”
Ő pedig ismét megtagadá. De kevés idő múlva az ott állók ismét mondják vala Péternek: Bizony közülök való vagy; mert Galileabeli is vagy, és a beszéded is hasonló.
71 Te Petrus labꞌan seluꞌ nae, “We! Au sumba! Au nda uhine atahori naa sa!
Ő pedig kezde átkozódni és esküdözni, hogy: Nem ismerem azt az embert, a kiről beszéltek.
72 Nandaa no ana olaꞌ naꞌo naa ma, manu a koꞌo-kee lao rua boe. Petrus nasanedꞌa Yesus dedꞌea na faꞌ ra nae, “Manu a nda feꞌe koꞌo-kee lao rua sa, te ho mufunii Au lao telu ena.” Nasanedꞌa nala taꞌo naa boe ma, ana nggae ei-ei.
És másodszor szóla a kakas. És Péternek eszébe juta a beszéd, a melyet néki Jézus mondott vala, hogy mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor megtagadsz engem. És sírva fakada.

< Markus 14 >