< Yohanis 4 >

1 Mete ma taꞌasasamaꞌ Yohanis no Yesus, na, Yesus ana mana tungga nara sarani atahori hetar lenaꞌ mana tungga E. Yesus nda sarani atahori sa, akaꞌ Eni ana mana tungga nara mana sarani atahori. Basa ma, leleꞌ Yesus bubꞌuluꞌ oi, atahori mia partei agama Farisi rena ara sarani atahori hetar lenaꞌ,
ως ουν εγνω ο κυριος οτι ηκουσαν οι φαρισαιοι οτι ιησους πλειονας μαθητας ποιει και βαπτιζει η ιωαννης
2
καιτοιγε ιησους αυτος ουκ εβαπτιζεν αλλ οι μαθηται αυτου
3 boe ma no ana mana tungga nara lao hela nusa Yudea, de baliꞌ risiꞌ profinsi Galilea.
αφηκεν την ιουδαιαν και απηλθεν εις την γαλιλαιαν
4 Te ara musi lao tungga profinsi Samaria fo losa profinsi Galilea.
εδει δε αυτον διερχεσθαι δια της σαμαρειας
5 Ara lao, ma ara losa kota esa sia Samaria, naran Sikar, deka-deka no rae fo baꞌi Yakob fee neu anan Yusuf.
ερχεται ουν εις πολιν της σαμαρειας λεγομενην συχαρ πλησιον του χωριου ο εδωκεν ιακωβ ιωσηφ τω υιω αυτου
6 Sia naa, hambu oe mataꞌ esa, naran ‘Yakob oen’. Reorendu boe ma, Yesus se losa naa. Ana namedꞌa bengge mia sira lalao nara, de Ana endoꞌ hahae aon sia oe naa. Boe ma Ana mana tungga nara lao hela mesaꞌ ne neu naa, de reu hasa nanaat sia kota rala. Boe ma inaꞌ esa mia kota naa nema haꞌi oe sia oe mataꞌ naa. Yesus noꞌe mbali e nae, “Aꞌa. Au bisa oꞌe oe nininuꞌ mbei, do?”
ην δε εκει πηγη του ιακωβ ο ουν ιησους κεκοπιακως εκ της οδοιποριας εκαθεζετο ουτως επι τη πηγη ωρα ην ωσει εκτη
7
ερχεται γυνη εκ της σαμαρειας αντλησαι υδωρ λεγει αυτη ο ιησους δος μοι πιειν
8
οι γαρ μαθηται αυτου απεληλυθεισαν εις την πολιν ινα τροφας αγορασωσιν
9 Te inaꞌ naa nggengger, huu atahori Yahudi nda nau raꞌabꞌue ro atahori Samaria ra sa. De ana natane baliꞌ Yesus nae, “Weh! Toꞌo atahori Yahudi. Au ia, atahori Samaria. Nda sala sa, do? Toꞌo moꞌe minu sia au e?”
λεγει ουν αυτω η γυνη η σαμαρειτις πως συ ιουδαιος ων παρ εμου πιειν αιτεις ουσης γυναικος σαμαρειτιδος ου γαρ συγχρωνται ιουδαιοι σαμαρειταις
10 Yesus nafadꞌe nae, “Taꞌo ia. Mete ma aꞌa bubꞌuluꞌ saa fo Lamatualain nae fee basa atahori, ma muhine Au mana oꞌe inu ia, Seka, na tantu aꞌa noꞌe oe mia Au. Boe ma Au fee oe mana nendi masodꞌaꞌ.”
απεκριθη ιησους και ειπεν αυτη ει ηδεις την δωρεαν του θεου και τις εστιν ο λεγων σοι δος μοι πιειν συ αν ητησας αυτον και εδωκεν αν σοι υδωρ ζων
11 Inaꞌ naa nae, “Toꞌo nda ma ember hahandoꞌ sa. Boe ma oe mataꞌ ia, roman seli. Mia bee nema Toꞌo hambu oe mana nendi masodꞌaꞌ naa? Oe naa hambu sia bee fai?
λεγει αυτω η γυνη κυριε ουτε αντλημα εχεις και το φρεαρ εστιν βαθυ ποθεν ουν εχεις το υδωρ το ζων
12 Tantu Toꞌo nda manaseliꞌ lenaꞌ hai baꞌi Yakob ma sa! Eni mana lao hela oe mataꞌ ia fee hai. Boe ma eni o ninu mia oe mataꞌ ia boe. Eni ana nara, ro banda nara o onaꞌ naa boe.”
μη συ μειζων ει του πατρος ημων ιακωβ ος εδωκεν ημιν το φρεαρ και αυτος εξ αυτου επιεν και οι υιοι αυτου και τα θρεμματα αυτου
13 Yesus nataa nae, “Musunedꞌa, e! Atahori mana ninu mia oe mataꞌ ia, dei fo ana naꞌamadꞌa seluꞌ fai.
απεκριθη ιησους και ειπεν αυτη πας ο πινων εκ του υδατος τουτου διψησει παλιν
14 Te atahori mana ninu oe fo Au feeꞌ a, dei fo ana nda naꞌamadꞌa seluꞌ sa ena. Huu oe fo Au feeꞌ naa, onaꞌ oe mataꞌ sa mana nasapupuraꞌ dea nema. Oe naa, nendi masodꞌaꞌ matetuꞌ nda mana etuꞌ sa.” (aiōn g165, aiōnios g166)
ος δ αν πιη εκ του υδατος ου εγω δωσω αυτω ου μη διψηση εις τον αιωνα αλλα το υδωρ ο δωσω αυτω γενησεται εν αυτω πηγη υδατος αλλομενου εις ζωην αιωνιον (aiōn g165, aiōnios g166)
15 Inaꞌ naa nae, “Mete ma taꞌo naa, na, Toꞌo fee au oe naa leo, fo onaꞌ bee na, au sudꞌi boe uꞌumadꞌa fai! No taꞌo naa, au sudꞌi boe uma haꞌi usufafali oe sia ia fai.”
λεγει προς αυτον η γυνη κυριε δος μοι τουτο το υδωρ ινα μη διψω μηδε ερχωμαι ενθαδε αντλειν
16 Boe ma Yesus denu nae, “Taꞌo ia. Aꞌa baliꞌ dei. Moꞌe aꞌa sao ma. fo baliꞌ uma sia ia.”
λεγει αυτη ο ιησους υπαγε φωνησον τον ανδρα σου και ελθε ενθαδε
17 Ana nataa nae, “Te au nda masaoꞌ sa.” Boe ma Yesus nae, “Tebꞌe. Mufadꞌe no rala ndoos. Huu sao ma lima ena. Boe ma mana sia aleꞌ ia, nda sao ma sa.”
απεκριθη η γυνη και ειπεν ουκ εχω ανδρα λεγει αυτη ο ιησους καλως ειπας οτι ανδρα ουκ εχω
πεντε γαρ ανδρας εσχες και νυν ον εχεις ουκ εστιν σου ανηρ τουτο αληθες ειρηκας
19 Boe ma inaꞌ naa nae, “Awii! Ia naa au uhine ena, Toꞌo ia, Lamatualain mana ola-olan esa.
λεγει αυτω η γυνη κυριε θεωρω οτι προφητης ει συ
20 Naa, au ae utane. Hai atahori Samaria ra bei-baꞌi mara beꞌutee neu Lamatualain sia lete Gerisim. Te hei atahori Yahudi mae, mete ma nau beꞌutee neu Lamatualain, basa atahori musi reu sia Yerusalem. Tungga Toꞌo, matetun, taꞌo bee?”
οι πατερες υμων εν τω ορει τουτω προσεκυνησαν και υμεις λεγετε οτι εν ιεροσολυμοις εστιν ο τοπος οπου δει προσκυνειν
21 Yesus nataa nae, “Aꞌa mumuhere neu oꞌola ngga ia dei, huu ia tebꞌe. Mae beꞌutee neu Lamatualain sia leteꞌ ia do, sia Yerusalem do, dei fo fai na nema, ruꞌa se nda raꞌena ngguna sa ena.
λεγει αυτη ο ιησους γυναι πιστευσον μοι οτι ερχεται ωρα οτε ουτε εν τω ορει τουτω ουτε εν ιεροσολυμοις προσκυνησετε τω πατρι
22 Hei atahori Samaria nda mihine naeꞌ sa, soꞌal mimihere neu seka. Te hai atahori Yahudi mihine naeꞌ, soꞌal Lamatualain fo hai beꞌutee neuꞌ a. Huu Ana nae pake hai fo soi dalaꞌ, naa fo atahori hambu masoi-masodꞌaꞌ mia sala-kilu nara.
υμεις προσκυνειτε ο ουκ οιδατε ημεις προσκυνουμεν ο οιδαμεν οτι η σωτηρια εκ των ιουδαιων εστιν
23 Dei fo fai na nema, naeni mia leleꞌ ia, atahori mana beꞌutee tebꞌe neu hita Aman sia sorga, na, ara beꞌutee neu E tungga Dula-dalen, ma tungga ndoo-tetuꞌ a. Huu Amaꞌ sia sorga hii atahori mataꞌ naa ra mana beꞌutee neu E.
αλλ ερχεται ωρα και νυν εστιν οτε οι αληθινοι προσκυνηται προσκυνησουσιν τω πατρι εν πνευματι και αληθεια και γαρ ο πατηρ τοιουτους ζητει τους προσκυνουντας αυτον
24 Huu Lamatualain naa, Dula-daleꞌ. De atahori mana beꞌutee neu E musi beꞌutee tungga Dula-dalen, ma tungga matetuꞌ a.”
πνευμα ο θεος και τους προσκυνουντας αυτον εν πνευματι και αληθεια δει προσκυνειν
25 Inaꞌ naa nafadꞌe nae, “Au bubꞌuluꞌ Mesias naa nae nema ena, naeni atahori ingga rae, ‘Kristus’, fo Lamatualain helu-fuli memaꞌ nae haitua nemaꞌ a. Leleꞌ Ana nema ena, na dei fo nafadꞌe basa-bꞌasaꞌ e neu nggita.”
λεγει αυτω η γυνη οιδα οτι μεσσιας ερχεται ο λεγομενος χριστος οταν ελθη εκεινος αναγγελει ημιν παντα
26 Yesus nataa nae, “Ia eni, Au ena, fo mana ola-olaꞌ leleꞌ ia.”
λεγει αυτη ο ιησους εγω ειμι ο λαλων σοι
27 Nandaa no leleꞌ naa, Ana mana tungga nara baliꞌ mia kota rala rema. Ara heran, huu rita E ola-olaꞌ no ina Samaria esa. Te nda hambu esa natane mbali inaꞌ naa nae, “Nau saa?” Boe ma nda hambu esa natane Yesus nae, “Saa de Papa ola-olaꞌ mo inaꞌ ia?”
και επι τουτω ηλθον οι μαθηται αυτου και εθαυμασαν οτι μετα γυναικος ελαλει ουδεις μεντοι ειπεν τι ζητεις η τι λαλεις μετ αυτης
28 Basa ma, inaꞌ a lao hela nggusi na sia naa, de lao baliꞌ kota rala neu. Boe ma ana dui neu atahori sia naa ra nae,
αφηκεν ουν την υδριαν αυτης η γυνη και απηλθεν εις την πολιν και λεγει τοις ανθρωποις
29 “Ima mete sobꞌa Atahori ia dei! Te Ana nafadꞌe relo-relo basa-bꞌasa saa fo au tao itaꞌ ra ena. Seꞌu-seꞌu te Eni ia, Kristus, fo Lamatualain helu nae haitua nemaꞌ a!”
δευτε ιδετε ανθρωπον ος ειπεν μοι παντα οσα εποιησα μητι ουτος εστιν ο χριστος
30 De atahori ra dea rema mia kota naa, de reu seꞌu E.
εξηλθον [ ουν ] εκ της πολεως και ηρχοντο προς αυτον
31 Leleꞌ inaꞌ naa feꞌe baliꞌ neu sia kota rala, Yesus ana mana tungga nara kokoe E rae, “Papa Meser! Uma mua dei!”
εν δε τω μεταξυ ηρωτων αυτον οι μαθηται λεγοντες ραββι φαγε
32 Te nataa nae, “Au uꞌena nanaat ena, te hei nda bubꞌuluꞌ sa.”
ο δε ειπεν αυτοις εγω βρωσιν εχω φαγειν ην υμεις ουκ οιδατε
33 Ana mana tungga nara esa natane esa rae, “Taꞌo bee, ia? Seka mana nema de fee Ne nanaat?”
ελεγον ουν οι μαθηται προς αλληλους μη τις ηνεγκεν αυτω φαγειν
34 Te Yesus nafadꞌe nae, “Taꞌo ia. Lamatualain denu Au fo tao tungga Eni hihii-nanaun, ma ulalao ue-tataon losa basa. Naa onaꞌ nanaat soaꞌ neu Au.
λεγει αυτοις ο ιησους εμον βρωμα εστιν ινα ποιω το θελημα του πεμψαντος με και τελειωσω αυτου το εργον
35 Naa, hei biasa memeteꞌ sia tine-osi, basa fo takseer mae, ‘Feꞌe fula haa fai, dei fo feꞌe bisa etu-oru ena.’ Rena, e! Au ufadꞌe. Mete ma hei mete maꞌabebꞌesa, tine-osi ra leleꞌ ia randaa etu-oru ena. Tine ra, onaꞌ atahori hetar sia naa rema risiꞌ hita. Huu sira rahehere ramahere neu Au ena.
ουχ υμεις λεγετε οτι ετι τετραμηνος εστιν και ο θερισμος ερχεται ιδου λεγω υμιν επαρατε τους οφθαλμους υμων και θεασασθε τας χωρας οτι λευκαι εισιν προς θερισμον ηδη
36 Nda akaꞌ taꞌo naa sa, te mana etu-oru mana raduru buna-bꞌoa nara sia nggudꞌan rala, sangga rae simbo rala nggadꞌi nara ena. Sira onaꞌ atahori mana natudꞌu dalaꞌ fo atahori ramahere neu Lamatualain, fo hambu masodꞌa ndoo-tetuꞌ nda mana etuꞌ sa. No taꞌo naa, atahori mana sela fini, no atahori mana etu-oru buna-bꞌoaꞌ ra, ramahoꞌo reu esa. (aiōnios g166)
και ο θεριζων μισθον λαμβανει και συναγει καρπον εις ζωην αιωνιον ινα και ο σπειρων ομου χαιρη και ο θεριζων (aiōnios g166)
37 Atahori rae, ‘Atahori esa sela fini; atahori laen mana naduru buna-bꞌoa nara.’ Naa tebꞌe ena.
εν γαρ τουτω ο λογος εστιν ο αληθινος οτι αλλος εστιν ο σπειρων και αλλος ο θεριζων
38 Au denu nggi fo mii miduru buna-bꞌoaꞌ mia atahori laen ue-osan. Memaꞌ hei nda tao ues naa sa, te hei o hambu hahambuꞌ mia bebengge nara.”
εγω απεστειλα υμας θεριζειν ο ουχ υμεις κεκοπιακατε αλλοι κεκοπιακασιν και υμεις εις τον κοπον αυτων εισεληλυθατε
39 Leleꞌ naa, hambu atahori Samaria hetar sia kota naa ramahere neu Yesus, huu inaꞌ naa oꞌolan nae, “Ana nakambembela nabasaꞌ basa-bꞌasa saa fo au tao itaꞌ ra.”
εκ δε της πολεως εκεινης πολλοι επιστευσαν εις αυτον των σαμαρειτων δια τον λογον της γυναικος μαρτυρουσης οτι ειπεν μοι παντα οσα εποιησα
40 Basa ma leleꞌ ara rema risiꞌ Yesus, ara kokoe tebꞌe-tebꞌe mbali E rae, “Papa leo mo hai sia ia leo!” Boe ma Ana leo naꞌatataaꞌ fai rua sia naa.
ως ουν ηλθον προς αυτον οι σαμαρειται ηρωτων αυτον μειναι παρ αυτοις και εμεινεν εκει δυο ημερας
41 Boe ma atahori laen hetar o ramahere neu E, huu Eni oꞌolan.
και πολλω πλειους επιστευσαν δια τον λογον αυτου
42 Boe ma ara rafadꞌe inaꞌ naa rae, “Afis naa, hai renaꞌ a oꞌolam. Te ia na hai mimihere neu E, huu hai rena mataꞌ mia E. Hai bubꞌuluꞌ tebꞌe mae, Atahori ia, mana bisa fee basa nggita masoi-masodꞌaꞌ sia raefafoꞌ ia mia sala-kilu tara.”
τη τε γυναικι ελεγον οτι ουκετι δια την σην λαλιαν πιστευομεν αυτοι γαρ ακηκοαμεν και οιδαμεν οτι ουτος εστιν αληθως ο σωτηρ του κοσμου ο χριστος
43 Yesus se leo fai rua mia naa, boe ma ara lao rakandoo risiꞌ profinsi Galilea.
μετα δε τας δυο ημερας εξηλθεν εκειθεν και απηλθεν εις την γαλιλαιαν
44 (Lao esa Yesus olaꞌ nita nae, “Atahori nda hii fee hadꞌa-hormat neu Lamatualain mana ola-olan sia eni kambon sa.”)
αυτος γαρ ο ιησους εμαρτυρησεν οτι προφητης εν τη ιδια πατριδι τιμην ουκ εχει
45 Dalahulun, leleꞌ nda feꞌe feta Paska sa, atahori Galilea hetar reu sia kota Yerusalem fo tao fai malole sia naa. Boe ma ara hambu rita basa saa fo Yesus tao sia Yerusalem. Naeni de leleꞌ Ana baliꞌ Galilea neu, ara simbo E no malole.
οτε ουν ηλθεν εις την γαλιλαιαν εδεξαντο αυτον οι γαλιλαιοι παντα εωρακοτες α εποιησεν εν ιεροσολυμοις εν τη εορτη και αυτοι γαρ ηλθον εις την εορτην
46 Basa ma Yesus se lao rakandoo reu seluꞌ sia kambo Kana sia profinsi Galilea. Ana tao nita oe dadꞌi anggor sia naa. Leleꞌ naa, hambu pagau esa sia kota Kapernaum. Ana monen namahedꞌi.
ηλθεν ουν παλιν ο ιησους εις την κανα της γαλιλαιας οπου εποιησεν το υδωρ οινον και ην τις βασιλικος ου ο υιος ησθενει εν καπερναουμ
47 Leleꞌ pagau naa rena oi, Yesus baliꞌ nisiꞌ Galilea mia profinsi Yudea, ma ana lao neu sia Kana de sangga Yesus. Nandaa, ma ana akaꞌ kokoe fo Yesus onda nema tao nahaiꞌ anan. Huu anaꞌ naa naeꞌ a mate ena.
ουτος ακουσας οτι ιησους ηκει εκ της ιουδαιας εις την γαλιλαιαν απηλθεν προς αυτον και ηρωτα αυτον ινα καταβη και ιασηται αυτου τον υιον ημελλεν γαρ αποθνησκειν
48 Yesus nafadꞌe pagau naa nae, “Mete ma hei nda mita Au tao manadadꞌiꞌ mataꞌ-mataꞌ sa na, hei nda nau mimihere Au sa!”
ειπεν ουν ο ιησους προς αυτον εαν μη σημεια και τερατα ιδητε ου μη πιστευσητε
49 Pagau naa nataa nae, “Papa, tulun uma dei. Te hokoꞌ, na, ana ngga mate a ia ena.”
λεγει προς αυτον ο βασιλικος κυριε καταβηθι πριν αποθανειν το παιδιον μου
50 Basa ma Yesus nafadꞌe neu e nae, “Baliꞌ leo. Te anam naa, masodꞌaꞌ.” Boe ma ana heoꞌ baliꞌ neuꞌ ena, huu ana namahere Yesus oꞌolan naa.
λεγει αυτω ο ιησους πορευου ο υιος σου ζη και επιστευσεν ο ανθρωπος τω λογω ω ειπεν αυτω ο ιησους και επορευετο
51 Leleꞌ ana baliꞌ, atahori mana tao ues nara rema randaa ro e sia dalaꞌ rae, “Amaꞌ afiꞌ susa fai, huu amaꞌ anan masodꞌaꞌ.”
ηδη δε αυτου καταβαινοντος οι δουλοι αυτου απηντησαν αυτω και απηγγειλαν λεγοντες οτι ο παις σου ζη
52 Basa ma natane se nae, “Ana hai eniꞌ a mia liiꞌ hira?” Ara rataa rae, “Eniꞌ a afis a liiꞌ esa, matobꞌiꞌ a onda memaꞌ.”
επυθετο ουν παρ αυτων την ωραν εν η κομψοτερον εσχεν και ειπον αυτω οτι χθες ωραν εβδομην αφηκεν αυτον ο πυρετος
53 Basa ma pagau a nasanedꞌa neuꞌ ena nae, anan hai neuꞌ ena, eniꞌ a mia leleꞌ Yesus nafadꞌe nae, “Amaꞌ anan masodꞌaꞌ.” Boe ma ana no basa ume isi nara ramahere neu Yesus.
εγνω ουν ο πατηρ οτι εν εκεινη τη ωρα εν η ειπεν αυτω ο ιησους οτι ο υιος σου ζη και επιστευσεν αυτος και η οικια αυτου ολη
54 Dadꞌi ia, manadadꞌi-manaseliꞌ ka ruan fo Yesus tao leleꞌ Ana lao hela Yudea, fo neu sia Galilea.
τουτο παλιν δευτερον σημειον εποιησεν ο ιησους ελθων εκ της ιουδαιας εις την γαλιλαιαν

< Yohanis 4 >