Dud'uit Fefeu' a 4
1 Lao esa, Adam sungguꞌ no sao na Hawa, de ana nairu. Ana bꞌonggi ana touꞌ esa, ma nae, “Ana touꞌ esa dea nema ena, huu LAMATUALAIN tulu-fali au.” De babꞌae e, Kaen (sosoa na ‘dea nema’).
Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.
2 Basa ma, Hawa bꞌonggi seluꞌ ana touꞌ esa, de babꞌae e Habel. Ruꞌa se raꞌamoko ma, Habel dadꞌi manatadꞌa banda, ma Kaen tao osi.
És ismét szűlé annak atyjafiát, Ábelt. És Ábel juhok pásztora lőn, Kain pedig földmívelő.
3 Lao esa, Kaen nendi osi na mbule-bꞌoa na ruma, fee LAMATUALAIN.
Lőn pedig idő multával, hogy Kain ajándékot vive az Úrnak a föld gyümölcséből.
4 Habel o nendi bibꞌi lombo nara, ana ulu nara. Ana mbau-hala se, ma nendi sisi maloleꞌ neu Lamatualain. Ma LAMATUALAIN rala Na namahoꞌo, huu Habel, ma tutunu-hohotu na.
És Ábel is vive az ő juhainak első fajzásából és azoknak kövérségéből. És tekinte az Úr Ábelre és az ő ajándékára.
5 Te Ana nda hii Kaen tutunu-hohotu na sa. Naa de, Kaen namanasa, de mata na maꞌalasi.
Kainra pedig és az ő ajándékára nem tekinte, miért is Kain haragra gerjede és fejét lecsüggeszté.
6 Boe ma LAMATUALAIN olaꞌ no Kaen nae, “Heh, Kaen! Taꞌo bee de mumunasa, losa mata ma maꞌalasi taꞌo naa?
És monda az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztéd le fejedet?
7 Mete ma ho tao maloleꞌ, naa, Au simbo nggo no maloleꞌ boe. Te besa-bꞌesa! Mete ma ho tao deꞌulakaꞌ, dei fo deꞌulakaꞌ a naa baliꞌ nggo, onaꞌ meo obꞌo lafo. Dadꞌi mete ma hii mae tao deꞌulakaꞌ, malole lenaꞌ nggari hendi leo!”
Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta.
8 Lao esa, Kaen kokoe Habel nae, “Odꞌiꞌ! Uma fo teu lao-laoꞌ sia osi.” Ara losa naa, aiboiꞌ ma, Kaen momoko nisa odꞌi na.
És szól s beszél vala Kain Ábellel, az ő atyjafiával. És lőn, mikor a mezőn valának, támada Kain Ábelre az ő atyjafiára, és megölé őt.
9 Basa ma LAMATUALAIN natane Kaen nae, “Heh, Kaen! Odꞌi ma saa bee?” Nataa nae, “Au nda bubꞌuluꞌ saꞌ! Mae au mana toꞌu ei na, do?”
És monda az Úr Kainnak: Hol van Ábel a te atyádfia? Ő pedig monda: Nem tudom, avagy őrizője vagyok-é én az én atyámfiának?
10 Te Lamatualain olaꞌ nae, “Taꞌo bee de ho tao deꞌulaka taꞌo naa? Afiꞌ mae ho bisa funi odꞌi ma raa na sia rae a, te Au ita basa ena!
Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről.
11 Ia naa huku-dokiꞌ sae nala nggo. Leleꞌ misa odꞌi ma, rae a musi nala raa na. De ia naa, rae a nda fee masodꞌaꞌ neu nggo sa ena.
Mostan azért átkozott légy e földön, mely megnyitotta az ő száját, hogy befogadja a te atyádfiának vérét, a te kezedből.
12 Mete ma ho tao osi, rae a nda fee mbule-bꞌoaꞌ saa-saa saꞌ boe. Mia oras ia, ho koo-kale muu-uma onaꞌ atahori mana toꞌa-taaꞌ sangga masodꞌaꞌ sia raefafoꞌ ia.”
Mikor a földet míveled, ne adja az többé néked az ő termő erejét, bujdosó és vándorló légy a földön.
13 Te Kaen labꞌan LAMATUALAIN nae, “Awii! Lamatualain, e! Taꞌo bee de huku-doki au bera na seli, losa au nda lemba beꞌi sa!
Akkor monda Kain az Úrnak: Nagyobb az én büntetésem, hogysem elhordozhatnám.
14 Huu Lamatualain oi hendi au sia mamanaꞌ ia, dei fo au uꞌudꞌoodꞌooꞌ mia Lamatualain. Au koo-kale sudꞌiꞌ a bee uu. Ma sudꞌiꞌ a se randaa ro au, naa, tati risa au.”
Ímé elűzöl engem ma e földnek színéről, és a te színed elől el kell rejtőznöm; bujdosó és vándorló leszek a földön, és akkor akárki talál reám, megöl engemet.
15 Te LAMATUALAIN nataa nae, “Nda taꞌo naa sa! Seka tati nisa nggo, naa, Au huku-doki e bera na lenaꞌ lao hitu!” Dei de, LAMATUALAIN tao tatandaꞌ neu Kaen, fo atahori rahine, rae nda bole tao risa e sa.
És monda néki az Úr: Sőt inkább, aki megöléndi Kaint, hétszerte megbüntettetik. És megbélyegzé az Úr Kaint, hogy senki meg ne ölje, a ki rátalál.
16 Basa ma, Kaen lao hela mamanaꞌ naa, fo neu naꞌadꞌodꞌoꞌ no LAMATUALAIN. Ana lao losa mamanaꞌ esa sia osi Eden seriꞌ rulu, nara na Nod, sosoa na nae, ‘koo-kale’. Boe ma, ana leo sia naa.
És elméne Kain az Úr színe elől, és letelepedék Nód földén, Édentől keletre.
17 Basa ma, Kaen sao, de sao na nairu. Ana bꞌonggi ana touꞌ esa, de babꞌae e, Henok. Kaen o nafefela kamboꞌ esa, de babꞌae kamboꞌ a Henok, tungga ana na nara na.
És ismeré Kain az ő feleségét, az pedig fogada méhében, és szűlé Hánókhot. És építe várost, és nevezé azt az ő fiának nevéről Hánókhnak.
18 Henok ana na, Irad. Ma Irad ana na, Mehuyael. Mehuyael ana na, Metusael. Ma Metusael ana na, Lamek.
És lett Hánókhnak fia, Irád: És Irád nemzé Mekhujáelt: Mekhujáel pedig nemzé Methusáelt, és Methusáel nemzé Lámekhet.
19 Lamek sao na rua. Esa naran Ada, ma esa naran Sila.
Lámekh pedig vett magának két feleséget: az egyiknek neve Háda, a másiknak neve Czilla.
20 Ada ana ulu na, naran Yabal. Yabal tititi-nonosi nara, dadꞌi manatadꞌa. Ara rasodꞌa lali-laliꞌ, ma leo sia lalaat.
És szűlé Háda Jábált. Ez volt atyjok a sátorban-lakóknak, és a barompásztoroknak.
21 Yabal odꞌi na, naran Yubal. Yubal tititi-nonosi nara, mana maꞌaminaꞌ lii-liiꞌ mana pake sanar onaꞌ a sasando, ma fuu onaꞌ suling.
Az ő atyjafiának pedig Jubál vala neve: ez volt atyja minden lantosnak és síposnak.
22 Ma Lamek sao na Sila bꞌonggi Tubal Kaen. Tubal Kaen tititi-nonosi nara mana tutu besi. Ara tao sudꞌiꞌ a saa mataꞌ-mataꞌ mia besi ma riti. Tubal Kaen feto na, Naꞌama.
Czilla pedig szűlé Tubálkaint, mindenféle réz- és vasszerszámok kovácsolóját: és Tubálkain hugát, Nahamát.
23 Lao esa, Lamek nananaru ao na mia sao nara ruꞌa se mata nara nae, “Rena, e! Faꞌ ra monetenaꞌ esa tutu au, te au tao isa e.
Akkor monda Lámekh az ő feleségeinek: Oh Háda és Czilla, hallgassatok szómra, Lámekh feleségei, halljátok beszédem: embert öltem, mert megsebzett; ifjat öltem, mert megütött.
24 Atahori mana tao nisa Kaen, hambu huku-dokiꞌ lao hitu. Te mete ma hambu mana nae nambedꞌaꞌ ralaꞌ no au, ana hambu huku-dokiꞌ lao hitu nulu hitu.”
Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekhért.
25 Adam sao na Hawa bonggi ana touꞌ esa fai. De ara babꞌae e, Set, huu Hawa nae, “Lamatualain fee anaꞌ ia nggati Habel, fo Kaen tao nisaꞌ a.”
Ádám pedig ismét ismeré az ő feleségét, és az szűle néki fiat, és nevezé annak nevét Séthnek: mert adott úgymond, énnékem az Isten más magot Ábel helyett, kit megöle Kain.
26 Dꞌoo-dꞌoo ma, Set hambu ana touꞌ esa, naran Enos. Leleꞌ naa, atahori ra feꞌe rahine LAMATUALAIN ena, ma beꞌutee neu E.
Séthnek is született fia, és nevezé annak nevét Énósnak. Akkor kezdték segítségül hívni az Úrnak nevét.
