Jó 37
1 “Sim, a isto meu coração treme, e é transferido para fora de seu lugar.
Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
2 Ouça, oh, ouça o barulho de sua voz, o som que sai de sua boca.
Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
3 Ele o envia sob o céu inteiro, e seu relâmpago até os confins da terra.
Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
4 Depois disso, uma voz ruge. Ele troveja com a voz de sua majestade. Ele não retém nada quando sua voz é ouvida.
Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
5 Deus troveja maravilhosamente com sua voz. Ele faz grandes coisas, que não podemos compreender.
Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
6 Pois ele diz para a neve, 'Fall on the earth,'. assim como ao aguaceiro da chuva, e aos aguaceiros de sua poderosa chuva.
Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
7 Ele sela a mão de cada homem, que todos os homens que ele fez possam saber disso.
Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
8 Depois os animais se abrigam, e permanecem em suas covas.
Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
9 Fora de seu quarto vem a tempestade, e frio do norte.
Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
10 Pelo sopro de Deus, o gelo é dado, e a largura das águas é congelada.
Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
11 Sim, ele carrega a nuvem espessa com umidade. Ele espalha no exterior a nuvem de seu relâmpago.
Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
12 É voltado para trás por sua orientação, que eles possam fazer o que ele lhes ordenar na superfície do mundo habitável,
És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
13 quer seja para correção, quer seja para sua terra, ou por amor à bondade, que ele faz com que ela venha.
Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
14 “Ouça isto, Job. Fique parado, e considere as obras maravilhosas de Deus.
Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
15 Do você sabe como Deus os controla, e causa o relâmpago de sua nuvem a brilhar?
Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
16 Do você conhece o funcionamento das nuvens, as obras maravilhosas dele que é perfeito em conhecimento?
Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
17 Você cuja roupa é quente quando a terra ainda está por causa do vento sul?
Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
18 Can você, com ele, espalha-se pelo céu, que é forte como um espelho de metal fundido?
Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
19 Ensine-nos o que vamos dizer a ele, pois não podemos fazer nosso caso por causa da escuridão.
Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
20 Será que lhe será dito que eu iria falar? Ou um homem deveria desejar ser engolido?
Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
21 Agora os homens não vêem a luz que está brilhante nos céus, mas o vento passa, e os limpa.
Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
22 Do norte, vem o esplendor dourado. Com Deus é uma majestade fantástica.
Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
23 Não podemos alcançar o Todo-Poderoso. Ele está exaltado no poder. Na justiça e na grande retidão, ele não oprimirá.
Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
24 Portanto, os homens o reverenciam. Ele não considera nenhum sábio de coração”.
Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
