2 Reis 6
1 Os filhos dos profetas disseram a Elisha: “Veja agora, o lugar onde vivemos e nos encontramos com você é muito pequeno para nós.
Szóltak a prófétafiak Elísához: Íme, kérlek, a hely, melyen mi előtted lakunk, szűk nekünk.
2 Por favor, deixe-nos ir ao Jordão, e cada homem pegue uma viga de lá, e vamos fazer de nós um lugar lá, onde possamos viver”. Ele respondeu: “Vá!”.
Hadd menjünk, kérlek, a Jordánhoz, és vegyünk onnan kiki egy gerendát és készítsünk ott magunknak egy helyet, hogy ott lakjunk. Mondta: Menjetek!
3 Um disse: “Por favor, tenha o prazer de ir com seus criados”. Ele respondeu: “Eu irei”.
De mondta az egyik: Egyezz csak bele és jer szolgáiddal! Mondta: Én megyek!
4 Então ele foi com eles. Quando chegaram ao Jordão, eles cortaram madeira.
Ment tehát velük; odaértek a Jordánhoz, kivágtak fákat.
5 Mas quando alguém estava cortando uma árvore, a cabeça do machado caiu na água. Então ele gritou e disse: “Ai de mim, meu amo! Pois foi emprestada”.
És történt, a mint az egyik döntötte a gerendát, a vas a vízbe esett; fölkiáltott és mondta: Jaj uram pedig kölcsön van kérve!
6 O homem de Deus perguntou: “Onde caiu?” Ele lhe mostrou o lugar. Ele cortou um bastão, jogou-o lá dentro e fez o ferro flutuar.
Erre mondta az Isten embere: Hová esett? Megmutatta neki a helyet; levágott egy darab fát és odadobta és úszatta a vasat.
7 Ele disse: “Pegue-o”. Então ele estendeu a mão e o pegou.
És mondta: Emeld föl! Kinyújtotta a kezét és kivette.
8 Agora o rei da Síria estava em guerra contra Israel; e ele se aconselhou com seus servos, dizendo: “Meu acampamento estará em tal e tal lugar”.
Arám királya pedig háborúskodott Izraéllel; tanácskozott szolgáival mondván: Erre meg erre a helyre táboromat!
9 O homem de Deus enviou ao rei de Israel, dizendo: “Cuidado para não passar por este lugar, pois os sírios estão descendo para lá”.
És küldött az Isten embere Izraél királyához, mondván: Óvakodjál, nehogy átvonulj ezen a helyen, mert oda mennek le az Arámbeliek.
10 O rei de Israel enviou ao lugar que o homem de Deus lhe disse e o advertiu; e ele se salvou lá, não uma ou duas vezes.
Ekkor küldött Izraél királya arra a helyre, melyről szólt neki az Isten embere; így intette őt és óvakodott attól nem egyszer és nem kétszer.
11 O coração do rei da Síria ficou muito perturbado com isso. Ele chamou seus servos e lhes disse: “Não me mostrará qual de nós é para o rei de Israel?
És felháborodott Arám királyának a szíve e dolgon, elhítta szolgáit és szólt hozzájuk: Nemde, megmondjátok nékem, ki a mieink közül tart Izraél királyával?
12 Um de seus servos disse: “Não, meu senhor, ó rei; mas Eliseu, o profeta que está em Israel, diz ao rei de Israel as palavras que você diz em seu quarto”.
Mondta egyik a szolgái közül: Nem, uram király; hanem Elísá a próféta, ki Izraélben van, megmondja Izraél királyának a szavakat, miket a hálószobádban beszélsz.
13 Ele disse: “Vá e veja onde ele está, para que eu possa mandá-lo e pegá-lo”. Foi-lhe dito: “Eis que ele está em Dothan”.
Mondta: menjetek és nézzétek, hol van ő, majd küldök és elhozatom! És tudtára adták neki, mondván: Íme Dótánban van!
14 Portanto, ele enviou cavalos, carruagens e um grande exército para lá. Eles vieram de noite e cercaram a cidade.
Küldött tehát oda lovakat és szekérhadat és tömérdek sereget: Odaértek éjjel és bekerítették a várost.
15 Quando o servo do homem de Deus se levantou cedo e saiu, eis que um exército com cavalos e carruagens estava ao redor da cidade. Seu servo lhe disse: “Ai de mim, meu senhor! O que devemos fazer”?
Midőn az Isten emberének szolgája korán fölkelt, kiment, s íme egy sereg veszi körül a várost, meg ló és szekérhad. És szólt hozzá a legénye: Jaj uram, mit csináljunk?
16 Ele respondeu: “Não tenha medo, pois aqueles que estão conosco são mais do que aqueles que estão com eles”.
Mondta: Ne félj, mert többen vannak, akik velünk, mint akik ő velük vannak.
17 Elisha rezou e disse: “Yahweh, por favor, abra seus olhos, para que ele possa ver”. Javé abriu os olhos do jovem, e ele viu; e eis que a montanha estava cheia de cavalos e carruagens de fogo ao redor de Elisha.
És imádkozott Elísá és mondta: Örökkévaló, nyisd meg a szemeit, hogy lásson! S megnyitotta az Örökkévaló az ifjúnak szemeit és látott, s íme a hegy tele volt lovakkal és tüzes szekerekkel Elísá körül.
18 Quando chegaram até ele, Elisha rezou a Javé e disse: “Por favor, golpeie este povo com cegueira”. Ele os atingiu com a cegueira, de acordo com a palavra de Elisha.
Midőn lementek ellene, imádkozott Elísá az Örökkévalóhoz és mondta: Verd meg, kérlek, e népet vaksággal! És megverte őket vaksággal Elísá szava szerint.
19 Elisha lhes disse: “Este não é o caminho, nem esta é a cidade”. Sigam-me, e eu os levarei ao homem que vocês procuram”. Ele os conduziu até Samaria.
Ekkor szólt hozzájuk Elísá: Nem ez az út, és nem is ez a város, jertek utánam, hadd vezetlek benneteket azon férfiúhoz, akit ti kerestek. És vezette őket Sómrónba.
20 Quando chegaram a Samaria, Elisha disse: “Yahweh, abre os olhos destes homens, para que eles possam ver”. Javé abriu os olhos e eles viram; e eis que eles estavam no meio da Samaria.
És volt, amint Sómrónba érkeztek, mondta Elísá: Örökkévaló, nyisd meg ezeknek a szemeit, hogy lássanak! És megnyitotta az Örökkévaló a szemeiket és láttak, s íme Sómrón közepén vannak.
21 O rei de Israel disse a Eliseu, quando os viu: “Meu pai, devo golpeá-los? Devo atacá-los?”
És szólt Izraél királya Elísához, amint meglátta őket: Verjek-e, verjek, atyám?
22 Ele respondeu: “Você não deve golpeá-los”. Você atingiria aqueles a quem você levou cativos com sua espada e com seu arco? Ponha pão e água diante deles, para que possam comer e beber, e depois vá ter com seu amo”.
Mondta: Ne verj! Vajon olyanokat, kiket foglyul ejtettél kardoddal és íjaddal, verni szoktál-e? Tégy eléjük kenyeret és vizet, hogy egyenek és igyanak, és menjenek urukhoz.
23 Ele preparou um grande banquete para eles. Depois que eles comeram e beberam, ele os mandou embora e eles foram ter com seu mestre. Assim, as bandas da Síria pararam de invadir a terra de Israel.
Erre készített számukra nagy lakomát, ettek, ittak, elbocsátotta őket és elmentek urukhoz. És többé nem jöttek már be Arám csapatjai Izraél országába.
24 Depois disso, Benhadad, rei da Síria, reuniu todo seu exército, e subiu e cercou Samaria.
Történt ezek után, összegyűjtötte Ben-Hadád, Arám királya az ő egész táborát; fölvonult és ostrom alá vette Sómrónt.
25 Houve uma grande fome em Samaria. Eis que a sitiaram até que a cabeça de um burro foi vendida por oitenta moedas de prata, e a quarta parte de uma espetada de esterco de pomba por cinco moedas de prata.
Nagy éhség volt Sómrónban; ők ugyanis ostrom alatt tartották, míg egy szamárfej nyolcvan ezüstbe és egy káb galambganéj öt ezüstbe került.
26 Enquanto o rei de Israel passava no muro, uma mulher gritava para ele, dizendo: “Socorro, meu senhor, ó rei!
Midőn Izraél királya bejárta a falat, egy asszony kiáltott hozzá, mondván: Segíts uram, király!
27 Ele disse: “Se Javé não te ajuda, onde eu poderia conseguir ajuda para você? Da eira, ou do lagar?”
Mondta: Nem segít téged az Örökkévaló, honnan segítselek én? Tán a szérűről vagy a présházból?
28 Então o rei lhe perguntou: “Qual é o seu problema?” Ela respondeu: “Esta mulher me disse: 'Dê seu filho, para que possamos comê-lo hoje, e comeremos meu filho amanhã'”.
És mondta neki a király: Mi bajod van? Mondta: Ez az asszony szólt hozzám: add ide fiadat, hogy megegyük ma, az én fiamat pedig megesszük holnap.
29 Então cozinhamos meu filho e o comemos; e eu lhe disse no dia seguinte: 'Dê seu filho, para que possamos comê-lo;' e ela escondeu seu filho”.
Megfőztük tehát fiamat és megettük; és szóltam hozzá a másik napon, add ide a te fiadat hogy megegyük, de elrejtette a fiát.
30 Quando o rei ouviu as palavras da mulher, rasgou suas roupas. Agora ele estava passando na parede, e o povo olhou, e eis que ele tinha pano de saco embaixo de seu corpo.
És volt, amint hallotta a király az asszony szavait, megszaggatta ruháit, ő éppen bejárta a falat, akkor látta a nép, hogy íme zsák volt a testén belülről.
31 Então ele disse: “Deus faça isso comigo, e mais ainda, se a cabeça de Elisha, o filho de Shaphat, permanecer sobre ele hoje”.
Ekkor mondta: Így tegyen velem Isten és így folytassa, ha Elísának, Sáfát fiának feje rajta marad e napon.
32 Mas Elisha estava sentado em sua casa, e os anciãos estavam sentados com ele. Então o rei enviou um homem de antes dele; mas antes que o mensageiro chegasse até ele, ele disse aos anciãos: “Você vê como este filho de um assassino enviou para me tirar a cabeça? Eis que, quando o mensageiro chega, fecha a porta, e mantém a porta fechada contra ele. O som dos pés de seu mestre não está atrás dele?”
Elísá pedig házában ült és a vének nála ültek. És küldött maga elül egy embert, de mielőtt hozzá érkezett a követ, ő így szólt a vénekhez: Láttátok-e, hogy ez a gyilkos fia küldött fejemet venni? Lássátok, amint megérkezik a követ, zárjátok be az ajtót és szorítsátok őt az ajtóba! Nemde hallatszanak urának léptei mögötte.
33 Enquanto ele ainda estava conversando com eles, eis que o mensageiro veio até ele. Então ele disse: “Eis que este mal é de Javé. Por que eu deveria esperar mais por Iavé?”
Ő még beszélt velük és íme, a követ leérkezett hozzá; mondta: Íme ez a szerencsétlenség az Örökkévalótól való, mit várjak még az Örökkévalóra!
