< 2 Crônicas 10 >

1 Rehoboam foi a Shechem, pois todo Israel tinha vindo a Shechem para torná-lo rei.
Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izráel, hogy őt királylyá választanák.
2 Quando Jeroboão, filho de Nebat, ouviu falar dele (pois estava no Egito, onde havia fugido da presença do rei Salomão), Jeroboão voltou do Egito.
Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Égyiptomból.
3 Eles o enviaram e o chamaram; e Jeroboão e todo Israel vieram, e falaram com Rehoboam, dizendo:
És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván:
4 “Seu pai fez nosso jugo sofrer. Agora, portanto, faça o doloroso serviço de seu pai e seu pesado jugo que ele nos colocou, mais leve, e nós o serviremos”.
A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 Ele disse-lhes: “Voltem a mim depois de três dias”. Assim, o povo partiu.
És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom róla, azután jőjjetek hozzám. Elméne azért a nép.
6 O rei Rehoboam aconselhou-se com os anciãos, que tinham estado perante Salomão, seu pai, enquanto ele ainda vivia, dizendo: “Que conselho você me dá sobre como responder a essas pessoas”?
És tanácskozék Roboám király a vén emberekkel, a kik Salamon előtt az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
7 Eles falaram com ele, dizendo: “Se você for gentil com essas pessoas, agrade-lhes, e lhes disser boas palavras, então eles serão seus servos para sempre”.
És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
8 Mas ele abandonou o conselho dos velhos que lhe haviam dado, e se aconselhou com os jovens que haviam crescido com ele, que estavam diante dele.
De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
9 Ele lhes disse: “Que conselho vocês dão, para que possamos dar uma resposta a estas pessoas, que falaram comigo, dizendo: 'Faça o jugo que seu pai nos pôs mais leve'”.
És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett.
10 Os jovens que tinham crescido com ele falaram com ele, dizendo: “Assim dirás às pessoas que falaram contigo, dizendo: 'Teu pai fez pesado o nosso jugo, mas torna-o mais leve para nós'; assim lhes dirás: 'Meu dedo mindinho é mais grosso que a cintura de meu pai'.
Akkor felelének az ifjak, a kik ő vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erősebb atyám derekánál;
11 Agora, enquanto que meu pai lhe pesou com um jugo pesado, eu acrescentarei ao seu jugo. Meu pai te castigou com chicotes, mas eu te castigarei com escorpiões'”.
Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
12 Então Jeroboão e todo o povo vieram a Rehoboam no terceiro dia, como pediu o rei, dizendo: “Venha até mim novamente no terceiro dia”.
És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon.
13 O rei lhes respondeu grosseiramente; e o rei Roboão abandonou o conselho dos velhos,
És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát.
14 e falou com eles após o conselho dos jovens, dizendo: “Meu pai fez pesado o seu jugo, mas eu acrescentarei a ele”. Meu pai vos castigou com chicotes, mas eu vos castigarei com escorpiões”.
És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
15 Então o rei não deu ouvidos ao povo; pois foi trazido por Deus, para que Javé pudesse estabelecer sua palavra, que ele falou por Ahijah, o xilonita, a Jeroboão, filho de Nebat.
És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítené az Úr az ő beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Quando todo Israel viu que o rei não os ouvia, o povo respondeu ao rei, dizendo: “Que porção temos em Davi? Nós não temos uma herança no filho de Jessé! Todos os homens para suas tendas, Israel! Agora cuide da sua própria casa, David”. Assim, todo Israel partiu para suas tendas.
Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;
17 Mas quanto às crianças de Israel que viviam nas cidades de Judá, Rehoboam reinava sobre elas.
Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 Então o rei Roboão enviou Hadorão, que estava sobre os homens sujeitos a trabalhos forçados; e os filhos de Israel o apedrejaram até a morte com pedras. O rei Roboão apressou-se a subir para sua carruagem, para fugir para Jerusalém.
És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedőt, megkövezék őt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.
19 Então Israel se rebelou contra a casa de Davi até os dias de hoje.
Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.

< 2 Crônicas 10 >