Lucas 24
1 Muito cedo no primeiro dia da semana, as mulheres foram até o túmulo, levando os perfumes que haviam preparado.
A hét első napján kora reggel elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített keneteket.
2 Elas viram que a pedra que fechava a entrada do túmulo havia sido retirada.
A követ a sírról elhengerítve találták,
3 Mas, ao entrarem, não encontraram o corpo do Senhor Jesus.
és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
4 Enquanto pensavam sobre o que havia acontecido, apareceram, de repente, dois homens, vestidos com roupas muito brilhantes.
Történt, hogy amikor ők ezen megdöbbentek, íme, két férfiú állt melléjük fényes öltözetben.
5 As mulheres ficaram aterrorizadas e se curvaram, colocando seus rostos no chão. Eles disseram às mulheres: “Por que vocês estão procurando entre os mortos aquele que está vivo?
Ők pedig megrémülve arcukat a földre hajtották, azok ezt mondták nekik: „Miért keresitek a holtak között az élőt?
6 Ele não está aqui. Ele ressuscitou! Lembrem-se do que ele lhes disse, enquanto vocês ainda estavam na Galileia:
Nincs itt, hanem feltámadott. Emlékezzetek rá, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt:
7 ‘O Filho do Homem deve ser entregue nas mãos dos homens maus. Ele deve ser crucificado. E no terceiro dia ressuscitará.’”
Az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia.“
8 Então, elas se lembraram do que Jesus havia dito.
Ekkor visszaemlékeztek az ő szavaira,
9 Quando voltaram do túmulo, disseram tudo o que tinha acontecido aos onze discípulos e para todos os outros que lá estavam.
és visszatérve a sírtól, elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek.
10 As mulheres que disseram aos apóstolos o que havia acontecido foram Maria Madalena, Joana, Maria, mãe de Tiago, e outras mulheres que estavam com elas.
Velük volt a magdalai Mária, Johanna és a Jakab anyja Mária és más asszonyok is, akik mindezt elmondták az apostoloknak.
11 Mas, isso tudo não fazia sentido para eles; então, não acreditaram no que as mulheres tinham dito.
De az ő szavukat csak üres beszédnek tartották, és nem hittek nekik.
12 No entanto, Pedro se levantou e correu até o túmulo. Ele se abaixou e olhou para dentro e viu apenas o lençol de linho na sepultura. Depois, ele voltou para casa, pensando sobre o que havia acontecido.
Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és behajolva látta, hogy csak a lepedők vannak ott. Erre elment, és magában csodálkozott a történteken.
13 No mesmo dia, dois discípulos estavam caminhando para uma vila chamada Emaús, cerca de onze quilômetros de distância de Jerusalém.
Tanítványai közül ketten ugyanazon a napon egy faluba mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan futamnyira volt, amelynek neve: Emmaus.
14 Eles conversavam sobre o que havia acontecido.
Maguk között arról beszélgettek, amik történtek.
15 Enquanto debatiam sobre isso, Jesus surgiu e começou a caminhar com eles.
És történt, hogy amint beszélgettek, és egymástól kérdezősködtek, maga Jézus hozzájuk szegődött, és velük együtt ment az úton.
16 Mas eles, por algum motivo, não o reconheceram.
De látásukat mintha valami akadályozta volna, nem ismerték fel őt.
17 Jesus lhes perguntou: “O que vocês estão discutindo, enquanto caminham?” Eles pararam e seus rostos estavam tristes.
Ő pedig ezt mondta nekik: „Miről beszélgettek egymással útközben?“Erre szomorúan megálltak.
18 Um deles, chamado Cleopas, respondeu: “Você está apenas de passagem por Jerusalém? Talvez, você seja a única pessoa que não sabe sobre as coisas que aconteceram nos últimos dias.”
Megszólalt az egyik, akinek neve Kleopás, és ezt mondta neki: „Csak te vagy egyedül jövevény Jeruzsálemben, aki nem tudja, hogy mi történt ott ezekben a napokban?“
19 “Que coisas?” Jesus perguntou. Eles responderam: “Sobre Jesus de Nazaré. Ele foi um profeta que falava com autoridade e realizou grandes milagres diante de Deus e de todas as pessoas.
Ő így szólt: „Mi történt?“Azok ezt mondták neki: „Az, ami a názáreti Jézussal történt, aki próféta volt, cselekedetben és beszédben hatalmas Isten, és az egész nép előtt,
20 Mas, nossos grandes sacerdotes e líderes o entregaram para ser condenado à morte e, então, ele foi crucificado.
és mi módon adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és megfeszítették őt.
21 Nós tínhamos esperança de que ele fosse aquele que tivesse vindo para salvar Israel. Faz três dias que tudo isso aconteceu.
Pedig mi azt reméltük, hogy ő az, aki meg fogja váltani Izraelt. De mindezek már három napja történtek.
22 Mas depois, algumas mulheres em nosso grupo nos surpreenderam.
Ezenfelül néhány közülünk való asszony is megrémített minket, akik kora reggel a sírnál voltak,
23 Ao amanhecer, elas foram ao túmulo e não encontraram o corpo de Jesus. Elas voltaram, dizendo que tiveram uma visão de anjos, que lhes disseram que Jesus está vivo.
és amikor nem találták ott a testét, hazajöttek, és azt mondták, hogy angyalok jelenését látták, akik azt mondták, hogy ő él.
24 Fomos até o túmulo e encontramos tudo exatamente como as mulheres tinham dito. Mas, não o vimos.”
El is mentek néhányan, akik velünk voltak, a sírhoz, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták. Őt azonban nem látták.“
25 Jesus lhes disse: “Como vocês são cegos! Como são lentos em acreditar em tudo o que os profetas disseram!
Akkor ő így szólt hozzájuk: „Ó, balgatagok és rest szívűek arra, hogy elhiggyétek, amiket a próféták szóltak!
26 O Messias não tinha que sofrer, antes que pudesse receber toda a sua glória?”
Hát nem ezeket kellett szenvednie a Krisztusnak, és így megdicsőülnie?“
27 Então, começando pelos livros de Moisés e passando por todos os profetas, ele explicou àqueles discípulos tudo o que estava escrito nas Sagradas Escrituras que falava sobre ele.
És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban felőle megírattak.
28 Quando eles se aproximaram da vila para onde seguiam, Jesus continuou a caminhar como se fosse para um lugar mais adiante.
Így értek el ahhoz a faluhoz, amelybe igyekeztek. Ő azonban úgy tett, mintha továbbmenne.
29 Mas, eles insistiram com ele, dizendo: “Por favor, venha e fique conosco! Está ficando tarde, e a noite está quase chegando.” Então, Jesus ficou com eles.
De azok unszolták, és kérték: „Maradj velünk, mert immár beesteledik, és a nap is lehanyatlott már.“Bement tehát, hogy velük maradjon.
30 Quando se sentou para comer com eles, Jesus pegou o pão e deu graças a Deus. Depois, partiu o pão e deu a eles.
És történt, amikor leült velük, vette a kenyeret, megáldotta és megszegte, és nekik adta.
31 Então, seus olhos foram abertos e eles reconheceram Jesus. Depois, ele desapareceu da vista deles.
Erre megnyílt a szemük, és felismerték őt, de ő eltűnt előlük.
32 Os dois discípulos disseram um para o outro: “Os nossos pensamentos não pareciam estar em chamas, enquanto ele conversava e nos explicava as Sagradas Escrituras?”
Ekkor ezt mondták egymásnak: „Nem melegedett-e fel szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és magyarázta nekünk az Írásokat?“
33 Eles se levantaram imediatamente e voltaram para Jerusalém. Lá, encontraram os onze discípulos, além de outras pessoas que estavam reunidas com eles,
Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, és egybegyűlve találták a tizenegyet és azokat, akik velük voltak.
34 que diziam: “O Senhor realmente ressuscitou! Ele apareceu a Simão.”
Akik ezt mondták: „Valóban feltámadott az Úr, és megjelent Simonnak.“
35 Depois, os dois discípulos, que haviam acabado de chegar, contaram para os outros discípulos o que havia acontecido na estrada e como tinham reconhecido Jesus quando ele partiu o pão.
Erre ők is elbeszélték, mi történt az úton, és hogyan ismerték őt fel a kenyér megszegéséről.
36 Enquanto conversavam, o próprio Jesus apareceu no meio deles e disse: “Paz para vocês!”
Miközben erről beszélgettek, Jézus maga megállt közöttük, és ezt mondta nekik: „Békesség néktek!“
37 Eles ficaram espantados e assustados, pensando ter visto um fantasma.
Rémületükben és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
38 Ele lhes perguntou: “Por que vocês estão com medo? Por que estão duvidando?
Ezt mondta nekik: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétség szívetekben?
39 Olhem para as minhas mãos e para os meus pés. Vejam! Sou eu. Toquem em mim e vocês terão certeza, pois um espírito não é feito de carne e ossos, como vocês estão vendo que eu tenho?”
Nézzétek meg kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok, mert a szellemnek nincs húsa, csontja, s amint látjátok, nekem van!“
40 Ao dizer isso, Jesus lhes mostrou as mãos e os pés.
Ezeket mondva megmutatta nekik kezét és lábát.
41 Mas, eles ainda não acreditavam, porque estavam muito animados e maravilhados. Ele lhes perguntou: “Vocês têm alguma coisa para eu comer?”
Amikor pedig még mindig nem hittek örömükben, és csodálkoztak, ezt mondta nekik: „Van-e valami ennivalótok?“
42 Eles lhe deram um pedaço de peixe assado.
Ők pedig adtak neki egy darab sült halat.
43 Então, ele pegou o peixe e o comeu na frente deles.
Elvette, és előttük megette.
44 Depois, Jesus lhes disse: “Foi isso que eu lhes expliquei enquanto ainda estávamos juntos. Tudo o que foi escrito sobre mim na Lei de Moisés, nos livros dos Profetas e nos Salmos precisava acontecer.”
Ezután ezt mondta nekik: „Ezek azok a beszédek, amelyeket szóltam nektek, amíg veletek voltam: Be kell teljesedni mindannak, amik megírattak énfelőlem Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban.“
45 Então, ele abriu as mentes deles para que fossem capazes de entender as Sagradas Escrituras.
Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat.
46 Ele lhes disse: “Assim está escrito que o Messias sofreria e ressuscitaria no terceiro dia. E em seu nome,
És ezt mondta nekik: „Így van megírva, így kellett szenvedni a Krisztusnak, és feltámadni a halálból harmadnapon.
47 o arrependimento para o perdão dos pecados seria anunciado para todas as nações, começando por Jerusalém.
És hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden népnek, Jeruzsálemtől elkezdve.
48 Vocês são testemunhas de tudo isso.
Ti vagytok ennek tanúi.
49 Agora, eu irei lhes mandar o que o meu Pai prometeu, mas, esperem na cidade até que tenham recebido o poder do céu.”
És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok Jeruzsálem városában, míg fel nem ruháztattok mennyei erővel.“
50 Então, ele os levou para fora da cidade e, quando se aproximaram de Betânia, Jesus levantou as suas mãos e os abençoou.
Ezután kivezette őket Betániáig, és felemelte kezét, és megáldotta őket.
51 Enquanto os abençoava, se afastou deles e foi levado para o céu.
És történt, hogy miközben áldotta őket, elszakadt tőlük, és felvitetett a mennybe.
52 Eles o adoraram e depois voltaram cheios de alegria para Jerusalém.
Ők pedig imádták őt, és visszatértek nagy örömmel Jeruzsálembe.
53 Eles estavam sempre no Templo, louvando a Deus.
És mindenkor a templomban voltak, dicsérve és áldva Istent. Ámen.
