Salmos 70

1 Memorial de Davi, para o regente: Livra-me Deus; apressa-te para me socorrer, SENHOR.

A karmesternek. Dávidtól. Emlékeztetésül. Isten, megmentésemre, Örökkévaló, segítségemre siess!

2 Envergonhem-se, e sejam confundidos os que procuram [matar] a minha alma; voltem-se para trás, e sejam humilhados os que gostam de me fazer o mal.

Szégyenűljenek meg és gyalázásúl legyenek, a kik lelkemre törnek; hátráljanak meg és piruljanak el, a kik bajomat kívánják.

3 Virem-se para trás por causa de sua vergonha os que dizem: “Há, há!”

Forduljanak vissza szégyenük miatt, kik azt mondják: Hah, hah!

4 Alegrem-se e fiquem contentes em ti todos aqueles que te buscam; aqueles que amam tua salvação digam continuamente: Engrandecido seja Deus!

Örvendjenek és örüljenek mind a te keresőid, és mondják mindig: nagy az Isten! a kik szeretik segítségedet!

5 Eu, porém, estou miserável e necessitado; ó Deus, apressa-te a mim; tu [és] meu socorro e meu libertador; não demores, SENHOR.

Én pedig szegény vagyok és szűkölködő, Isten siess felém; segítségem és szabadítóm vagy, Örökkévaló, ne késsél!