< Salmos 60 >
1 Salmo “Mictão” de Davi, de ensinamento, para o regente, conforme “Susanedute”, quando lutou contra os de Arã-Naraim e Arã-Zobá, e Joabe voltou vitorioso, tendo ferido no Vale do Sal a doze mil dos de Edom: Deus, tu nos rejeitaste, e nos quebraste; tu te encheste de ira. [Por favor], restaura-nos!
A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!
2 Tu fizeste a terra tremer, [e] a abriste; cura suas rachaduras, porque ela está abalada.
Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.
3 Mostraste ao teu povo coisas duras; nos fizeste beber vinho perturbador.
Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.
4 Deste uma bandeira aos que te temem, para se refugiarem dos tiros de arco. (Selá)
Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.
5 Para que os teus amados sejam livrados; salva-nos com tua mão direita, e responde-nos.
Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
6 Deus falou em seu santuário: Eu me alegrarei; repartirei a Siquém e medirei o vale de Sucote.
Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
7 Meu [é] Gileade, e meu [é] Manassés; e Efraim [é] a força de minha cabeça; Judá [é] meu legislador.
Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.
8 Moabe [é] minha bacia de lavar; sobre Edom lançarei minha sandália; gritarei de alegria sobre a Filístia.
Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!
9 Quem me levará a uma cidade fortificada? Quem me guiará até Edom?
Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?
10 Não serás tu, ó Deus, que tinha nos rejeitado? Não saías tu, ó Deus, com nossos exércitos?
Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
11 Dá-nos socorro para a angústia; porque a salvação de [origem] humana é inútil.
Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.
12 Com Deus faremos coisas grandiosas; e ele atropelará nossos adversários.
Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.