Salmos 147
1 Louvai ao SENHOR, porque é bom cantar louvores ao nosso Deus; porque agradável e merecido [é] o louvor.
Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2 O SENHOR edifica a Jerusalém; [e] ajunta os dispersos de Israel.
Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3 Ele sara aos de coração partido, e os cura de suas dores.
Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4 Ele conta o número das estrelas; chama todas elas pelos seus nomes.
Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5 O nosso Senhor é grande e muito poderoso; seu entendimento é incomensurável.
Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6 O SENHOR levanta aos mansos; [e] abate aos perversos até a terra.
Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7 Cantai ao SENHOR em agradecimento; cantai louvores ao nosso Deus com harpa.
Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8 Ele que cobre o céu com nuvens, que prepara chuva para a terra, que faz os montes produzirem erva;
A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9 Que dá ao gado seu pasto; e [também] aos filhos dos corvos, quando clamam.
A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10 Ele não se agrada da força do cavalo, nem se contenta com as pernas do homem.
Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11 O SENHOR se agrada dos que o temem, daqueles que esperam por sua bondade.
Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12 Louva, Jerusalém, ao SENHOR; celebra ao teu Deus, ó Sião.
Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13 Porque ele fortifica os ferrolhos de tuas portas; ele abençoa a teus filhos dentro de ti.
Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14 [Ele é] o que dá paz às tuas fronteiras; e te farta com o melhor trigo;
Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15 Que envia sua ordem à terra; sua palavra corre velozmente.
Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16 Que dá a neve como a lã; espalha a geada como a cinza.
Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17 Que lança seu gelo [em] pedaços; quem pode subsistir ao seu frio?
Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18 Ele manda sua palavra, e os faz derreter; faz soprar seu vento, [e] escorrem-se as águas.
Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19 Ele declara suas palavras a Jacó; e seus estatutos e seus juízos a Israel.
Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20 Ele não fez assim a nenhuma [outra] nação; [e] não conhecem os juízos [dele]. Louvai ao SENHOR.
Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
