< Salmos 130 >

1 Cântico dos degraus: Das profundezas clamo a ti, SENHOR.
Grádicsok éneke. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!
2 Ouve, Senhor, a minha voz; sejam teus ouvidos atentos à voz de minhas súplicas.
Uram, hallgasd meg az én szómat; legyenek füleid figyelmetesek könyörgő szavamra!
3 Se tu, SENHOR, considerares todas as perversidades, quem resistirá, Senhor?
Ha a bűnöket számon tartod, Uram: Uram, kicsoda maradhat meg?!
4 Mas contigo está o perdão, para que tu sejas temido.
Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged!
5 Mantenho esperança no SENHOR, a minha alma espera; e persisto em sua palavra.
Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.
6 Minha alma [espera ansiosamente] pelo Senhor, mais que os guardas [esperam] pela manhã, [mais] que os vigilantes pelo alvorecer.
Várja lelkem az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, az őrök a reggelt.
7 Espere, Israel, pelo SENHOR; porque com o SENHOR há bondade, e com ele muito resgate.
Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!
8 E ele resgatará Israel de todas as suas perversidades.
Meg is szabadítja ő Izráelt minden ő bűnéből.

< Salmos 130 >