< Salmos 130 >

1 Cântico dos degraus: Das profundezas clamo a ti, SENHOR.
Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
2 Ouve, Senhor, a minha voz; sejam teus ouvidos atentos à voz de minhas súplicas.
Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
3 Se tu, SENHOR, considerares todas as perversidades, quem resistirá, Senhor?
Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
4 Mas contigo está o perdão, para que tu sejas temido.
Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
5 Mantenho esperança no SENHOR, a minha alma espera; e persisto em sua palavra.
Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
6 Minha alma [espera ansiosamente] pelo Senhor, mais que os guardas [esperam] pela manhã, [mais] que os vigilantes pelo alvorecer.
Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
7 Espere, Israel, pelo SENHOR; porque com o SENHOR há bondade, e com ele muito resgate.
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
8 E ele resgatará Israel de todas as suas perversidades.
és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

< Salmos 130 >