Provérbios 7
1 Filho meu, guarda minhas palavras; e deposita em ti meus mandamentos.
Fiam, tartsd meg az én beszédeimet, és az én parancsolataimat rejtsd el magadnál.
2 Guarda meus mandamentos, e vive; e minha lei, como as pupilas de teus olhos.
Az én parancsolatimat tartsd meg, és élsz; és az én tanításomat mint a szemed fényét.
3 Ata-os aos teus dedos; escreve-os na tábua do teu coração.
Kösd azokat ujjaidra, írd fel azokat szíved táblájára.
4 Dize à sabedoria: Tu és minha irmã; E à prudência chama de parente.
Mondd ezt a bölcseségnek: Én néném vagy te; és az eszességet ismerősödnek nevezd,
5 Para que te guardem da mulher alheia, da estranha, [que] lisonjeia com suas palavras.
Hogy megőrizzen téged a nem hozzád tartozó asszonytól, és az ő beszédivel hizelkedő idegentől.
6 Porque da janela de minha casa, pelas minhas grades eu olhei;
Mert házam ablakán, a rács mögül néztem,
7 E vi entre os simples, prestei atenção entre os jovens, um rapaz que tinha falta de juízo;
És láték a bolondok között, eszembe vevék a fiak között egy bolond ifjat,
8 Que estava passando pela rua junto a sua esquina, e seguia o caminho da casa dela;
A ki az utczán jár, annak szeglete mellett, a házához menő úton lépeget,
9 No crepúsculo, ao entardecer do dia, no escurecer da noite e nas trevas.
Alkonyatkor, nap estjén, és setét éjfélben.
10 E eis que uma mulher lhe [saiu] ao encontro, com roupas de prostituta, e astuta de coração.
És ímé, egy asszony eleibe jő, paráznának öltözetében, álnok az ő elméjében.
11 Esta era barulhenta e insubordinada; os pés dela não paravam em sua casa.
Mely csélcsap és vakmerő, a kinek házában nem maradhatnak meg az ő lábai.
12 De tempos em tempos ela fica fora [de casa], nas ruas, espreitando em todos os cantos.
Néha az utczán, néha a tereken van, és minden szegletnél leselkedik.
13 Então ela o pegou, e o beijou; e com atrevimento em seu rosto, disse-lhe:
És megragadá őt és megcsókolá őt, és szemtelenségre vetemedvén, monda néki:
14 Sacrifícios pacíficos tenho comigo; hoje paguei meus votos.
Hálaáldozattal tartoztam, ma adtam meg fogadásimat.
15 Por isso saí para te encontrar; para buscar apressadamente a tua face, e te achei.
Azért jövék ki elődbe, szorgalmatosan keresni a te orczádat, és reád találtam!
16 Já preparei minha cama com cobertas; com tecidos de linho fino do Egito.
Paplanokkal megvetettem nyoszolyámat, égyiptomi szövésű szőnyegekkel.
17 Já perfumei meu leito com mirra, aloés e canela.
Beillatoztam ágyamat mirhával, áloessel és fahéjjal.
18 Vem [comigo]; iremos nos embebedar de paixões até a manhã, e nos alegraremos de amores.
No foglaljuk magunkat bőségesen mind virradtig a szeretetben; vígadjunk szerelmeskedésekkel.
19 Porque [meu] marido não está em casa; ele viajou para longe.
Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra.
20 Ele tomou uma bolsa de dinheiro em sua mão; [e só] volta para casa no dia determinado.
Egy erszény pénzt vőn kezéhez; holdtöltére jő haza.
21 Ela o convenceu com suas muitas palavras sedutoras; com a lisonja de seus lábios ela o persuadiu.
És elhiteté őt az ő mesterkedéseinek sokaságával, ajkainak hizelkedésével elragadá őt.
22 Ele foi logo após ela, como o boi vai ao matadouro; e como o louco ao castigo das prisões.
Utána megy; mint az ökör a vágóhídra, és mint a bolond, egyszer csak fenyítő békóba;
23 Até que uma flecha atravesse seu fígado; como a ave que se apressa para a armadilha, e não sabe que está [armada] contra sua vida.
Mígnem átjárja a nyíl az ő máját. Miképen siet a madár a tőrre, és nem tudja, hogy az az ő élete ellen van.
24 Agora pois, filhos, escutai-me; e prestai atenção às palavras de minha boca.
Annakokáért most, fiaim, hallgassatok engem, és figyelmezzetek az én számnak beszédeire.
25 Que teu coração não se desvie para os caminhos dela, e não andes perdido pelas veredas dela.
Ne hajoljon annak útaira a te elméd, és ne tévelyegj annak ösvényin.
26 Porque ela derrubou muitos feridos; e são muitíssimos os que por ela foram mortos.
Mert sok sebesültet elejtett, és sokan vannak, a kik attól megölettek.
