< Provérbios 16 >

1 Do homem são os planejamentos do coração, mas a reposta da boca [vem] do SENHOR.
Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.
2 Todos os caminhos do homem são puros aos seus [próprios] olhos; mas o SENHOR pesa os espíritos.
Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.
3 Confia tuas obras ao SENHOR, e teus pensamentos serão firmados.
Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.
4 O SENHOR fez tudo para seu propósito; e até ao perverso para o dia do mal.
Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.
5 O SENHOR abomina todo orgulhoso de coração; certamente não ficará impune.
Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.
6 Com misericórdia e fidelidade a perversidade é reconciliada; e com o temor ao SENHOR se desvia do mal.
Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.
7 Quando os caminhos do homem são agradáveis ao SENHOR, ele faz até seus inimigos terem paz com ele.
Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.
8 Melhor é o pouco com justiça, do que a abundância de rendas com injustiça.
Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.
9 O coração do homem planeja seu caminho, mas é o SENHOR que dirige seus passos.
Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.
10 Nos lábios do rei estão palavras sublimes; sua boca não transgride quando julga.
Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.
11 O peso e a balança justos pertencem ao SENHOR; a ele pertencem todos os pesos da bolsa.
Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.
12 Os reis abominam fazer perversidade, porque com justiça é que se confirma o trono.
Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.
13 Os lábios justos são do agrado dos reis, e eles amam ao que fala palavras direitas.
Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.
14 A ira do rei é como mensageiros de morte; mas o homem sábio a apaziguará.
Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.
15 No brilho do rosto do rei há vida; e seu favor é como uma nuvem de chuva tardia.
Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.
16 Obter sabedoria é tão melhor do que o ouro! E obter sabedoria é mais excelente do que a prata.
Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.
17 A estrada dos corretos se afasta do mal; e guarda sua alma quem vigia seu caminho.
Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.
18 Antes da destruição vem a arrogância, e antes da queda vem a soberba de espírito.
Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.
19 É melhor ser humilde de espírito com os mansos, do que repartir despojos com os arrogantes.
Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.
20 Aquele que pensa prudentemente na palavra encontrará o bem; e quem confia no SENHOR é bem-aventurado.
A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!
21 O sábio de coração será chamado de prudente; e a doçura dos lábios aumentará a instrução.
A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.
22 Manancial de vida é o entendimento, para queles que o possuem; mas a instrução dos tolos é loucura.
Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.
23 O coração do sábio dá prudência à sua boca; e sobre seus lábios aumentará a instrução.
A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.
24 Favo de mel são as palavras suaves: doces para a alma, e remédio para os ossos.
Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.
25 Há um caminho que parece direito ao homem, porém seu fim são caminhos de morte.
Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.
26 A alma do trabalhador faz ele trabalhar para si, porque sua boca o obriga.
A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.
27 O homem maligno cava o mal, e em seus lábios [há] como que um fogo ardente.
Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.
28 O homem perverso levanta contenda, e o difamador faz [até] grandes amigos se separarem.
A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.
29 O homem violento ilude a seu próximo, e o guia por um caminho que não é bom.
Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.
30 Ele fecha seus olhos para imaginar perversidades; ele aperta os lábios para praticar o mal.
A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.
31 Cabelos grisalhos são uma coroa de honra, [caso] se encontrem no caminho de justiça.
Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.
32 Melhor é o que demora para se irritar do que o valente; e [melhor é] aquele que domina seu espírito do que aquele que toma uma cidade.
Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.
33 A sorte é lançada no colo, mas toda decisão pertence ao SENHOR.
Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.

< Provérbios 16 >