Provérbios 1
1 Provérbios de Salomão, filho de Davi, rei de Israel.
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 Para conhecer a sabedoria e a instrução; para entender as palavras da prudência;
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 Para obter a instrução do entendimento; justiça, juízo e equidades;
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 Para dar inteligência aos simples, conhecimento e bom senso aos jovens.
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 O sábio ouvirá, e crescerá em conhecimento; o bom entendedor obterá sábios conselhos.
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 Para entender provérbios e [sua] interpretação; as palavras dos sábios, e seus enigmas.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 O temor ao SENHOR [é] o principio do conhecimento; os tolos desprezam a sabedoria e a instrução.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Filho meu, ouve a instrução de teu pai; e não abandones a doutrina de tua mãe.
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 Porque [serão] um ornamento gracioso para tua cabeça; e colares para teu pescoço.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 Filho meu, se os pecadores tentarem te convencer, não te deixes influenciar.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 Se disserem: Vem conosco, vamos espiar [derramamento] de sangue; preparemos uma emboscada ao inocente sem razão.
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 Acharemos toda espécie de coisas valiosas, encheremos nossas casas de despojos.
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Lança tua sorte entre nós, compartilharemos todos de uma [só] bolsa.
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 Filho meu, não sigas teu caminho com eles; desvia teu pé [para longe] de onde eles passarem;
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 Porque os pés deles correm para o mal, e se apressam para derramar sangue.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 Certamente [é] inútil se estender a rede diante da vista de todas as aves;
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 Porém estes estão esperando [o derramamento] de seu [próprio] sangue; e preparam emboscada para suas [próprias] almas.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Assim [são] os caminhos de todo aquele que tem ganância pelo lucro desonesto; ela tomará a alma daqueles que a tem.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 A sabedoria grita pelas ruas; nas praças ela levanta sua voz.
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 Ela clama nas encruzilhadas, onde [passam] muita gente; às entradas das portas, nas cidades ela diz suas mensagens:
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 Até quando, ó tolos, amareis a tolice? E vós zombadores, desejareis a zombaria? E [vós] loucos, odiareis o conhecimento?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Convertei-vos à minha repreensão; eis que vos derramarei meu espírito, [e] vos farei saber minhas palavras.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 [Mas] porque eu clamei, e recusastes; estendi minha mão, e não houve quem desse atenção,
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 E rejeitastes todo o meu conselho, e não quisestes minha repreensão,
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 Também eu rirei em vosso sofrimento, [e] zombarei, quando vier vosso medo.
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 Quando vier vosso temor como tempestade, e a causa de vosso sofrimento como ventania, quando vier sobre vós a opressão e a angústia,
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Então clamarão a mim; porém eu não responderei; de madrugada me buscarão, porém não me acharão.
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Porque odiaram o conhecimento; e escolheram não temer ao SENHOR.
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 Não concordaram com meu conselho, [e] desprezaram toda a minha repreensão.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Por isso comerão do fruto do seu [próprio] caminho, e se fartarão de seus [próprios] conselhos.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 Pois o desvio dos tolos os matará, e a confiança dos loucos os destruirá.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 Porém aquele que me ouvir habitará em segurança, e estará tranquilo do temor do mal.
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
