< 41 >

1 Poderás tu pescar ao leviatã com anzol, ou abaixar sua língua com uma corda?
Kihúzod-e a leviátánt horoggal, s kötéllel lenyomod-e nyelvét?
2 Podes pôr um anzol em seu nariz, ou com um espinho furar sua queixada?
Teszel-e kákagúzst orrába és kampóval átlyukaszthatod-e állkapcsát?
3 Fará ele súplicas a ti, [ou] falará contigo suavemente?
Fog-e könyörögni neked, avagy szelíden beszél-e hozzád?
4 Fará ele pacto contigo, para que tu o tomes por escravo perpétuo?
Köt-e veled szövetséget, veheted-e örökre szolgául?
5 Brincarás tu com ele como com um passarinho, ou o atarás para tuas meninas?
Játszhatsz-e vele mint madárral, s megkötöd-e leányzóid számára?
6 Os companheiros farão banquete dele? Repartirão dele entre os mercadores?
Alkudnak-e rajta kalmártársak, szétosztják-e kereskedők közt?
7 Poderás tu encher sua pele de espetos, ou sua cabeça com arpões de pescadores?
Megrakod-e tüskékkel a bőrét és halászszigonnyal fejét?
8 Põe tua mão sobre ele; te lembrarás da batalha, e nunca mais voltarás a fazer.
Vesd rá kezedet, gondolj harczra – nem teheted többé.
9 Eis que a esperança de alguém [de vencê-lo] falhará; pois, apenas ao vê-lo será derrubado.
Lám, az ember várakozása megcsalatkozott, hisz már láttára is leterül.
10 Ninguém há [tão] ousado que o desperte; quem pois, [ousa] se opor a mim?
Nincs vakmerő, ki felingerelné: ki az tehát, ki én elémbe áll?
11 Quem me deu primeiro, para que eu [o] recompense? Tudo o que há debaixo dos céus é meu.
Ki előzött meg valamivel, hogy fizessek? Mi az egész ég alatt van, enyém az.
12 Eu não me calarei a respeito de seus membros, nem de [suas] forças, e da graça de sua estatura.
Nem hallgathatom el tagjait, sem hatalmának mivoltát, sem testalkatának kellemét.
13 Quem descobrirá sua vestimenta superficial? Quem poderá penetrar sua couraça dupla?
Ki takarta fel ruhájának felszínét, páros fogsora közé ki hatol be?
14 Quem poderia abrir as portas de seu rosto? Ao redor de seus dentes há espanto.
Arczának ajtait ki nyitotta fel, fogai körül rettenet!
15 Seus fortes escudos são excelentes; cada um fechado, como um selo apertado.
Büszkeség pajzsainak csatornái, szoros pecséttel lezárva;
16 Um está tão próximo do outro, que vento não pode entrar entre eles.
egyik éri a másikat, s levegő sem jut közéjök;
17 Estão grudados uns aos outros; estão tão travados entre si, que não se podem separar.
egyik tapad a másikhoz, összefogódznak s nem válnak szét.
18 Cada um de seus roncos faz resplandecer a luz, e seus olhos são como os cílios do amanhecer.
Tüsszentése fényt sugároztat és szemei olyanok mint a hajnal szempillái.
19 De sua boca saem tochas, faíscas de fogo saltam dela.
Szájából fáklyák csapnak ki, tüzes sziporkák szökkennek el.
20 De suas narinas sai fumaça, como de uma panela fervente ou de um caldeirão.
Orrlyukaiból füst megy ki, mint forró üstből kákatörzsön.
21 Seu fôlego acende carvões, e de sua boca sai chama.
Lehelete parazsat lobbant föl, és láng megy ki szájából.
22 A força habita em seu pescoço; diante dele salta-se de medo.
Nyakán erő tanyázik, előtte szökik a csüggedés.
23 As dobras de sua carne estão apegadas [entre si]; cada uma está firme nele, e não podem ser movidas.
Húsának lafantyúi feszesek, szilárdak rajta, nem fityegnek.
24 Seu coração é rígido como uma pedra, rígido como a pedra de baixo de um moinho.
Szíve szilárd mint a kő és szilárd mint az alsó malomkő.
25 Quando ele se levanta, os fortes tremem; por [seus] abalos se recuam.
Emelkedésétől hatalmasak félnek, megtöretésétől megzavarodnak.
26 Se alguém lhe tocar com a espada, não poderá prevalecer; nem arremessar dardo, ou lança.
Ha ki karddal éri, ez nem áll meg benne, sem dárda, kopja s nyílvas.
27 Ele considera o ferro como palha, e o aço como madeira podre.
Szalmának tekinti a vasat, korhadt fának az érczet;
28 A flecha não o faz fugir; as pedras de funda são para ele como sobras de cascas.
meg nem szalasztja az íjj fia, tarlóvá változnak át rajta parittyakövek.
29 Considera toda arma como sobras de cascas, e zomba do mover da lança.
Tarlónak tekinti a buzogányt, s nevet a lándzsának süvítésén.
30 Por debaixo de si tem conchas pontiagudas; ele esmaga com suas pontas na lama.
Alul rajta kiélezett cserepek, cséplőszánt terít az iszapra.
31 Ele faz ferver as profundezas como a uma panela, e faz do mar como um pote de unguento.
Felforralja, mint a fazekat, a mélységet, olyanná teszi a tengert, mint keverő üstöt.
32 Ele faz brilhar o caminho atrás de si; faz parecer ao abismo com cabelos grisalhos.
Mögötte világít egy ösvény, őszhajnak lehet gondolni az árt.
33 Não há sobre a terra algo que se possa comparar a ele. Ele foi feito para não temer.
Nincs földön párja neki, mely alkotva van rettenthetetlennek.
34 Ele vê tudo que é alto; ele é rei sobre todos os filhos dos animais soberbos.
Minden magast lenéz, király ő mind a büszke vadak fölött.

< 41 >