Jó 39
1 Sabes tu o tempo em que as cabras montesas dão filhotes? Ou observaste tu as cervas quando em trabalho de parto?
Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;
2 Contaste os meses que elas cumprem, e sabes o tempo de seu parto?
számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?
3 Quando se encurvam, produzem seus filhos, [e] lançam de si suas dores.
Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.
4 Seus filhos se fortalecem, crescem como o trigo; saem, e nunca mais voltam a elas.
Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.
5 Quem despediu livre ao asno montês? E quem ao asno selvagem soltou das ataduras?
Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?
6 Ao qual eu dei a terra desabitada por casa, e a terra salgada por suas moradas.
Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;
7 Ele zomba do tumulto da cidade; não ouve os gritos do condutor.
nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;
8 A extensão dos montes é seu pasto; e busca tudo o que é verde.
a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.
9 Por acaso o boi selvagem quererá te servir, ou ficará junto de tua manjedoura?
Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?
10 Ou amarrarás ao boi selvagem com sua corda para o arado? Ou lavrará ele aos campos atrás de ti?
Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?
11 Confiarás nele, por ser grande sua força, e deixarás que ele faça teu trabalho?
Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?
12 Porás tua confiança nele, para que ele colha tua semente, e a junte em tua eira?
Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?
13 As asas da avestruz batem alegremente, mas são suas asas e penas como as da cegonha?
A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?
14 Ela deixa seus ovos na terra, e os esquenta no chão,
Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,
15 E se esquece de que pés podem os pisar, e os animais do campo [podem] os esmagar.
s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;
16 Age duramente para com seus filhos, como se não fossem seus, sem temer que seu trabalho tenha sido em vão.
keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;
17 Porque Deus a privou de sabedoria, e não lhe repartiu entendimento.
mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.
18 Porém quando se levanta para correr, zomba do cavalo e do seu cavaleiro.
A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.
19 És tu que dás força ao cavalo, ou que vestes seu pescoço com crina?
Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?
20 Podes tu o espantar como a um gafanhoto? O sopro de suas narinas é terrível.
Ugráltatod-e mint a sáskát?
21 Ele escarva a terra, alegra-se de sua força, [e] sai ao encontro das armas;
Fenséges tüsszögése – rettenet.
22 Ele zomba do medo, e não se espanta; nem volta para trás por causa da espada.
Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.
23 Contra ele rangem a aljava, o ferro brilhante da lança e do dardo;
Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;
24 Sacudido-se com furor, ele escarva a terra; ele não fica parado ao som da trombeta.
tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.
25 Ao som das trombetas diz: Eia! E desde longe cheira a batalha, o grito dos capitães, e o barulho.
A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.
26 Por acaso é por tua inteligência que o gavião voa, [e] estende suas asas para o sul?
A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;
27 Ou é por tua ordem que a água voa alto e põe seu ninho na altura?
avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?
28 Nas penhas ela mora e habita; no cume das penhas, e em lugares seguros.
Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;
29 Desde ali espia a comida; seus olhos avistam de longe.
onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:
30 Seus filhotes sugam sangue; e onde houver cadáveres, ali ela está.
fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.
