Jó 22
1 Então Elifaz, o temanita, respondeu, dizendo:
Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 Por acaso o homem será de [algum] proveito a Deus? Pode ele se beneficiar de algum sábio?
Az Istennek használ-é az ember? Sőt önmagának használ az okos!
3 É útil ao Todo-Poderoso que sejas justo? Ganha ele algo se os teus caminhos forem íntegros?
Gyönyörűségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 Acaso ele te repreende [e] vem contigo a juízo por causa da tua reverência?
A te isteni félelmedért fedd-é téged, és azért perel-é veled?
5 [Ou] não será por causa de tua grande malícia, e de tuas maldades que não têm fim?
Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 Porque tomaste penhor a teus irmãos sem causa, e foste tu que tiraste as roupas dos nus.
Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 Não deste de beber água ao cansado, e negaste o pão ao faminto.
Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezőtől megtagadtad a kenyeret.
8 Porém o homem poderoso teve a terra; e o homem influente habitava nela.
A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyű volt, az lakik vala rajta.
9 Às viúvas despediste vazias, e os braços dos órfãos foram quebrados.
Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 Por isso que há laços ao redor de ti, e espanto repentino te perturbou;
Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 Ou trevas, para que não vejas; e inundação de água te cobre.
Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 Por acaso Deus não está na altura dos céus? Olha, pois, para o cume das estrelas, como estão elevadas.
Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 Porém tu dizes: O que Deus sabe? Como ele julgará por entre a escuridão?
És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 As nuvens são seu esconderijo, e ele não vê; ele passeia pela abóbada do céu.
Sűrű felhők leplezik el őt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 Por acaso deste atenção para o velho caminho que pisaram os homens injustos?
Az ősvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 Tais foram cortados antes de tempo; [sobre] o fundamento deles foi derramada uma enchente.
A kik időnap előtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 Eles diziam a Deus: Afasta-te de nós! O que o Todo-Poderoso pode fazer por nós?
A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tőlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 Sendo ele o que havia enchido suas casas de bens. Seja, porém, longe de mim o conselho dos perversos.
Ő pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tőlem.
19 Os justos virão e se alegrarão; e o inocente os escarnecerá,
Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja őket:
20 [Dizendo]: Certamente nossos adversários foram destruídos, e o que sobrou deles o fogo consumiu.
Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az ő maradékjokat tűz emészti meg!
21 Reconcilia-te, pois, com [Deus], e terás paz; assim o bem virá a ti.
Bízd csak azért magadat ő reá és légy békességben: ezekből jó származik reád.
22 Aceita, pois, a instrução de sua boca, e põe suas palavras em teu coração.
Végy csak oktatást az ő szájából, és vésd szívedbe az ő beszédeit!
23 Se te converteres ao Todo-Poderoso, serás edificado; se afastares a maldade de tua tenda,
Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, és az álnokságot távol űzöd a te sátorodtól.
24 E lançares [teu] ouro no pó, o [ouro] de Ofir junto às rochas dos ribeiros,
Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 Então o próprio Todo-Poderoso será teu ouro, e tua prata maciça.
És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 Porque então te deleitarás no Todo-Poderoso, e levantarás teu rosto a Deus.
Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 Orarás a ele, e ele te ouvirá; e tu [lhe] pagarás teus votos.
Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 Aquilo que tu determinares se cumprirá a ti, e em teus caminhos a luz brilhará.
Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 Quando [alguém] for abatido, e tu disseres: Haja exaltação, Então [Deus] salvará ao humilde.
Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és ő az alázatost megtartja.
30 Ele libertará até ao que não é inocente, que será livrado pela pureza de tuas mãos.
Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.
