Jó 15
1 Então Elifaz, o temanita, respondeu, dizendo:
Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:
2 Por acaso o sábio dará como resposta vão conhecimento, e encherá seu ventre de vento oriental?
Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?
3 Repreenderá com palavras que nada servem, e com argumentos que de nada aproveitam?
Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.
4 Porém tu destróis o temor, e menosprezas a oração diante de Deus.
Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!
5 Pois tua perversidade conduz tua boca, e tu escolheste a língua dos astutos.
Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.
6 Tua boca te condena, e não eu; e teus lábios dão testemunho contra ti.
A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.
7 Por acaso foste tu o primeiro ser humano a nascer? Ou foste gerado antes dos morros?
Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?
8 Ouviste tu o segredo de Deus? Reténs tu [apenas] contigo a sabedoria?
Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?
9 O que tu sabes que nós não saibamos? [O que] tu entendes que não tenhamos [entendido]?
Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?
10 Entre nós também há os que tenham cabelos grisalhos, também há os que são muito mais idosos que teu pai.
Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.
11 Por acaso as consolações de Deus te são poucas? As mansas palavras voltadas a ti?
Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?
12 Por que o teu coração te arrebata, e por que centelham teus olhos,
Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?
13 Para que vires teu espírito contra Deus, e deixes sair [tais] tais palavras de tua boca?
Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?
14 O que é o homem, para que seja puro? E o nascido de mulher, para que seja justo?
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
15 Eis que [Deus] não confia em seus santos, nem os céus são puros diante de seus olhos;
Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:
16 Quanto menos o homem, abominável e corrupto, que bebe a maldade como água?
Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!
17 Escuta-me; eu te mostrarei; eu te contarei o que vi.
Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;
18 (O que os sábios contaram, o que não foi encoberto por seus pais,
A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;
19 A somente os quais a terra foi dada, e estranho nenhum passou por meio deles):
A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.
20 Todos os dias do perverso são sofrimento para si, o número de anos reservados ao opressor.
Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.
21 Ruídos de horrores estão em seus ouvidos; até na paz lhe sobrevém o assolador.
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
22 Ele não crê que voltará da escuridão; ao contrário, a espada o espera.
Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.
23 Anda vagueando por comida, onde quer que ela esteja. Ele sabe que o dia das trevas está prestes a acontecer.
Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.
24 Angústia e aflição o assombram, [e] prevalecem contra ele como um rei preparado para a batalha;
Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.
25 Porque ele estendeu sua mão contra Deus, e se embraveceu contra o Todo-Poderoso,
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;
26 Corre contra ele com [dureza] de pescoço, e como seus escudos grossos e levantados.
Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.
27 Porque cobriu seu rosto com sua gordura, e engordou as laterais de seu corpo.
Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;
28 E habitou em cidades desoladas cidades, em casas desabitadas; que estavam prestes a desmoronar.
És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:
29 Ele não enriquecerá, nem seu patrimônio subsistirá, nem suas riquezas se estenderão pela terra.
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.
30 Não escapará das trevas; a chama secará seus ramos, e ao sopro de sua boca desparecerá.
Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.
31 Não confie ele na ilusão para ser enganado; pois a sua recompensa será nada.
Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.
32 Não sendo ainda seu tempo, ela se cumprirá; e seu ramo não florescerá.
Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.
33 Sacudirá suas uvas antes de amadurecerem como a vide, e derramará sua flor como a oliveira.
Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.
34 Pois a ajuntamento dos hipócritas será estéril, e fogo consumirá as tendas do suborno.
Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.
35 Eles concebem a maldade, e dão à luz a perversidade; e o ventre deles prepara enganos.
Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.
