Jó 12
1 Porém Jó respondeu, dizendo:
Felélt Jób és mondta:
2 Verdadeiramente vós sois o povo; e convosco morrerá a sabedoria.
Valóban, ti vagytok ám a nép, s veletek kihal a bölcsesség!
3 Também eu tenho entendimento como vós; e não sou inferior a vós; e quem há que não saiba coisas como essas?
Nekem is van szívem mint nektek, nem esem messze tőletek, hisz kinél nem volnának effélék?
4 Eu sou o motivo de riso de meus amigos, eu que invocava a Deus, e ele me respondia; o justo e íntegro serve de riso.
Nevetségéül vagyok barátnak, ki Istent szólította s ő meghallgatta; nevetségül az igaz, a gáncstalan!
5 Na opinião de quem está descansado, a desgraça é desprezada, [como se] estivesse preparada aos que cujos pés escorregam.
A balvégzetnek megvetés, a gondtalannak vélekedése szerint, készen áll, a tántorgó lábúaknak.
6 As tendas dos ladrões têm descanso, e os que irritam a Deus estão seguros; os que trazem [seu] deus em suas mãos.
Boldogságban vannak a rablók sátrai és biztosság azoké, kik Istent haragítják, azé, ki istenét kezében hordja.
7 Verdadeiramente pergunta agora aos animais, que eles te ensinarão; e às aves dos céus, que elas te explicarão;
Azonban kérdezd csak meg a barmot, majd tanít téged, s az ég madarát, majd megjelenti neked;
8 Ou fala com a terra, que ela te ensinará; até os peixes do mar te contarão.
vagy szólj a földnek, majd tanít téged, és elbeszélik neked a tenger halai.
9 Quem entre todas estas coisas não entende que a mão do SENHOR faz isto?
Ki ne tudná mindezekből, hogy az Örökkévaló keze cselekedte ezt;
10 Em sua mão está a alma de tudo quanto vive, e o espírito de toda carne humana.
kinek kezében van minden élőnek a lelke, s minden ember testének a szelleme.
11 Por acaso o ouvido não distingue as palavras, e o paladar prova as comidas?
Nemde a fül vizsgálja a szavakat s az íny az ételt ízleli meg?
12 Nos velhos está o conhecimento, e na longa idade o entendimento.
Aggastyánokban van bölcsesség, s hosszú élet: értelmesség.
13 Com [Deus] está a sabedoria e a força; o conselho e o entendimento lhe pertencem.
Ő nála van bölcsesség és erő, övé tanács és értelmesség!
14 Eis que o que ele derruba não pode ser reconstruído; e ninguém pode libertar o homem a quem ele aprisiona.
Lám, lerombol s nem építtetik föl, rázár valakire s nem nyittatik ki neki.
15 Eis que, [quando] ele detém as águas, elas se secam; [quando] ele as deixa sair, elas transtornam a terra.
Im elrekeszt vizeket s kiszáradnak – megereszti őket s feldúlják a földet.
16 Com ele está a força e a sabedoria; Seu é o que erra, e o que faz errar.
Ő nála van hatalom és üdvösség, övé a tévelygő és a megtévesztő.
17 Ele leva os conselheiros despojados, e faz os juízes enlouquecerem.
Járatja a tanácsosokat megfosztottan s a bírákat megtébolyítja;
18 Ele solta a atadura dos reis, e ata um cinto a seus lombos.
a királyok kötelékét föloldotta és reákötött övet az ő derekukra;
19 Ele leva os sacerdotes despojados, e transtorna os poderosos.
járatja a papokat megfosztottan s a szilárdakat elferdíti;
20 Ele tira a fala daqueles a quem os outros confiam, e tira o juízo dos anciãos.
megvonja a biztosszavúak beszédjét s a véneknek eszét elveszi;
21 Ele derrama menosprezo sobre os príncipes, e afrouxa o cinto dos fortes.
csúfot önt a nemesekre s a hatalmasoknak kötését meglazítja.
22 Ele revela as profundezas das trevas, e traz a sombra de morte à luz.
Feltár mély dolgokat a sötétségből s kihozza világosságra a vakhomályt.
23 Ele multiplica as nações, e ele as destrói; ele dispersa as nações, e as reúne.
Nagyra növeszti a nemzeteket s elveszíti, kiterjeszti a nemzeteket és elviszi.
24 Ele tira o entendimento dos líderes do povo da terra, e os faz vaguear pelos desertos, sem caminho.
Szívét veszi az ország népe fejeinek s eltévelyíti úttalan pusztaságban;
25 Nas trevas andam apalpando, sem terem luz; e os faz cambalear como a bêbados.
tapogatóznak sötétségben világosság nélkül, s eltévelyíti őket mint a részeget.
