Jó 11
1 Então Zofar, o naamita, respondeu, dizendo:
Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:
2 Por acaso a multidão de palavras não seria respondida? E o homem falador teria razão?
Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?
3 Por acaso tuas palavras tolas faria as pessoas se calarem? E zombarias tu, e ninguém te envergonharia?
Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?
4 Pois disseste: Minha doutrina é pura, e eu sou limpo diante de teus olhos.
Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!
5 Mas na verdade, queria eu que Deus falasse, e abrisse seus lábios contra ti,
Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,
6 E te fizesse saber os segredos da sabedoria, porque o verdadeiro conhecimento tem dois lados; por isso sabe tu que Deus tem te castigado menos que [mereces] por tua perversidade.
hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.
7 Podes tu compreender os mistérios de Deus? Chegarás tu à perfeição do Todo-Poderoso?
Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?
8 [Sua sabedoria] é mais alta que os céus; que tu poderás fazer? E mais profunda que o Xeol; que tu poderás conhecer? (Sheol h7585)
Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg? (Sheol h7585)
9 Sua medida é mais comprida que a terra, e mais larga que o mar.
Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.
10 Se ele passar, e prender, ou se ajuntar [para o julgamento], quem poderá o impedir?
Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?
11 Pois ele conhece as pessoas vãs, e vê a maldade; por acaso ele não a consideraria?
Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.
12 O homem tolo se tornará entendido quando do asno selvagem nascer um humano.
Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.
13 Se tu preparares o teu coração, e estenderes a ele tuas mãos;
Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –
14 Se alguma maldade houver em tua mão, lança-a de ti, e não deixes a injustiça habitar em tuas tendas;
ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –
15 Então levantarás teu rosto sem mácula; estarás firme, e não temerás;
bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;
16 E esquecerás teu sofrimento, [ou] lembrarás dele como de águas que já passaram;
bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.
17 E [tua] vida será mais clara que o meio-dia; ainda que haja trevas, tu serás como o amanhecer.
S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.
18 E serás confiante, porque haverá esperança; olharás em redor, [e] repousarás seguro.
És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;
19 E te deitarás, e ninguém te causará medo; e muitos suplicarão a ti.
heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.
20 Porém os olhos dos maus se enfraquecerão, e o refúgio deles perecerá; a esperança deles será a morte.
De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.
