< Salmos 130 >

1 Das profundezas a ti clamo, ó Senhor.
Zarándoklás éneke. A mélységből szólítlak, Örökkévaló!
2 Senhor, escuta a minha voz: sejam os teus ouvidos atentos à voz das minhas suplicas.
Uram, hallgass szavamra, legyenek füleid figyelmesek könyörgésem szavára!
3 Se tu, Senhor, observares as iniquidades, Senhor, quem subsistirá?
Ha bünöket őrzöl meg, Jáh, Uram, ki állhat meg?
4 Porém contigo está o perdão, para que sejas temido.
Mert nálad a bűnbocsátás, azért hogy féljünk téged.
5 Aguardo ao Senhor; a minha alma o aguarda, e espero na sua palavra.
Reménykedtem az Örökkévalóban, reménykedett a lelkem és ígéjére várakoztam.
6 A minha alma aguarda ao Senhor, mais do que os guardas pela manhã, mais do que aqueles que vigiam pela manhã.
Lelkem várt az Úrra, inkább mint őrök a reggelre, mint őrök a reggelre.
7 Espere Israel no Senhor, porque no Senhor há misericórdia, e nele há abundante redenção.
Várakozzál, Izraél, az Örökkévalóra, mert az Örökkévalónál van a szeretet, és bőviben van nála a megváltás;
8 E ele remirá a Israel de todas as suas iniquidades.
és Ő meg fogja váltani Izraélt mind a bűneitől!

< Salmos 130 >