Salmos 109
1 Ó Deus do meu louvor, não te cales,
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 Pois a boca do ímpio e a boca do enganador estão abertas contra mim: tem falado contra mim com uma língua mentirosa.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 Eles me cercaram com palavras odiosas, e pelejaram contra mim sem causa.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 Em recompensa do meu amor são meus adversários: mas eu faço oração.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 E me deram mal pelo bem, e ódio pelo meu amor.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Põe sobre ele um ímpio, e Satanás esteja à sua direita.
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 Quando for julgado, saia condenado; e a sua oração se lhe torne em pecado.
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 Sejam poucos os seus dias, e outro tome o seu ofício.
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 Sejam órfãos os seus filhos, e viúva sua mulher.
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Sejam vagabundos e pedintes os seus filhos, e busquem o pão dos seus lugares desolados.
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 Lance o credor a mão a tudo quanto tenha, e despojem os estranhos o seu trabalho.
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 Não haja ninguém que se compadeça dele, nem haja quem favoreça os seus órfãos.
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 Desapareça a sua posteridade, o seu nome seja apagado na seguinte geração.
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 Esteja na memória do Senhor a iniquidade de seus pais, e não se apague o pecado de sua mãe.
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 Antes estejam sempre perante o Senhor, para que faça desaparecer a sua memória da terra.
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 Porquanto não se lembrou de fazer misericórdia; antes perseguiu ao varão aflito e ao necessitado, para que pudesse até matar o quebrantado de coração.
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 Visto que amou a maldição, ela lhe sobrevenha, e assim como não desejou a benção, ela se afaste dele.
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 Assim como se vestiu de maldição, como dum vestido, assim penetre ela nas suas entranhas como água, e em seus ossos como azeite.
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 Seja para ele como o vestido que o cobre, e como cinto que o cinja sempre.
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 Seja este o galardão dos meus contrários, da parte do Senhor, e dos que falam mal contra a minha alma.
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 Mas tu, Deus Senhor, trata comigo por amor do teu nome, porque a tua misericórdia é boa; livra-me,
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 Pois estou aflito e necessitado, e o meu coração está ferido dentro de mim.
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 Vou-me como a sombra que declina; sou sacudido como o gafanhoto.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 De jejuar estão enfraquecidos os meus joelhos, e a minha carne emagrece.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 E ainda lhes sou opróbrio; quando me contemplam, movem as cabeças.
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Ajuda-me, Senhor Deus meu, salva-me segundo a tua misericórdia.
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 Para que saibam que esta é a tua mão, e que tu, Senhor, o fizeste.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 Amaldiçoem eles, mas abençoa tu: quando se levantarem fiquem confundidos; e alegre-se o teu servo.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Vistam-se os meus adversários de vergonha, e cubram-se com a sua própria confusão como com uma capa.
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 Louvarei grandemente ao Senhor com a minha boca: louva-lo-ei entre a multidão.
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 Pois se porá à mão direita do pobre, para o livrar dos que condenam a sua alma.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.
