Provérbios 9
1 A Sabedoria já edificou a sua casa, já lavrou as suas sete colunas.
Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.
2 Já sacrificou as suas vítimas, misturou o seu vinho: e já preparou a sua mesa.
Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.
3 Já mandou as suas criadas, já anda convidando desde as alturas da cidade, dizendo:
Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.
4 Quem é simples, volte-se para aqui. Aos faltos de entendimento diz:
Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:
5 Vinde, comei do meu pão, e bebei do vinho que tenho misturado.
Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!
6 Deixai a parvoice, e vivei; e andai pelo caminho do entendimento.
Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.
7 O que repreende ao escarnecedor, afronta toma para si; e o que redargue ao ímpio, pega-se-lhe a sua mancha.
A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.
8 Não repreendas ao escarnecedor, para que te não aborreça: repreende ao sábio, e amar-te-á.
Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.
9 Dá ao sábio, e ele se fará mais sábio: ensina ao justo, e se aumentará em doutrina.
Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.
10 O temor do Senhor é o princípio da sabedoria, e a ciência do Santo a prudência.
A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.
11 Porque por mim se multiplicam os teus dias, e anos de vida se te aumentarão.
Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.
12 Se fores sábio, para ti sábio serás; e, se fores escarnecedor, tu só o suportarás.
Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.
13 A mulher louca é alvoroçadora, é simples, e não sabe coisa nenhuma.
Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.
14 E assenta-se à porta da sua casa sobre uma cadeira, nas alturas da cidade,
Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,
15 Para chamar aos que passam pelo caminho, e endireitam as suas veredas, dizendo:
hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.
16 Quem é simples, volte-se para aqui. E aos faltos de entendimento diz:
Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:
17 As águas roubadas são doces, e o pão tomado às escondidas é suave.
Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!
