Provérbios 8
1 Não clama porventura a sabedoria, e a inteligência não dá a sua voz?
Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;
2 No cume das alturas, junto ao caminho, nas encruzilhadas das veredas se põe.
magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,
3 Da banda das portas da cidade, à entrada da cidade, e à entrada das portas está gritando.
kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:
4 A vós, ó homens, clamo; e a minha voz se dirige aos filhos dos homens.
Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.
5 Entendei, ó símplices, a prudência: e vós, loucos, entendei do coração.
Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!
6 Ouvi, porque falarei coisas excelentes: os meus lábios se abrirão para a equidade.
Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:
7 Porque a minha boca proferirá a verdade, e os meus lábios abominam a impiedade.
mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.
8 Em justiça estão todas as palavras da minha boca: não há nelas nenhuma coisa tortuosa nem perversa.
Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;
9 Todas elas são retas para o que bem as entende, e justas para os que acham o conhecimento.
mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.
10 Aceitai a minha correção, e não a prata: e o conhecimento, mais do que o ouro fino escolhido.
Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.
11 Porque melhor é a sabedoria do que os rubins; e tudo o que mais se deseja não se pode comparar com ela.
Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.
12 Eu, a sabedoria, habito com a prudência, e acho a ciência dos conselhos.
Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.
13 O temor do Senhor é aborrecer o mal: a soberba, e a arrogância, e o mau caminho, e a boca perversa, aborreço.
Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.
14 Meu é o conselho e verdadeira sabedoria: eu sou o entendimento, minha é a fortaleza.
Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.
15 Por mim reinam os reis e os príncipes ordenam justiça.
Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;
16 Por mim dominam os dominadores, e príncipes, todos os juízes da terra.
általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.
17 Eu amo aos que me amam, e os que de madrugada me buscam me acharão.
Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.
18 Riquezas e honra estão comigo; como também opulência durável e justiça.
Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.
19 Melhor é o meu fruto do que o fino ouro e do que o ouro refinado, e as minhas novidades do que a prata escolhida.
Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.
20 Faço andar pelo caminho da justiça, no meio das veredas do juízo.
Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:
21 Para que faça herdar bens permanentes aos que me amam, e eu encha os seus tesouros.
hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.
22 O Senhor me possuiu no princípio de seus caminhos, desde então, e antes de suas obras.
Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.
23 Desde a eternidade fui ungida, desde o princípio, antes do começo da terra.
Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.
24 Quando ainda não havia abismos, fui gerada, quando ainda não havia fontes carregadas de águas.
Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;
25 Antes que os montes se houvessem assentado, antes dos outeiros, eu era gerada.
mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;
26 Ainda não tinha feito a terra, nem os campos, nem o princípio dos mais miúdos do mundo.
míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.
27 Quando preparava os céus, ai estava eu, quando compassava ao redor a face do abismo,
Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;
28 Quando afirmava as nuvens de cima, quando fortificava as fontes do abismo,
midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;
29 Quando punha ao mar o seu termo, para que as águas não trespassassem o seu mando, quando compunha os fundamentos da terra.
midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.
30 Então eu estava com ele por aluno: e eu era cada dia as suas delícias, folgando perante ele em todo o tempo;
Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,
31 Folgando no seu mundo habitável, e achando as minhas delícias com os filhos dos homens.
játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.
32 Agora, pois, filhos, ouvi-me, porque bem-aventurados serão os que guardarem os meus caminhos.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.
33 Ouvi a correção, e sede sábios, e não a rejeiteis.
Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.
34 Bem-aventurado o homem que me dá ouvidos, velando às minhas portas cada dia, esperando às hombreiras das minhas entradas.
Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.
35 Porque o que me achar achará a vida, e alcançará favor do Senhor.
Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;
36 Mas o que pecar contra mim violentará a sua própria alma: todos os que me aborrecem amam a morte.
de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.
