Provérbios 7
1 Filho meu, guarda as minhas palavras, e esconde dentro de ti os meus mandamentos.
Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.
2 Guarda os meus mandamentos, e vive; e a minha lei, como as meninas dos teus olhos.
Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.
3 Ata-os aos teus dedos, escreve-os na táboa do teu coração.
Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.
4 Dize à sabedoria, Tu és minha irmã; e à prudência chama parenta.
Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;
5 Para te guardarem da mulher alheia, da estrangeira, que lisongeia com as suas palavras.
hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.
6 Porque da janela da minha casa, por minhas grades olhando eu,
Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.
7 Vi entre os símplices, descobri entre os moços, um mancebo falto de juízo,
Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:
8 Que passava pela rua junto à sua esquina, e seguia o caminho da sua casa;
elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,
9 No crepúsculo, à tarde do dia, na tenebrosa noite e na escuridão;
szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.
10 E eis que uma mulher lhe saiu ao encontro, com enfeites de prostituta, e astuta de coração:
S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;
11 Esta era alvoroçadora, e contenciosa; não paravam em sua casa os seus pés;
zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:
12 Agora por fora, depois pelas ruas, e espreitando por todos os cantos:
egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.
13 E pegou dele, e o beijou; esforçou o seu rosto, e disse-lhe:
Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:
14 Sacrifícios pacíficos tenho comigo; hoje paguei os meus votos.
Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;
15 Por isto saí ao encontro a buscar diligentemente a tua face, e te achei.
azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.
16 Já cobri a minha cama com cobertas de tapeçaria, com obras lavradas com linho fino do Egito.
Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;
17 Já perfumei o meu leito com mirra, aloes, e canela.
behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.
18 Vem, saciemo-nos de amores até pela manhã: alegremo-nos com amores.
Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.
19 Porque já o marido não está em sua casa: foi fazer uma jornada ao longe:
Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;
20 Um saquitel de dinheiro levou na sua mão: ao dia apontado virá a sua casa.
a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.
21 Seduziu-o com a multidão das suas palavras, com as lisonjas dos seus lábios o persuadiu.
Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.
22 Segue-a logo, como boi que vai ao matadouro, e como o louco ao castigo das prisões;
Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;
23 Até que a flecha lhe atravesse o fígado, como a ave que se apressa para o laço, e não sabe que está armado contra a sua vida.
mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.
24 Agora pois, filhos, dai-me ouvidos, e estai atentos às palavras da minha boca.
Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:
25 Não se desvie para os seus caminhos o teu coração, e não andes perdido nas suas veredas.
ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;
26 Porque a muitos feridos derribou; e são muitíssimos os que por ela foram mortos.
mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.
