Jó 26
1 Porém Job respondeu e disse:
Jób pedig felele, és monda:
2 Como ajudaste aquele que não tinha força? e sustentaste o braço que não tinha vigor?
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 Como aconselhaste aquele que não tinha sabedoria, e plenamente lhe fizeste saber a causa, assim como era?
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 A quem proferiste palavras? e cujo é o espírito que saiu de ti?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 Os mortos tremem debaixo das águas, com os seus moradores delas.
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 O norte estende sobre o vazio: a terra pendura sobre o nada.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Prende as águas nas suas nuvens, todavia a nuvem não se rasga debaixo delas.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 Encobre a face do seu trono, e sobre ela estende a sua nuvem.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 Assinalou limite sobre a superfície das águas ao redor delas, até que se acabem a luz e as trevas.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 As colunas do céu tremem, e se espantam da sua ameaça.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 Com a sua força fende o mar, e com o seu entendimento abate a sua soberba.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 Pelo seu espírito ornou os céus: a sua mão formou a serpente enroscadiça.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Eis que isto são só as bordas dos seus caminhos; e quão pouco é o que temos ouvido dele! Quem pois entenderia o trovão do seu poder?
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
