< 2 Crônicas 10 >

1 E foi Roboão a Sichem, porque todo o Israel tinha vindo a Sichem para o fazerem rei.
Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izráel, hogy őt királylyá választanák.
2 Sucedeu pois que, ouvindo-o Jeroboão, filho de Nebat (o qual estava então no Egito para onde fugira da presença do rei Salomão), voltou Jeroboão do Egito.
Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Égyiptomból.
3 Porque enviaram a ele, e o chamaram: e veio pois Jeroboão com todo o Israel: e falaram a Roboão dizendo:
És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván:
4 Teu pai fez duro o nosso jugo, alivia tu pois agora a dura servidão de teu pai, e o pesado jugo dele, que nos tinha imposto, e servir-te-emos.
A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.
5 E ele lhes disse: daqui a três dias tornai a mim. Então o povo se foi.
És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom róla, azután jőjjetek hozzám. Elméne azért a nép.
6 E teve Roboão conselho com os anciãos, que estiveram perante Salomão seu pai, enquanto viveu, dizendo: Como aconselhais vós que se responda a este povo?
És tanácskozék Roboám király a vén emberekkel, a kik Salamon előtt az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
7 E eles lhe falaram, dizendo: Se te fizeres benigno e afável com este povo, e lhes falares boas palavras, todos os dias serão teus servos.
És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
8 Porém ele deixou o conselho, que os anciãos lhe deram: e teve conselho com os mancebos, que haviam crescido com ele, e estavam perante ele.
De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
9 E disse-lhes: Que aconselhais vós, que respondamos a este povo? que me falou, dizendo: alivia-nos o jugo que teu pai nos impoz?
És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett.
10 E os mancebos, que com ele haviam crescido, lhe falaram, dizendo: Assim dirás a este povo, que te falou, dizendo: Teu pai agravou o nosso jugo, tu porém alivia-nos: assim pois lhes falarás: O meu dedo mínimo é mais grosso do que os lombos de meu pai
Akkor felelének az ifjak, a kik ő vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erősebb atyám derekánál;
11 Assim que se meu pai vos fez carregar dum jugo pesado, eu ainda acrescentarei sobre o vosso jugo: meu pai vos castigou com açoites, porém eu vos castigarei com escorpiões.
Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
12 Veio pois Jeroboão, e todo o povo a Roboão, no terceiro dia, como o rei tinha ordenado, dizendo: tornai a mim ao terceiro dia.
És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon.
13 E o rei lhe respondeu asperamente: porque o rei Roboão deixou o conselho dos anciãos.
És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát.
14 E falou-lhes conforme ao conselho dos mancebos, dizendo: Meu pai agravou o vosso jugo, porém eu lhe acrescentarei mais: meu pai vos castigou com açoites, porém eu vos castigarei com escorpiões.
És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
15 Assim o rei não deu ouvidos ao povo, porque esta mudança vinha de Deus, para que o Senhor confirmasse a sua palavra, a qual falara pelo ministério d'Ahias, o silonita, a Jeroboão, filho de Nebat.
És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítené az Úr az ő beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
16 Vendo pois todo o Israel, que o rei lhes não dava ouvidos, então o povo respondeu ao rei, dizendo: Que parte temos nós com David? já não temos herança no filho d'Isai; Israel, cada um às suas tendas! Olha agora pela tua casa, ó David. Assim todo o Israel se foi para as suas tendas.
Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;
17 Porém, quanto aos filhos de Israel, que habitavam nas cidades de Judá, sobre eles reinou Roboão.
Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
18 Então o rei Roboão enviou a Hadoram, que tinha cargo dos tributos; porém os filhos de Israel o apedrejaram com pedras, de que morreu: então o rei Roboão se esforçou a subir para o seu carro, e fugiu para Jerusalém.
És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedőt, megkövezék őt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.
19 Assim se rebelaram os israelitas contra a casa de David, até ao dia de hoje.
Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.

< 2 Crônicas 10 >