Cantares de Salomâo 1
1 Cantico de canticos, que é de Salomão.
Énekek éneke, mely Salamoné.
2 Beije-me elle com os beijos da sua bocca; porque melhor é o teu amor do que o vinho.
Csókoljon meg engem az ő szájának csókjaival; mert a te szerelmeid jobbak a bornál.
3 Para cheirar são bons os teus unguentos, como o unguento derramado o teu nome é; por isso as virgens te amam.
A te drága kenetid jók illatozásra; a te neved kiöntött drága kenet; azért szeretnek téged a leányok.
4 Leva-me tu, correremos após ti. O rei me introduziu nas suas recamaras: em ti nos regozijaremos e nos alegraremos: do teu amor nos lembraremos, mais do que do vinho: os rectos te amam.
Vonj engemet te utánad, hadd fussunk! Bevitt engem a király az ő ágyasházába; örvendezünk és vígadunk te benned, előszámláljuk a te szerelmeidet, melyek jobbak a bornál, méltán szeretnek téged.
5 Morena sou, porém aprazivel, ó filhas de Jerusalem, como as tendas de Kedar, como as cortinas de Salomão.
Fekete vagyok, de szép, Jeruzsálem leányai; mint Kédár sátrai és Salamon szőnyegei.
6 Não olheis para o eu ser morena; porque o sol resplandeceu sobre mim: os filhos de minha mãe se indignaram contra mim, pozeram-me por guarda de vinhas; a minha vinha que me pertence não guardei.
Ne nézzetek engem, hogy én fekete vagyok, hogy a nap lesütött engem; az én anyámnak fiai ellenem megharagudtak, a szőlőknek őrizőjévé tettek engem, – a magam szőlőjét nem őriztem.
7 Dize-me, ó tu, a quem a minha alma ama: Onde apascentas o teu rebanho, onde o recolhes pelo meio-dia: pois por que razão seria eu como a que se cobre ao pé dos rebanhos de teus companheiros?
Mondd meg nékem, te, a kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol deleltetsz délben; mert miért legyek én olyan, mint a ki elfátyolozza magát, társaid nyájainál?
8 Se tu o não sabes, ó mais formosa entre as mulheres, sae-te pelas pizadas das ovelhas, e apascenta as tuas cabras junto ás moradas dos pastores.
Mivelhogy nem tudod, oh asszonyok között legszebb! jőjj ki a nyájnak nyomdokain, és őrizd a te kecskéidet a pásztoroknak sátorai körül.
9 Ás eguas dos carros de Pharaó te comparo, ó amiga minha.
A Faraó szekereiben való paripákhoz hasonlítlak téged, én mátkám.
10 Agradaveis são as tuas faces entre os teus enfeites, o teu pescoço com os collares.
Szépek a te orczáid a halántékra valólánczokban, a te nyakad a gyöngysorokban.
11 Enfeites d'oiro te faremos, com bicos de prata.
Arany lánczokat csinálunk néked, ezüstből csinált gyöngyökkel.
12 Emquanto o rei está assentado á sua mesa, dá o meu nardo o seu cheiro.
Mikor a király az ő asztalánál ül, nárdusnak jóillatja származik én tőlem.
13 O meu amado é para mim um ramalhete de myrrha, morará entre os meus peitos.
Olyanaz én szerelmesem nékem, mint egy kötés mirha, mely az én kebeleim között hál.
14 Um cacho de Chypre nas vinhas d'Engedi é para mim o meu amado.
Mint az Engedi szőlőiben a cziprusfürt, olyannékem az én szerelmesem.
15 Eis que és formosa, ó amiga minha, eis que és formosa: os teus olhos são como os das pombas.
Ímé, szép vagy én mátkám, ímé, szép vagy, a te szemeid olyanok, mint a galambok.
16 Eis que és gentil e agradavel, ó amado meu; o nosso leito é viçoso.
Ímé, te is szép vagy én szerelmesem, gyönyörűséges, és a mi nyoszolyánk zöldellő.
17 As traves da nossa casa são de cedro, as nossas varandas de cypreste.
A mi házainknak gerendái czédrusfák, és a mi mennyezetünk cziprusfa.
