Salmos 95

1 Vinde, cantemos ao Senhor: jubilemos á rocha da nossa salvação.

Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának!

2 Apresentemo-nos ante a sua face com louvores, e celebremol-o com psalmos.

Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel.

3 Porque o Senhor é Deus grande, e Rei grande sobre todos os deuses.

Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül.

4 Nas suas mãos estão as profundezas da terra, e as alturas dos montes são suas.

A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi.

5 Seu é o mar, e elle o fez, e as suas mãos formaram a terra secca.

A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták.

6 Ó, vinde, adoremos e prostremo-nos: ajoelhemos diante do Senhor que nos creou.

Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt!

7 Porque elle é o nosso Deus, e nós povo do seu pasto e ovelhas da sua mão. Se hoje ouvirdes a sua voz,

Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát.

8 Não endureçaes os vossos corações, assim como na provocação e como no dia da tentação no deserto

Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában:

9 Quando vossos paes me tentaram, me provaram, e viram a minha obra.

A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet.

10 Quarenta annos estive desgostado com esta geração, e disse: É um povo que erra do coração, e não tem conhecido os meus caminhos.

Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat!

11 A quem jurei na minha ira que não entrarão no meu repouso.

A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére.