Salmos 144
1 Bemdito seja o Senhor, minha rocha, que ensina as minhas mãos para a peleja e os meus dedos para a guerra;
Dávidé. Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat.
2 Benignidade minha e fortaleza minha; alto retiro meu e meu libertador és tu: escudo meu, em quem eu confio, e que me sujeita o meu povo.
Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.
3 Senhor, que é o homem, para que o conheças, e o filho do homem, para que o estimes?
Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felőle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?
4 O homem é similhante á vaidade; os seus dias são como a sombra que passa.
Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.
5 Abaixa, ó Senhor, os teus céus, e desce; toca os montes, e fumegarão.
Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!
6 Vibra os teus raios, e dissipa-os; envia as tuas frechas, e desbarata-os.
Lövelj villámot és hányd szerte őket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.
7 Estende as tuas mãos desde o alto; livra-me, e, arrebata-me das muitas aguas e das mãos dos filhos estranhos,
Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekből, az idegen-fiak kezéből;
8 Cuja bocca falla vaidade, e a sua direita é direita de falsidade.
A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.
9 A ti, ó Deus, cantarei um cantico novo, com o psalterio e instrumento de dez cordas te cantarei louvores.
Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;
10 A ti, que dás a salvação aos reis, e que livras a David, teu servo, da espada maligna.
Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.
11 Livra-me, e tira-me das mãos dos filhos estranhos, cuja bocca falla vaidade, e a sua direita é direita de iniquidade;
Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezéből, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.
12 Para que nossos filhos sejam como plantas crescidas na sua mocidade; para que as nossas filhas sejam como pedras d'esquina lavradas á moda de palacio.
Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nőve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.
13 Para que as nossas dispensas se encham de todo o provimento; para que os nossos gados produzam a milhares e a dezenas de milhares nas nossas ruas.
Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelőinken.
14 Para que os nossos bois sejam fortes para o trabalho; para que não haja nem assaltos, nem saidas, nem gritos nas nossas ruas.
Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.
15 Bemaventurado o povo, ao qual assim acontece: bemaventurado é o povo cujo Deus é o Senhor.
Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az ő Istene.
