Salmos 141

1 Senhor, a ti clamo, escuta-me; inclina os teus ouvidos á minha voz, quando a ti clamar.

Dávid zsoltára. Uram! hívlak téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak téged.

2 Suba a minha oração perante a tua face como incenso, e as minhas mãos levantadas sejam como o sacrificio da tarde.

Mint jóillatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.

3 Põe, ó Senhor, uma guarda á minha bocca: guarda a porta dos meus labios.

Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed az én ajkaim nyílását!

4 Não inclines o meu coração a coisas más, a praticar obras más, com aquelles que obram a iniquidade; e não coma das suas delicias.

Ne engedd szívemet rosszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!

5 Fira-me o justo, será uma benignidade; e reprehenda-me, será um excellente oleo, que me não quebrará a cabeça; porque orarei nas suas proprias calamidades.

Ha igaz fedd engem: jól van az; ha dorgál engem: mintha fejem kenné. Nem vonakodik fejem, sőt még imádkozom is értök nyavalyájokban.

6 Quando os seus juizes forem derribados pelos lados da rocha, ouvirão as minhas palavras, pois são agradaveis.

Ha sziklához paskoltatnak az ő bíráik, akkor hallgatják az én beszédeimet, mert gyönyörűségesek.

7 Os nossos ossos são espalhados á bocca da sepultura como se alguem fendera e partira lenha em terra. (Sheol h7585)

Mint a ki a földet vágja és hányja, úgy szóratnak szét csontjaik a Seol torkában. (Sheol h7585)

8 Mas os meus olhos te contemplam, o Deus, Senhor: em ti confio; não desnudes a minha alma.

De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek; hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet!

9 Guarda-me dos laços que me armaram; e dos laços corrediços dos que obram a iniquidade.

Őrizz meg a tőrtől, a mit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!

10 Caiam os impios nas suas proprias redes, até que eu tenha escapado inteiramente.

Essenek az álnokok saját tőreikbe; míg én egyben általmegyek!