< Salmos 129 >
1 Muitas vezes me angustiaram desde a minha mocidade, diga agora Israel:
Zarándoklás éneke. Sokat szorongattak engem ifjúkorom óta – mondja csak Izraél –
2 Muitas vezes me angustiaram desde a minha mocidade, todavia não prevaleceram contra mim.
sokat szorongattak engem ifjúkorom óta, még sem bírtak velem!
3 Os lavradores araram sobre as minhas costas: compridos fizeram os seus sulcos.
Hátamon szántottak a szántók, hosszúra húzták barázdájukat.
4 O Senhor é justo: cortou as cordas dos impios.
Az Örökkévaló igazságos: szétvágta a gonoszok kötelét.
5 Sejam confundidos, e voltem para traz, todos os que aborrecem a Sião.
Szégyent valljanak és hátráljanak meg mind a Czión gyűlölői;
6 Sejam como a herva dos telhados, que se secca antes que a arranquem.
legyenek mint a háztetők fűve, mely mielőtt kitépik, elszáradt;
7 Com a qual o segador não enche a sua mão, nem o que ata os feixes enche o seu braço.
melylyel nem töltötte meg markát az arató, sem ölét a kévekötő,
8 Nem tão pouco os que passam digam: A benção do Senhor seja sobre vós: nós vos abençoamos em nome do Senhor.
s nem mondták az arra menők: az Örökkévaló áldása reátok! Áldunk titeket az Örökkévaló nevében!