< Salmos 120 >
1 Na minha angustia clamei ao Senhor, e me ouviu.
Grádicsok éneke. Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték, és meghallgata engem.
2 Senhor, livra a minha alma dos labios mentirosos e da lingua enganadora.
Mentsd meg, Uram, lelkemet a hazug ajaktól és a csalárd nyelvtől!
3 Que te será dado, ou que te será accrescentado, lingua enganadora?
Mit adjanak néked, vagy mit nyujtsanak néked, te csalárd nyelv?!
4 Frechas agudas do valente, com brazas vivas de zimbro.
Vitéznek hegyes nyilait fenyőfa parázsával.
5 Ai de mim, que peregrino em Mesech, e habito nas tendas de Kedar.
Jaj nékem, hogy Mésekben bujdosom és a Kédár sátrai közt lakom!
6 A minha alma bastante tempo habitou com os que detestam a paz.
Sok ideje lakozik az én lelkem a békességnek gyűlölőivel!
7 Pacifico sou, porém quando eu fallo já elles procuram guerra.
Magam vagyok a békesség, de mihelyt megszólalok, ők viadalra készek.