Salmos 109
1 Ó Deus do meu louvor, não te cales,
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. Én dicséretemnek Istene, ne hallgass!
2 Pois a bocca do impio e a bocca do enganador estão abertas contra mim: teem fallado contra mim com uma lingua mentirosa.
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem.
3 Elles me cercaram com palavras odiosas, e pelejaram contra mim sem causa.
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül.
4 Em recompensa do meu amor são meus adversarios: mas eu faço oração.
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom.
5 E me deram mal pelo bem, e odio pelo meu amor.
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért.
6 Põe sobre elle um impio, e Satanaz esteja á sua direita.
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől.
7 Quando fôr julgado, saia condemnado; e a sua oração se lhe torne em peccado.
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen.
8 Sejam poucos os seus dias, e outro tome o seu officio.
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el.
9 Sejam orphãos os seus filhos, e viuva sua mulher.
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé.
10 Sejam vagabundos e pedintes os seus filhos, e busquem o pão dos seus logares desolados.
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek eledelt.
11 Lance o credor a mão a tudo quanto tenha, e despojem os estranhos o seu trabalho.
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét.
12 Não haja ninguem que se compadeça d'elle, nem haja quem favoreça os seus orphãos.
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson iránta, és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin!
13 Desappareça a sua posteridade, o seu nome seja apagado na seguinte geração.
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök!
14 Esteja na memoria do Senhor a iniquidade de seus paes, e não se apague o peccado de sua mãe.
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék!
15 Antes estejam sempre perante o Senhor, para que faça desapparecer a sua memoria da terra.
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről,
16 Porquanto não se lembrou de fazer misericordia; antes perseguiu ao varão afflicto e ao necessitado, para que podesse até matar o quebrantado de coração.
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje.
17 Visto que amou a maldição, ella lhe sobrevenha, e assim como não desejou a benção, ella se affaste d'elle.
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle.
18 Assim como se vestiu de maldição, como d'um vestido, assim penetre ella nas suas entranhas como agua, e em seus ossos como azeite.
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj.
19 Seja para elle como o vestido que o cobre, e como cinto que o cinja sempre.
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát.
20 Seja este o galardão dos meus contrarios, da parte do Senhor, e dos que fallam mal contra a minha alma.
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre.
21 Mas tu, Deus Senhor, trata comigo por amor do teu nome, porque a tua misericordia é boa; livra-me,
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem!
22 Pois estou afflicto e necessitado, e o meu coração está ferido dentro de mim.
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem.
23 Vou-me como a sombra que declina; sou sacudido como o gafanhoto.
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska.
24 De jejuar estão enfraquecidos os meus joelhos, e a minha carne emmagrece.
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől.
25 E ainda lhes sou opprobrio; quando me contemplam, movem as cabeças.
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják.
26 Ajuda-me, Senhor Deus meu, salva-me segundo a tua misericordia.
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint!
27 Para que saibam que esta é a tua mão, e que tu, Senhor, o fizeste.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed munkája ez, hogy te cselekedted ezt, Uram!
28 Amaldiçoem elles, mas abençoa tu: quando se levantarem fiquem confundidos; e alegre-se o teu servo.
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád.
29 Vistam-se os meus adversarios de vergonha, e cubram-se com a sua propria confusão como com uma capa.
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe!
30 Louvarei grandemente ao Senhor com a minha bocca: louval-o-hei entre a multidão.
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette!
31 Pois se porá á mão direita do pobre, para o livrar dos que condemnam a sua alma.
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét.
