Salmos 105
1 Louvae ao Senhor, e invocae o seu nome; fazei conhecidas as suas obras entre os povos.
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
2 Cantae-lhe, cantae-lhe psalmos: fallae de todas as suas maravilhas.
Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
3 Gloriae-vos no seu sancto nome: alegre-se o coração d'aquelles que buscam ao Senhor.
Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Buscae ao Senhor e a sua força: buscae a sua face continuamente.
Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
5 Lembrae-vos das maravilhas que fez, dos seus prodigios e dos juizos da sua bocca;
Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
6 Vós, semente d'Abrahão, seu servo, vós, filhos de Jacob, seus escolhidos.
Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
7 Elle é o Senhor, nosso Deus; os seus juizos estão em toda a terra.
Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
8 Lembrou-se do seu concerto para sempre, da palavra que mandou a milhares de gerações.
Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 O qual concerto fez com Abrahão, e o seu juramento a Isaac.
A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
10 E confirmou o mesmo a Jacob por estatuto, e a Israel por concerto eterno,
És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Dizendo: A ti darei a terra de Canaan, a sorte da vossa herança.
Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Quando eram poucos homens em numero, sim, mui poucos e estrangeiros n'ella.
Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 Quando andavam de nação em nação e d'um reino para outro povo.
És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Não permittiu a ninguem que os opprimisse, e por amor d'elles reprehendeu a reis, dizendo:
Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 Não toqueis os meus ungidos, e não maltrateis os meus prophetas.
Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Chamou a fome sobre a terra, quebrantou todo o sustento do pão.
Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17 Mandou perante elles um varão, José, que foi vendido por escravo:
Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18 Cujos pés apertaram com grilhões: foi mettido em ferros:
A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
19 Até ao tempo em que chegou a sua palavra; a palavra do Senhor o provou.
Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
20 Mandou o rei, e o fez soltar; o governador dos povos, e o soltou.
Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
21 Fel-o senhor da sua casa, e governador de toda a sua fazenda;
Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22 Para sujeitar os seus principes a seu gosto, e instruir os seus anciãos.
Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23 Então Israel entrou no Egypto, e Jacob peregrinou na terra de Cão.
És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24 E augmentou o seu povo em grande maneira, e o fez mais poderoso do que os seus inimigos.
És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
25 Virou o coração d'elles para que aborrecessem o seu povo, para que tratassem astutamente aos seus servos.
Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
26 Enviou Moysés, seu servo, e Aarão, a quem escolhera.
Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27 Mostraram entre elles os seus signaes e prodigios, na terra de Cão.
Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28 Mandou trevas, e a fez escurecer; e não foram rebeldes á sua palavra.
Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
29 Converteu as suas aguas em sangue, e matou os seus peixes.
Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
30 A sua terra produziu rãs em abundancia, até nas camaras dos seus reis.
Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31 Fallou elle, e vieram enxames de moscas e piolhos em todo o seu termo.
Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
32 Converteu as suas chuvas em saraiva, e fogo abrazador na sua terra.
Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
33 Feriu as suas vinhas e os seus figueiraes, e quebrou as arvores dos seus termos.
És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
34 Fallou elle, e vieram gafanhotos e pulgão sem numero.
Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35 E comeram toda a herva da sua terra, e devoraram o fructo dos seus campos.
És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36 Feriu tambem a todos os primogenitos da sua terra, as primicias de todas as suas forças.
És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37 E tirou-os para fóra com prata e oiro, e entre as suas tribus não houve um só fraco.
És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38 O Egypto se alegrou quando elles sairam, porque o seu temor caira sobre elles.
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
39 Estendeu uma nuvem por coberta, e um fogo para alumiar de noite.
Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40 Oraram, e elle fez vir codornizes, e os fartou de pão do céu.
Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
41 Abriu a penha, e d'ella correram aguas; correram pelos logares seccos como um rio.
Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42 Porque se lembrou da sua sancta palavra, e de Abrahão, seu servo.
Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
43 E tirou d'ali o seu povo com alegria, e os seus escolhidos com regozijo.
Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
44 E deu-lhes as terras das nações; e herdaram o trabalho dos povos;
És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45 Para que guardassem os seus preceitos, e observassem as suas leis. Louvae ao Senhor.
Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
