< Provérbios 29 >

1 O homem que muitas vezes reprehendido endurece a cerviz de repente será quebrantado sem que haja cura.
A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2 Quando os justos se engrandecem, o povo se alegra, mas quando o impio domina o povo suspira.
Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
3 O homem que ama a sabedoria alegra a seu pae, mas o companheiro de prostitutas desperdiça a fazenda.
A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
4 O rei com juizo sustem a terra, mas o amigo de peitas a transtorna.
A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
5 O homem que lisongeia a seu proximo, arma uma rede aos seus passos.
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6 Na transgressão do homem mau ha laço, mas o justo jubila e se alegra.
A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7 Informa-se o justo da causa dos pobres, mas o impio não comprehende o conhecimento.
Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
8 Os homens escarnecedores abrazam a cidade, mas os sabios desviam a ira.
A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
9 O homem sabio que pleiteia com o tolo, quer se turbe quer se ria, não terá descanço.
Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10 Os homens sanguinolentos aborrecem ao sincero, mas os rectos procuram o seu bem.
A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11 Todo o seu espirito profere o tolo, mas o sabio o encobre e reprime.
Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
12 O governador que dá attenção ás palavras mentirosas, achará que todos os seus servos são impios.
A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13 O pobre e o usurario se encontram, e o Senhor allumia os olhos d'ambos.
A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
14 O rei, que julga os pobres conforme a verdade, firmará o seu throno para sempre.
A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
15 A vara e a reprehensão dão sabedoria, mas o rapaz entregue a si mesmo envergonha a sua mãe.
A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
16 Quando os impios se multiplicam, multiplicam-se as transgressões, mas os justos verão a sua quéda.
Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
17 Castiga a teu filho, e te fará descançar; e dará delicias á tua alma.
Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
18 Não havendo prophecia, o povo fica dissoluto; porém o que guarda a lei esse é bemaventurado:
Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
19 O servo se não emendará com palavras, porque, ainda que te entenda, todavia não responderá.
Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20 Tens visto um homem arremessado nas suas palavras? maior esperança ha d'um tolo do que d'elle.
Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
21 Quando alguem cria delicadamente o seu servo desde a mocidade, por derradeiro quererá ser seu filho.
A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
22 O homem iracundo levanta contendas; e o furioso multiplica as transgressões.
A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
23 A soberba do homem o abaterá, mas o humilde d'espirito reterá a gloria.
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
24 O que tem parte com o ladrão aborrece a sua propria alma: ouve maldições, e não o denuncia.
A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
25 O temor do homem armará laços, mas o que confia no Senhor será posto em alto retiro.
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26 Muitos buscam a face do principe, mas o juizo de cada um vem do Senhor.
Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
27 Abominação é para os justos o homem iniquo, mas abominação é para o impio o de rectos caminhos.
Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.

< Provérbios 29 >