< Provérbios 14 >
1 Toda a mulher sabia edifica a sua casa: mas a tola a derriba com as suas mãos.
A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
2 O que anda na sua sinceridade teme ao Senhor, mas o que se desvia de seus caminhos o despreza.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
3 Na bocca do tolo está a vara da soberba, mas os labios dos sabios os conservam.
A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
4 Não havendo bois, a mangedoura está limpa, mas pela força do boi ha abundancia de colheitas.
Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
5 A testemunha verdadeira não mentirá, mas a testemunha falsa se desboca em mentiras.
A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
6 O escarnecedor busca sabedoria, e nenhuma acha, mas para o prudente o conhecimento é facil.
A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
7 Vae-te de diante do homem insensato, porque n'elle não divisarás os labios do conhecimento.
Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
8 A sabedoria do prudente é entender o seu caminho, mas a estulticia dos tolos é engano.
Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9 Os loucos zombam do peccado, mas entre os rectos ha benevolencia.
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10 O coração conhece a sua propria amargura, e o estranho não se entremetterá na sua alegria.
A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11 A casa dos impios se desfará, mas a tenda dos rectos florescerá.
Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
12 Ha caminho que ao homem parece direito, mas o fim d'elle são os caminhos da morte.
Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
13 Até no riso terá dôr o coração, e o fim da alegria é tristeza.
Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
14 Dos seus caminhos se fartará o que declina no coração, mas o homem bom se fartará de si mesmo.
Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
15 O simples dá credito a cada palavra, mas o prudente attenta para os seus passos.
Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16 O sabio teme, e desvia-se do mal, mas o tolo se encoleriza, e dá-se por seguro.
A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
17 O que presto se indigna, fará doidices, e o homem de más imaginações será aborrecido.
A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18 Os simplices herdarão a estulticia, mas os prudentes se coroarão de conhecimento.
Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
19 Os máus se inclinaram diante dos bons, e os impios diante das portas do justo.
Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
20 O pobre é aborrecido até do companheiro, porém os amigos dos ricos são muitos.
Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
21 O que despreza ao seu companheiro pecca, mas o que se compadece dos humildes é bemaventurado.
A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
22 Porventura não erram os que obram o mal? mas beneficencia e fidelidade serão para os que obram o bem.
Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
23 Em todo o trabalho proveito ha, mas a palavra dos labios só encaminha á pobreza.
Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24 A corôa dos sabios é a sua riqueza, a estulticia dos tolos é só estulticia.
A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
25 A testemunha verdadeira livra as almas, mas o que se desboca em mentiras é enganador.
Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
26 No temor do Senhor ha firme confiança, e elle será um refugio para seus filhos.
Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
27 O temor do Senhor é uma fonte de vida, para se desviarem dos laços da morte.
Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
28 Na multidão do povo está a magnificencia do rei, mas na falta do povo a perturbação do principe.
A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
29 O longanimo é grande em entendimento, mas o que é de espirito impaciente assignala a sua loucura.
A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30 O coração com saude é a vida da carne, mas a inveja é a podridão dos ossos.
A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
31 O que opprime ao pobre insulta áquelle que o creou, mas o que se compadece do necessitado o honra.
A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
32 Pela sua malicia será lançado fóra o impio, mas o justo até na sua morte tem confiança.
Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
33 No coração do prudente repousa a sabedoria, mas o que ha no interior dos tolos se conhece.
Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
34 A justiça exalta ao povo, mas o peccado é o opprobrio das nações.
Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35 O Rei tem seu contentamento no servo prudente, mas sobre o que envergonha cairá o seu furor.
A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.