Lamentações de Jeremias 3
1 Eu sou aquelle homem que viu a afflicção pela vara do seu furor.
Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.
2 A mim me guiou e levou ás trevas e não á luz.
Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.
3 Devéras se tornou contra mim e virou a sua mão todo o dia.
Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.
4 Fez envelhecer a minha carne e a minha pelle, quebrantou os meus ossos.
Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.
5 Edificou contra mim, e me cercou de fel e trabalho.
Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.
6 Assentou-me em logares tenebrosos, como os que estavam mortos ha muito.
Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.
7 Cercou-me de sebe, e não posso sair: aggravou os meus grilhões.
Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.
8 Ainda quando clamo e grito, elle exclue a minha oração.
Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.
9 Cercou de sebe os meus caminhos com pedras lavradas, divertiu as minhas veredas.
Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.
10 Fez-se-me como urso de emboscada, um leão em esconderijos.
Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.
11 Desviou os meus caminhos, e fez-me em pedaços; deixou-me assolado.
Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!
12 Armou o seu arco, e me poz como alvo á frecha.
Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!
13 Faz entrar nos meus rins as frechas da sua aljava.
Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.
14 Fui feito um objecto de escarneo a todo o meu povo, de canção sua todo o dia.
Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.
15 Fartou-me de amarguras, embriagou-me de absintho.
Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.
16 Quebrou com pedrinhas de areia os meus dentes; abaixou-me na cinza.
És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.
17 E affastaste da paz a minha alma; esqueci-me do bem.
És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.
18 Então disse eu: Já pereceu a minha força, como tambem a minha esperança no Senhor.
És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.
19 Lembra-te da minha afflicção e do meu pranto, do absintho e do fel.
Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!
20 Minha alma certamente d'isto se lembra, e se abate em mim.
Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.
21 D'isto me recordarei no meu coração; por isso esperarei.
Ezt veszem szívemre, azért bízom.
22 As misericordias do Senhor são a causa de não sermos consumidos; porque as suas misericordias não teem fim.
Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!
23 Novas são cada manhã; grande é a tua fidelidade.
Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!
24 A minha porção é o Senhor, diz a minha alma; portanto esperarei n'elle.
Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.
25 Bom é o Senhor para os que se ateem a elle, para a alma que o busca.
Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.
26 Bom é esperar, e aguardar em silencio a salvação do Senhor.
Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
27 Bom é para o homem levar o jugo na sua mocidade.
Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
28 Assentar-se-ha solitario, e ficará em silencio; porquanto Deus o poz sobre elle.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.
29 Ponha a sua bocca no pó, dizendo: Porventura haverá esperança.
Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?
30 Dê a sua face ao que o fere; farte-se de affronta.
Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.
31 Porque o Senhor não rejeitará para sempre.
Mert nem zár ki örökre az Úr.
32 Antes, se entristeceu a alguem, compadecer-se-ha d'elle, segundo a grandeza das suas misericordias.
Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.
33 Porque não afflige nem entristece aos filhos dos homens do seu coração.
Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.
34 Para atropellar debaixo dos seus pés a todos os presos da terra.
Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;
35 Para perverter o direito do homem perante a face do Altissimo.
Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;
36 Para subverter ao homem no seu pleito; porventura não o veria o Senhor?
Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.
37 Quem é aquelle que diz, e assim acontece, quando o Senhor o não mande?
Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?
38 Porventura da bocca do Altissimo não sae o mal e o bem?
A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.
39 De que se queixa logo o homem vivente? queixe-se cada um dos seus peccados.
Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.
40 Esquadrinhemos os nossos caminhos, e investiguemol-os, e voltemos para o Senhor.
Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.
41 Levantemos os nossos corações com as mãos a Deus nos céus, dizendo:
Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.
42 Nós prevaricámos, e fomos rebeldes; por isso tu não perdoaste.
Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.
43 Cobriste-nos da tua ira, e nos perseguiste; mataste, não perdoaste.
Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.
44 Cobriste-te de nuvens, para que não passe a nossa oração.
Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.
45 Por cisco e rejeitamento nos pozeste no meio dos povos.
Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.
46 Todos os nossos inimigos abriram contra nós a sua bocca.
Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.
47 Temor e cova vieram sobre nós, assolação e quebrantamento.
Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.
48 Correntes de aguas derramou o meu olho pelo quebrantamento da filha do meu povo.
Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.
49 O meu olho manou, e não cessa, porquanto não ha descanço,
Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,
50 Até que attente e veja o Senhor desde os céus.
Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.
51 O meu olho move a minha alma, por causa de todas as filhas da minha cidade.
Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.
52 Como ave me caçaram os que são meus inimigos sem causa.
Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.
53 Arrancaram a minha vida na masmorra, e lançaram pedras sobre mim.
Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.
54 Derramaram-se as aguas sobre a minha cabeça; eu disse: Estou cortado.
Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!
55 Invoquei o teu nome, Senhor, desde a mais profunda cova.
Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.
56 Ouviste a minha voz; não escondas o teu ouvido ao meu suspiro, ao meu clamor.
Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.
57 Tu te chegaste no dia em que te invoquei; disseste: Não temas.
Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
58 Pleiteaste, Senhor, os pleitos da minha alma, remiste a minha vida.
Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.
59 Viste, Senhor, a injustiça que me fizeram; julga a minha causa.
Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.
60 Viste toda a sua vingança, todos os seus pensamentos contra mim.
Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.
61 Ouviste o seu opprobrio, Senhor, todos os seus pensamentos contra mim,
Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;
62 Os ditos dos que se levantam contra mim e as suas imaginações contra mim todo o dia.
Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.
63 Observa-os a elles ao assentarem-se e ao levantarem-se; eu sou a sua canção.
Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.
64 Rende-lhes recompensa, Senhor, conforme a obra das suas mãos.
Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.
65 Dá-lhes ancia de coração, maldição tua sobre elles.
Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.
66 Na tua ira persegue-os, e desfal-os de debaixo dos céus do Senhor.
Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!
