Jó 24
1 Visto que do Todo-poderoso se não encobriram os tempos porque, os que o conhecem, não vêem os seus dias?
Miért nincsenek eltéve a Mindenható által idők s ismerői nem láthatják meg az ő napjait?
2 Até os limites removem: roubam os rebanhos, e os apascentam.
Határokat tolnak el, nyájat raboltak s legeltették.
3 Levam o jumento do orphão: tomam em penhor o boi da viuva.
Árvák szamarát elhajtják, zálogul veszik özvegy marháját.
4 Desviam do caminho aos necessitados; e os miseraveis da terra juntos se escondem d'elles.
Az útról elhajtják a szűkölködőket, egyaránt elbújtak az ország szegényei.
5 Eis que, como jumentos montezes no deserto, saem á sua obra, madrugando para a preza: o campo raso dá mantimento a elles e aos seus filhos.
Lám, akár vadszamarak a pusztákban, kimentek dolgukra az eledelt keresve: sivatag neki kenyere a gyermekek számára.
6 No campo segam o seu pasto, e vindimam a vinha do impio.
A mezőn learatják abrakjukat s tallóznak a gonosznak szőlőjében.
7 Ao nu fazem passar a noite sem roupa, não tendo elle coberta contra o frio.
Meztelenül hálnak, öltözet híján s nincs takarójuk a hidegben;
8 Das correntes das montanhas são molhados, e, não tendo refugio, abraçam-se com as rochas.
hegyek záporától átáznak s menedék híján sziklát ölelnek.
9 Ao orphãosinho arrancam dos peitos, e penhoram o que ha sobre o pobre.
Emlőtől elrabolják az árvát s a mi rajta van a szegényen, zálogul veszik;
10 Fazem com que os nus vão sem vestido e famintos aos que carregam com as espigas.
meztelenül járnak öltözet híján s éhesen hordanak kévét.
11 Entre as suas paredes espremem o azeite: pisam os lagares, e ainda teem sêde.
Falaik között olajat készítenek, a présházakban sajtoltak és szomjaztak.
12 Desde as cidades gemem os homens, e a alma dos feridos exclama, e comtudo Deus lh'o não imputa como loucura.
A városból emberek hörögnek, a megöltek lelke könyörög és Isten ügyet sem vet a fonákságára.
13 Elles estão entre os que se oppõem á luz: não conhecem os seus caminhos d'ella, e não permanecem nas suas veredas.
Azok vannak a világosság ellen lázadók közt, nem ismerték fel útjait s nem laktak ösvényein.
14 De madrugada se levanta o homicida, mata o pobre e necessitado, e de noite é como o ladrão.
Virradatra fölkel a gyilkos, megöli a szegényt és szűkölködőt, éjjel pedig olyan lesz mint a tolvaj.
15 Assim como o olho do adultero aguarda o crepusculo, dizendo: Não me verá olho nenhum: e occulta o rosto,
A házasságtörő szeme leste az alkonyatot, mondván nem pillant meg engem szem, és leplet tesz arczára.
16 Nas trevas minam as casas que de dia se assignalaram: não conhecem a luz.
Sötétben betörnek házakba, nappal elzárták magukat, nem ismerik a világosságot;
17 Porque a manhã para todos elles é como a sombra de morte; porque, sendo conhecidos, sentem os pavores da sombra da morte.
mert egyaránt reggel nekik a vakhomály, mert ismerik a vakhomály rémségeit.
18 É ligeiro sobre a face das aguas; maldita é a sua parte sobre a terra: não se vira pelo caminho das vinhas.
Gyorsan eltűnik a víz színén, átkozott a birtokuk az országban, nem fordul a szőlők útjára.
19 A seccura e o calor desfazem as aguas da neve; assim desfará a sepultura aos que peccaram. (Sheol h7585)
Szárazság meg hőség elrabolják a hó vízét, az alvilág azokat, kik vétkeztek. (Sheol h7585)
20 A madre se esquecerá d'elle, os bichos o comerão gostosamente; nunca mais haverá lembrança d'elle: e a iniquidade se quebrará como arvore.
Elfelejti őt az anyaméh, édesnek találja a féreg; többé nem emlékeznek rá, s mint a fa, megtöretik a jogtalanság:
21 Afflige á esteril que não pare, e á viuva não faz bem
a ki kifosztja a magtalan nőt, ki nem szül, s az özveggyel nem tesz jót.
22 Até aos poderosos arrasta com a sua força: se se levanta, não ha vida segura.
Ereje által tartós életű a hatalmas, fennmarad, bár nem bízik életében.
23 Se Deus lhes dá descanço, estribam-se n'isso: seus olhos porém estão nos caminhos d'elles.
Megadja neki, hogy bizton támaszkodik, és szemei rajta vannak útjaikon.
24 Por um pouco se alçam, e logo desapparecem: são abatidos, encerrados como todos, e cortados como as cabeças das espigas.
Emelkedtek, kevés még s nincsenek, aláhanyatlottak, mint minden elkapatnak s mint kalász feje levágatnak.
25 Se agora não é assim, quem me desmentirá e desfará as minhas razões?
S ha nem így van, ki hazudtol meg engem, hogy semmivé tegye szavamat?
