2 Samuel 22
1 E fallou David ao Senhor as palavras d'este cantico, no dia em que o Senhor o livrou das mãos de todos os seus inimigos e das mãos de Saul.
Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2 Disse pois: O Senhor é o meu rochedo, e o meu logar forte, e o meu libertador.
És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3 Deus é o meu rochedo, n'elle confiarei: o meu escudo, e a força da minha salvação, o meu alto retiro, e o meu refugio. O meu Salvador, de violencia me salvaste.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4 O Senhor, digno de louvor, invoquei, e de meus inimigos fiquei livre.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5 Porque me cercaram as ondas de morte: as torrentes de Belial me assombraram.
Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám. (Sheol h7585)
7 Estando em angustia, invoquei ao Senhor, e a meu Deus clamei: do seu templo ouviu elle a minha voz, e o meu clamor chegou aos seus ouvidos.
Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8 Então se abalou e tremeu a terra, os fundamentos dos céus se moveram e abalaram, porque elle se irou.
Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9 Subiu o fumo de seus narizes, e da sua bocca um fogo devorador: carvões se incenderam d'elle.
Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10 E abaixou os céus, e desceu: e uma escuridão havia debaixo de seus pés.
Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11 E subiu sobre um cherubim, e voou: e foi visto sobre as azas do vento.
A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12 E por tendas poz as trevas ao redor de si: ajuntamento d'aguas, nuvens dos céus.
Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13 Pelo resplendor da sua presença brasas de fogo se accendem.
Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14 Trovejou desde os céus o Senhor: e o Altissimo fez soar a sua voz.
És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15 E disparou frechas, e os dissipou: raios e os perturbou.
Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16 E appareceram as profundezas do mar, os fundamentos do mundo se descobriram: pela reprehensão do Senhor, pelo sopro do vento dos seus narizes.
És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17 Desde o alto enviou, e me tomou: tirou-me das muitas aguas.
Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18 Livrou-me do meu possante inimigo, e d'aquelles que me tinham odio, porque eram mais fortes do que eu.
Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19 Encontraram-me no dia da minha calamidade: porém o Senhor se fez o meu esteio.
Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20 E tirou-me á largura, e arrebatou-me d'ali; porque tinha prazer em mim.
Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21 Recompensou-me o Senhor conforme á minha justiça: conforme á pureza de minhas mãos me retribuiu.
Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22 Porque guardei os caminhos do Senhor: e não me apartei impiamente do meu Deus.
Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23 Porque todos os seus juizos estavam diante de mim: e de seus estatutos me não desviei.
Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24 Porém fui sincero perante elle: e guardei-me da minha iniquidade.
Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25 E me retribuiu o Senhor conforme á minha justiça, conforme á minha pureza diante dos seus olhos.
Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26 Com o benigno te mostras benigno: com o varão sincero te mostras sincero.
Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27 Com o puro te mostras puro: mas com o perverso te mostras avesso.
A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28 E o povo afflicto livras: mas teus olhos são contra os altivos, e tu os abaterás.
Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29 Porque tu, Senhor, és a minha candeia: e o Senhor esclarece as minhas trevas.
Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30 Porque comtigo passo pelo meio d'um esquadrão: pelo meu Deus salto um muro.
Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31 O caminho de Deus é perfeito, e a palavra do Senhor refinada; e é o escudo de todos os que n'elle confiam.
Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32 Porque, quem é Deus, senão o Senhor? e quem é rochedo, senão o nosso Deus?
Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33 Deus é a minha fortaleza e a minha força, e elle perfeitamente desembaraça o meu caminho.
Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34 Faz elle os meus pés como os das cervas, e me põe sobre as minhas alturas.
Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35 Instrue as minhas mãos para a peleja, de maneira que um arco de cobre se quebra pelos meus braços.
Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36 Tambem me déste o escudo da tua salvação, e pela tua brandura me vieste a engrandecer.
Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37 Alargaste os meus passos debaixo de mim, e não vacillaram os meus artelhos.
Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38 Persegui os meus inimigos, e os derrotei, e nunca me tornei até que os consumisse.
Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39 E os consumi, e os atravessei, de modo que nunca mais se levantaram, mas cairam debaixo dos meus pés.
Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40 Porque me cingiste de força para a peleja, fizeste abater-se debaixo de mim os que se levantaram contra mim.
Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41 E deste-me o pescoço de meus inimigos, d'aquelles que me tinham odio, e os destrui.
Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42 Olharam, porém não houve libertador: sim, para o Senhor, porém não lhes respondeu.
Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43 Então os moí como o pó da terra; como a lama das ruas os trilhei e dissipei.
Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44 Tambem me livraste das contendas do meu povo; guardaste-me para cabeça das nações; o povo que não conhecia me servirá.
Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45 Os filhos de estranhos se me sujeitaram; ouvindo a minha voz, me obedeceram.
Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46 Os filhos de estranhos descairam; e, cingindo-se, sairam dos seus encerramentos.
Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47 Vive o Senhor, e bemdito seja o meu rochedo; e exaltado seja Deus, a rocha da minha salvação:
Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48 O Deus que me dá inteira vingança, e sujeita os povos debaixo de mim.
Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49 E o que me tira d'entre os meus inimigos: e tu me exaltas sobre os que contra mim se levantam; do homem violento me livras.
Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50 Por isso, ó Senhor, te louvarei entre as gentes, e entoarei louvores ao teu nome.
Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51 Elle é a torre das salvações do seu rei, e usa de benignidade com o seu ungido, com David, e com a sua semente para sempre.
Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!
