Jana 17
1 To powiedziawszy Jezus, podniósł oczy swoje w niebo i rzekł: Ojcze! przyszła godzina, uwielbij Syna twego, aby też i Syn twój uwielbił ciebie.
Ezeket beszélte Jézus, és felemelte szemeit az égre, és ezt mondta: „Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,
2 Jakoś mu dał moc nad wszelkiem ciałem, aby tym wszystkim, któreś mu dał, dał żywot wieczny. (aiōnios g166)
mivel hatalmat adtál neki minden test felett, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál. (aiōnios g166)
3 A toć jest żywot wieczny, aby cię poznali samego prawdziwego Boga, i któregoś posłał, Jezusa Chrystusa. (aiōnios g166)
Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. (aiōnios g166)
4 Jam cię uwielbił na ziemi, i dokończyłem sprawę, którąś mi dał, abym ją czynił.
Én dicsőítettelek téged e földön: elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy elvégezzem.
5 A teraz uwielbij mię ty, Ojcze! u siebie samego tą chwałą, którąm miał u ciebie, pierwej, niżeli świat był.
És most te dicsőíts meg engem, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely enyém volt tenálad, mielőtt a világ lett.
6 Objawiłem imię twoje ludziom, któreś mi dał z świata; toć byli i dałeś mi je, i zachowali słowa twoje.
Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket e világból nekem adtál. Tieid voltak, és nekem adtad őket, és a te beszédedet megtartották.
7 A teraz poznali, iż wszystko, coś mi dał, od ciebie jest.
Most tudták meg, hogy mindaz, amit nekem adtál, tőled van;
8 Albowiem słowa, któreś mi dał, dałem im; a oni je przyjęli, i poznali prawdziwie, iżem od ciebie wyszedł, a uwierzyli, żeś ty mię posłał.
mert azokat a beszédeket, amelyeket nekem adtál, őnekik adtam, ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem.
9 Jać za nimi proszę, a nie za światem proszę, ale za tymi, któreś mi dał; bo twoi są.
Én őértük könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid.
10 I wszystko moje jest twoje, a twoje moje, i uwielbionym jest w nich.
Az enyémek mind a tieid, és a tieid az enyémek: és megdicsőíttetem őbennük.
11 A nie jestem więcej na świecie, ale oni są na świecie, a ja do ciebie idę. Ojcze święty, zachowaj je w imieniu twojem, któreś mi dał, aby byli jedno, jako i my.
Én nem vagyok többé e világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12 Gdym z nimi był na świecie, jam je zachował w imieniu twojem, któreś mi dał; strzegłem ich i żaden z nich nie zginął, tylko on syn zatracenia, żeby się Pismo wypełniło.
Amikor velük voltam a világon, én megtartottam őket a te nevedben, akiket nekem adtál, megőriztem őket, és senki el nem veszett közülük, csak a veszedelemnek fia, hogy az Írás beteljesüljön.
13 Ale teraz do ciebie idę i mówię to na świecie, aby mieli radość moję doskonałą w sobie.
Most pedig tehozzád megyek, és ezeket beszélem a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük.
14 Jam im dał słowo twoje, a świat je miał w nienawiści; bo nie są z świata, jako i ja nie jestem z świata.
A te igédet adtam nekik, és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, amint én sem vagyok e világból való.
15 Nie proszę, abyś je wziął z świata, ale abyś je zachował ode złego.
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16 Nie sąć z świata, jako i ja nie jestem z świata.
Nem e világból valók, amint én sem e világból vagyok.
17 Poświęć je w prawdzie twojej; słowo twoje jest prawdą.
Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te igéd igazság.
18 Jakoś ty mię posłał na świat, tak i ja posyłam je na świat.
Amiképpen te küldtél engem e világba, úgy küldtem én is őket e világba:
19 A ja poświęcam samego siebie za nich, aby i oni poświęceni byli w prawdzie.
én őérettük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
20 Nie tylko za tymi proszę, lecz i za onymi, którzy przez słowo ich uwierzą w mię;
De nemcsak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek majd énbennem,
21 Aby wszyscy byli jedno, jako ty, Ojcze! we mnie, a ja w tobie; aby i oni w nas jedno byli, aby świat uwierzył, żeś ty mię posłał.
hogy mindnyájan egyek legyenek, amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
22 A ja tę chwałę, którąś mi dał, dałem im, aby byli jedno, jako my jedno jesteśmy;
Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, őnekik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egyek vagyunk:
23 Ja w nich, a ty we mnie, aby byli doskonałymi w jedno, a iżby poznał świat, żeś ty mię posłał, a iżeś je umiłował, jakoś i mię umiłował.
én őbennük és te énbennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.
24 Ojcze! któreś mi dał, chcę, abym gdziem ja jest, i oni byli ze mną, aby oglądali chwałę moję, którąś mi dał; albowiemeś mię umiłował przed założeniem świata.
Atyám, akiket nekem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is velem legyenek, hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál: mert szerettél engem e világ kezdete előtt.
25 Ojcze sprawiedliwy! i świat cię nie poznał; alem ja cię poznał, a i ci poznali, żeś ty mię posłał.
Igazságos Atyám! A világ nem ismert téged, de én ismertelek téged, és ezek megismerik, hogy te küldtél engem,
26 I uczyniłem im znajome imię twoje i znajome uczynię, aby miłość, którąś mię umiłował, w nich była, a ja w nich.
És megismertettem ővelük a te nevedet, és megismertetem, hogy az a szeretet legyen őbennük, amellyel engem szerettél, és én is őbennük legyek.“
