Matäuj 27
1 A LAO ran pajaner, jamero lapalap akan o jaumaj akan en toun jap o kapukapunada duen Iejuj pwen kamatala
Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2 Irail lao jaliedi i, ap wawei, ki on ren kopina Pontiuj Pilatuj.
És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3 A Iudaj, me panala i lao kilaner me a pakadeikadar, en kamatala, ap kalukila o purekido moni jileijok ren jamero lapalap akan o jaumaj akan.
Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
4 Indada: Nai me wiadar dip, ni ai panalar nta makelekel. A irail inda: Menda re at? Koe en pein wia.
Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.
5 I ari kajedi moni ko nan im en kaudok, ap koieilar lujiamalar.
Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.
6 A jamero lapalap akan ale moni ko indada; A jota pun kitail en ki on nan deun mairon, pwe pwain pan nta.
A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.
7 Irail ari kapukapun, ap netiadar jap en jaun wia dal, waja me men liki pan jeredi ia,
Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.
8 I me waja o adaneki jap en nta kokodo lei ran wet.
Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.
9 I dokan a pwaidar, me lokidor ren jaukop Ieremia, me majani: Irail ari aleer moni jileijok i pwaine pan i, me re netiada ren men Ijrael.
Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,
10 O pwaine kida jap en jaun wia dal, duen me Kaun o kotin majani on ia.
És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.
11 Iejuj ari kotikot mon kopina; kopina ap kainoma re a majani: Nanmarki en Juj akan komui? A Iejuj kotin majani on i: Komui me majani.
Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
12 Jamero lapalap akan o jaumaj akan lao karaune kin i, a jota kotin japen.
És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.
13 Pilatuj ap majani on i: Komui jota ron duen ar karakarauni komui kaualap?
Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?
14 I ari jota kotin majani on i meakot. Kopina ap poneponeki kaualap.
És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.
15 Ari, ni kamadip o kopina kin lapwa on irail amen me jalidi, meamen, me re mauki,
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
16 A i anjau o ol amen, ad a Parapaj, me jalidi re’rail.
Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
17 Irail lao pokon penaer, Pilatuj ap majani on irail: Ij me komail mauki, i en lapwa dan komail, Parapaj de Iejuj, me maraneki Krijtuj?
Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
18 Pwe a ajaer, ar peirin, me re pan kilar i.
Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
19 A lao kaipokedi pon deun kadeik, a paud ilokilan i indada: Komui der wia meakot on ol pun men et, pwe i auramandar duen i, me i lokelokeki laud ran wet.
A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
20 A jamero lapalap akan o jaumaj akan jairen kila pokon o, ar poekipoeki Parapaj o kamatala Iejuj.
A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21 A kopina japen majani on irail: Ij re’ra, me komail mauki, i en lapwadan komail? Irail potoan on: Parapaj.
Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
22 Pilatuj ap majani on irail: Da me i en wiaki Iejuj, me maraneki Krijtuj? Irail karoj potoan on: A en kalopuela!
Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!
23 A kopina majani: Pwe sued da, me a wiadar? A re kalaudela ar weriwer: A pan kalopuela!
A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!
24 Pilatuj lao kilan, me a jota kak wiada meakot, pwe moromoron pan wiaui, ap ale pil, omiom mo’rail majani: Nai makelekel jan ntan ol pun men et, komail pan wia.
Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!
25 Aramaj karoj ap wiaki eu japen indada: Nta en kapokon on kit o nait jeri kan!
És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.
26 A ap lapwa don irail Parapaj, a Iejuj me a woki ap mueid on irail, en kalopuela i.
Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.
27 Nain kopina jaunpei kan ap ale Iejuj kalualon on nan im en kadeik o, ap kapokon pena jaunpei karoj;
Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.
28 Irail ap ki jan i japwilim a likau kan, ap id kalikauwie kida i likau waitata;
És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.
29 Ap pada al en tek eu, ap kida pon kadokenmai, o ki on iokon apot ni lim a maun, o kelepukidi mo a o kapikapidi i indada: Ion Nanmarki en Juj akan!
És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!
30 Irail kondipe on i, o re ale jokon o, o pokieki kadokenmai.
És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.
31 Irail lao kapiti I, ap kijan likau waitata, ap kapure on I udan japwili a likau o kaluawei, pwen kalopuela.
És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.
32 Ni arail lao kotikot kokola, rap diarada aramaj en Kirene men, en wadala japwelim a lopu.
Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.
33 Irail lao lel on waja o, me ad a Kolkata iet wewe: Waja en pondal en mona.
És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
34 Irail ki on I pinika, me doleki edi. A lao kotin jon kij, a jota urak
Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
35 Irail lao kalopuelar i, ap nek pajan japwilim a likau kadoropwe kidar.
Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
36 Irail ari mondi on waja o majamajan i.
És leülvén, ott őrzik vala őt.
37 O ponanin kadokenmai re pajuredier intin o, me a pukoki: let Nanmarki en Juj akan.
És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
38 Lolap riamen ian i lopuelar, amen mi ni pali maun, a amen ni pali main.
Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől.
39 Me dadaulul akan lalaue i, duedualok.
Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.
40 Katiti: Koe me kin kawela im en kaudok ap id kauada pon jili pon, en pein dore uk ala; ma Japwilim en Kot koe, en keredi jan nin lopu en!
És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
41 A jamero lapalap, o jaunkawewe, o jaumaj akan pil dueta kapikapiti i indada:
Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:
42 A dorelar akai, ap jota kak dorela pein i; ma i Nanmarki en Ijrael, i en keredi jan ni lopu en, a kitail pan kamelele i.
Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki.
43 A liki Kot, i en kotin dorela, ma a kotin kupura i, pwe a indada: Nai Japwilim en Kot.
Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.
44 Lolap oko, me ian i lopuelar, pil lalaue i.
A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.
45 Jan ni auer kawonu lel auer kaduau rotorot kipadi jap o.
Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.
46 Ni auer kaduau Iejuj ap kotin nil laud majani: Eli, eli lama ajaptani! let wewe: Ai Kot, ai Kot, da me komui likitmalia kin ia la?
Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
47 Akai me u waja o, ronadar me, ap indada: A eker Eliaj.
Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.
48 A amen irail pitipit tan ale lim eu, kaduedi on nan pinika kauon ni alek apot, kidan i en urak,
És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki.
49 A akai me inda: Iermen, kitail en kilan maj, ma Eliaj pan pwarado dorela i.
A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt?
50 Iejuj pil kotin nil laud, ap kadarala nen e.
Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
51 A kilan, perepa likau en im en kaudok o ap dei pajan, jan pali poa lei pa, o jap rereda, o paip akai ronkilar,
És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;
52 O joujou kai jara pajan, o war en me jaraui kan toto, me mamair, ap iajadar.
És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
53 O murin ar iajadar, irail koda jan nan joujou kan, kolan kanim jaraui, pwara don me toto.
És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.
54 Jenturion o me ian i jinjila Iejui, kilaner jap a rereda, o meakan, me wiauier, rap majakadar kaualap, katiti: Melel i, me Japwilim en Kot!
A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!
55 O li toto mi kailewei, kilekilan me wiaui, iei irail, me idauendo Iejuj jan Kalilaa papa i.
Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;
56 Maria men Makdala, o Maria in en Iakopuj i Iojej, o in en nain Jepedauj akan mi nan pun arail.
Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.
57 A lao jautik penaer, ol kapwapwa men pwarado, men Arimatia, me ad a Iojep, me pil tounpadak en Iejuj amen.
Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;
58 I ari poto don Pilatuj poeki kalep en Iejuj. Pilatuj ap majani, a en panalan i.
Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.
59 Iojep ari ale kalep o, kidimiki pena likau makelekel o kajelel;
És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,
60 Ap nekidedi nan pein a joujou kap, me a weiradar nan paip; i ap kadapure on takai kalaimun eu nan au en joujou o, up kotila jan,
És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.
61 A Maria men Makdala, o Maria teio momod jal on joujou o.
Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.
62 A mandan ran o, ran en kaonop, jamero lapalap o Parijar akan pokon pena ren Pilatuj.
Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,
63 Indada: Main, kit tamandar, me ol jued men et katitiki ni a memaur: I pan maureda murin ranjilu.
Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.
64 Komui ari majani, me ren jinjila joujou o lel ran kajilu, pwe a tounpadak kan de kodo pirapela, ap indan aramaj: A kotin iajadar jan ren me melar akan, pwe pakotau wet pan jued jan men maj,
Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.
65 Pilatuj majani on irail: let jilepa ko, komail kowei jinjila joujou o duen komail kak on.
Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.
66 Irail ari koieila, kileledier takai o, o kajilaki joujou o jaunpei kai.
Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.
