Ioanej 12
1 Pon wonu pon mon paja Iejuj kotilan Petanien, waja Lajaruj me melar, kaujon ia, me Iejuj kotin kamauredar jan ren me melar akan.
Jézus azért hat nappal a husvét előtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból.
2 Irail ari kaonopada konot, pwe a en kotin kajipon re’rail; Marta papa, a Lajaruj amen irail me ian I kotikot ni tepel.
Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, a kik együtt ülnek vala ő vele.
3 Maria ap wado paun en men kajampwalia keiedi on ni aluwilu en Jejus o limwieki a pwilikila po en men kei.
Mária azért elővévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával.
4 Iudaj Ijkariot, amen ren japwelim a tounpadak kan, nain Jimon, me panala I, ap indada:
Monda azért egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, a ki őt elárulandó vala:
5 Da men kei wet jota netilar, kareda denar jilepuki, ap nek on jamma kan?
Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek?
6 Kaidik a pok on me jamma kan, me a idokki met, a pweki lipirap amen i, o jaunkanikid en moni, wewa moni, me aramaj kidar.
Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené.
7 Iejuj ap kotin majani: Deri mokidi on i! Pwe a kaunopadan ran en ai pan jaredi.
Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt.
8 Pwe me jamma kan kin potopot re omail, a nai jota jota kin potopot re omail.
Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.
9 Juj oko me toto ari ajaer, me a kot waja o, irail kodo pweki Iejuj o pil, pwen kilan Lajaruj, me a kotin kamauradar jan ren me melar akan.
A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy ő ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, a kit feltámasztott a halálból.
10 Jamero lapalap akan pil raparapaki, en pil kamela Lajaruj.
A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék;
11 Pwe Juj oko toto kola o pojon Iejuj pweki i.
Mivelhogy a zsidók közül sokan ő miatta menének oda és hivének a Jézusban.
12 Mandan ran o aramaj toto, me toun ian kamadip o, lao ron, me Iejuj pan kotilan Ierujalem,
Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő,
13 Ap paledi ran tuka kan o koieila tu on I, nijinijida: Ojiana! Meid iajanai me kotido ni mar en Kaun o Nanmwarki en Israel!
Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya!
14 A Iejuj lao kotin majani ejel pul amen, ap kaipokedi poa, duen a intinidier:
Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva:
15 Der majak nain Jion jeripein! Kilan om Nanmarki kotido, kaipokedi pon nain ejel amen.
Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve.
16 A japwilim a tounpadak kan jota madan weweki mepukat. A Iejuj lao linanlar, irail ap tamanda mepukat, me indinidier duen i, o me ir wiai on i mepukat.
Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele.
17 A pokon o, me ian i ni a kotin molipei Lajaruj jan nan joujou o, ni a kotin kamauredar i jan ren me melar akan, kadede i!
A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn.
18 Iei me aramaj kokiieilan i, pwe irail ronadar, me a kotin wiadar kilel wet.
Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala.
19 Parijar oko ap indada nan pun ar: Komail kilan, me komail jota kak wia meakot. Kilan, toun jap akan idauenla i.
Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy.
20 Akai men Krik ian irail, me koda don kamadip o, pwen kaudok.
Néhány görög is vala azok között, a kik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen:
21 Mepukat ko don Pilipuj, men Petjaida en Kaliliia, poeki re a indada: Main, je men udial Iejuj.
Ezek azért a galileai Bethsaidából való Filephez menének, és kérék őt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust.
22 Pilipuj ap kodo kaireki Andreaj, a Andreaj o Pilipuj kaireki Iejuj.
Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak.
23 A Iejuj kotin japen irail majani: Anjau leler, me Nain aramaj pan kalinanla.
Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia.
24 Melel, melel I indai on komail, ma wan korn jo moredi on nan pwel o mela, a pan kelepata, a ma a pan mela, a pan kaparapar wa toto.
Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem.
25 Me pokepoke maur i, pan jalonala; a me tounmeteki maur i pali pa, pan diarada maur joutuk. (aiōnios g166)
A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. (aiōnios g166)
26 Meamen papa ia, i en idauen ia! A waja I mi ia, i waja me papa ia, pan pil mi ia. Ma meamen papa ia, i me jam o pan kajapwilada.
A ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya.
27 I ap lol olar, a da me I en inda? Jam kamaio wei jan ia anjau wet, ari jo, i me I koki don anjau wet.
Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára.
28 Jam, kalinanada mar omui! Nil eu ap peidido jan nanlan indada: I kalinanadaer, o I pan pil kalinanada.
Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem.
29 A aramaj akan me u jili me ronadar, indada: A nanjapwe. A akai indada: Tounlan amen me kajoia on i.
A sokaság azért, a mely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki.
30 Iejuj kotin japen majani: Kaidik pweki nai, me nil wet wiauikier a pweki komail.
Felele Jézus és monda: Nem én érettem lőn e szó, hanem ti érettetek.
31 Met anjau en kadeik en jappa wet. Met kaun en jappa et pan lokidokila.
Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme:
32 A nai lao lanada jan jappa, I pan kainona don ia karoj.
És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok.
33 I me a kotin kokop kidar duen a pan kamatala.
Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia.
34 Aramaj akan japen i: Je ronadar jan nan kapun o, me Krijtuj pan potopoteta, a iaduen, kom kajoiada, me Nain aramaj en kakauda. Ij Nain aramaj menet? (aiōn g165)
Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia? (aiōn g165)
35 Iejuj ap kotin majani on irail: Marain mi re omail anjau kij. Weweid, ni anjau marain mi re omail, pwe rotorot ender kono komail edi. Pwe me kin weweid nan rotorot, kin jaja waja, me a ko on ia.
Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
36 Pojon marain, ni a mimi re omail, pwe komail en jeri en marainla. Iejuj kotin majani mepukat, ap kotila karukila pein i jan irail.
Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük.
37 A i me kotin wiadar kilel toto mo’rail, ari jo, irail jota pojon i,
És noha ő ennyi jelt tett vala előttük, mégsem hivének ő benne:
38 Pwe kokop en jaukop Iejaia en pwaida, me a majani: Kaun o, ij me pojon at kajoi? O ij me lim en Kaun kajanjal on?
Hogy beteljesedjék az Ésaiás próféta beszéde, a melyet monda: Uram, ki hitt a mi tanításunknak? és az Úr karja kinek jelentetett meg?
39 Irail ari jota kak pojon, pwe Iejaia pil katitiki:
Azért nem hihetnek vala, mert ismét monda Ésaiás:
40 A kotin karotonala maj arail o kakekaluakala monion arail, pwe ren jo kilanki maj arail, o ajaki monion arail, o wukila, o I en kakel ir ada.
Megvakította az ő szemeiket, és megkeményítette az ő szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket.
41 Mepukat Iejaia majanier, ni a kilaner a linan o katitiki i.
Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látá az ő dicsőségét; és beszéle ő felőle.
42 Ari ren jaumaj lapalap me toto, me pojon i, a pweki Parijar akan re jota ponaja i, pwe ren der lokidokila jan nan jinakoke.
Mindazáltal a főemberek közül is sokan hivének ő benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetből:
43 Pwe re mauki konekon ren aramaj akan mon konekon ren Kot.
Mert inkább szerették az emberek dicséretét, mintsem az Istennek dicséretét.
44 Iejuj kotin kapitie laudeda majani: Me pojon ia, kaidin nai, me a kin pojon, a me kadar ia dor.
Jézus pedig kiálta és monda: A ki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, a ki elküldött engem.
45 A me kilan ia, a pil kilan, me kadar ia dor.
És a ki engem lát, azt látja, a ki küldött engem.
46 I kodon kamaraini jappa, pwe amen amen me pojon ia, ender mimieta nan rotorot.
Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz.
47 A ma meamen ron ai padak kan, ap jota apapwali, I jota kin kadeikada i, pwe I jota kodon kadeikada jappa, a pwen kamaurida jappa.
És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot.
48 Me kaje ia la o jo oke ai padak kan, nan kadeikapa mia: Ai padak, me I kida, i me pan kadeikada i ni ran nik o.
A ki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.
49 Pwe I jota padaki wei jan pein nai. A Jam, me kadar ia dor, i me ki on ia er kujoned eu, me I en inda o padakieki.
Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek.
