Markus 5
1 IRAIL ari kotela sed o koti dong nan wein Katara;
És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
2 A lao kotidi sang nin sop, aramas me ngen saut ti poa, madang ap tang dong i sang nin sousou kan.
És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
3 Pwe a kin kaukauson nin sousou kan, sota amen, me kak saliedi i, sal mata sota pil kak.
A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
4 Pwe pan toto a salikidi sal en nä o sal mata, ari a kin kamueit pasang sal mata o sal en nä; sota amen me kak kamandala i.
Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
5 Ansau karos, pong o ran, a kin mimi nan sousou kan o nana, weriwer o pein lokeki i takai.
És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
6 A ni a kilang Iesus wasa doo, a ap tangalang dairukedi.
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
7 Weriwer laudeda indada: Menda re omui ngai Iesus, Sapwilim en Kot lapalap? I kaukilang komui Kot, komui ender kawairok ia!
És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
8 Pwe a kotin masani ong i: Koti sang aramas en, ngen saut koe!
(Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
9 I ari kotin kainoma re a: Is ad om? A ap sapeng potoan ong i: Iet ad ai lekion, pwe kit me toto.
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
10 A ap poeki, ender kotin kaus ir ala nin sap o.
És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 Ari, pwin pwik kalaimun eu mimi impan nana o, mangamanga sili.
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
12 Irail ap poekipoeki potoan ong: Re kotin kadar kit ala, pwe sen til ong nan pwik oko.
És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
13 Iesus ari kotin mueid ong. Ngen saut akan ap koiei sang, ko ong nan pwik oko. Pwik oko ap tangedi wei ni aul ong nan sed ap mopila nan sed. Irail impan riakid.
És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
14 Silepa kan ap tangdaui, kaireki sili nan kanim o nan sap; re ap koieila pwen kilang duen me wiaui;
A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
15 Irail ari poto dong ren Iesus, kilang, me tanwar en tewil o a momod, o likauer, o lolekonglar; iei i me lekion mier re a. Re ap masapwekada,
És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
16 Irail me kilanger ap indai ong irail duen me wiaui ong me tanwar en tewil o, o duen pwik akan.
A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
17 Re ap poekipoeki, a en kotiwei sang sap arail.
És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18 Ni a koti dong nin sop o, me tanwar en tewil o poeki re a en iang i.
Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
19 A i sota mueid ong i, ap masani ong i: Ko ong ni im om ren sau om, kaire kin ir duen manaman lapalap, me Kaun o wiai ong uk er o poke uk alar.
De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
20 I ari kola, kaloki sili nan Dekapolis duen manaman lapalap, me Iesus kotin wiai ong i; irail karos ap puriamui kila.
El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
21 Iesus lao pil kotela sed o ong palio, pokon kalaimun eu ap ko pena re a. A kotikot pon oror.
És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
22 Ari, saumas en sinakoke amen, me ad a Iairus kotido. Ni a tu ong i, ap dairukedi sang.
És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
23 Poekipoeki kaualap, potoan ong: Nai kisin seripein kis koren iong mela; i poeki, komui en kotido en pwil lim omui poa, pwen kelailada, ap pan maurela.
És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
24 I ap kotin iangala, aramas toto ap idauenla, koi dong pena.
El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
25 Li amen, me nta pwilipwil par ngaulriau.
És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
26 O lokolokki me toto ren saunwini toto o kida a kapwa karos, ap sota katepe, pwe a totorela eta.
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
27 Ni a rongada duen Iesus, a ap dilongedo muri nan pokon o, o sair sapwilim a likau.
Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
28 Pwe a inda: Ma i sair sapwilim a likau eta, i pan kelailada.
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
29 Ari, pwilipwil en nta madang matata. I ari pamada nan war a, me a kelada sanger somau o.
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
30 Iesus ap madang kotin kaanda, me roson kis ko sanger. A ap saupei dong pokon o masani: Is me sair ai likau?
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
31 A sapwilim a tounpadak kan potoan ong: Komui masani, pokon et koi dong komui penaer; a komui masani: Is me sair ia?
És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
32 I ari kotin aupwil sili, pwe a men masani, me wia me o.
És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
33 Li o ari masapwekada, rerer, asaer me wiaui ong i ap potodo, dairukedi mo a, potoan ong duen melel en me wiaui o.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
34 A ap kotin masani ong i: Nai om poson me kakelail uk adar. Ukowei popol, o kelada sang om somau!
Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
35 Ni a kotin mamasan, irail kodo sang ren saumas en sinakoke indada: Noum serepein o melar. Menda kom kangiri saunpadak en?
Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
36 Ni en Iesus a angi kair o, ap masani ong saumas en sinokoke o: Kom der masak poson eta!
Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
37 A ap sota kotin mueid ong meamen en idauenla i, Petrus eta, o Iakopus o Ioanes ri en Iakopus.
És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
38 Irail koti dong ni im en saumas en sinakoke o, ap masani arail moromorong o mamaiei kaualap.
És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
39 A ni a kotilong, a masani ong irail: Da me komail moromorongki o mamaukeki? Seri en sota melar, a mamair eta.
És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
40 Re ap kakaurureki i. I ari kotikiiei sang irail karos, ap kotin ukada sam o in en seri o me iang i ko; a ap pedelong ong wasa, me seri o wonon ia;
És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
41 I ari kotin ale pa en seri o masani ong i: Talita kumi! Iet wewe: Seripein i indai ong uk, paurida!
És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
42 Seripein ap madang paurida, alu; pwe a saunpar eisokriau; irail ap malamalaua kila kaualap.
És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
43 I ari kotin kalik irail edi, pwe meamen de asada, ap masani, kisin manga en ko ong.
Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.
